Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
ÚJABB ADALÉKOK AZ ÚN. „CORONA LATINA" DATÁLÁSÁNAK PROBLEMATIKÁJÁHOZ 219 29. ábra. Kamelaukon ábrázolás II. Frigyes és anyja szarkofágjáról, Palermo Összegzés A corona latina keletkezési idejét tehát valamikor a 12. század közepére, második felére helyezhetjük; II. Géza és III. Béla uralkodásának ideje közé. Alkotója bizánci gyökerekkel vagy legalább a zománctechnika és motívumkincs ismeretével rendelkezett. Ebben az időszakban aktív külpolitikát folytatott a magyar királyság, úgy tűnik, hogy nagyhatalmi ambíciókat is dédelgetve. Mánuel alatt Bizánc külpolitikájában felerősödik egy nyugati irányú terjeszkedés gondolata, amely konkrét ütközésekhez vezet a Szerémség területén. E korszakot többszöri békekötések, dinasztikus házasságok és ezek révén a magyar belpolitikába történő nyílt beleszólás is jellemezte Bizáncot. A zárt korona létrejötte feltehetően az 1180-85 közötti időkre datálható, Mánuel halála után, amikor III. Béla nyíltan aspirált a bizánci császári címre. Első lépésként visz- szafoglalta Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát és terjeszkedett Szófia irányában is. Ekkor kellett zárt koronát készítenie, mivel a császárrá koronázás ismérvei között szerepelt a kamelaukion használata is.70 A korábban, talán már II. Géza alatt elkészült - eredetileg ereklyetartót vagy könyvborítót díszítő zománclemezeket - mivel azok kevéssé voltak hajlíthatok - keretbe foglalva egy filigrános pántra applikálta, amelyet a nagyobb erőhatásoknak kitéve törések, repedések értek, erre a későbbi megerősítések nyomai is utalnak. 70 Vajay 1983. 107-113. Irodalom BárAnyA. 2013: Bárány Attila: II. András és a Latin Császárság. Hadtörténelmi Közlemények 126. Budapest 2013. 2. 461-480. Bertényi I. 1983: Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest 1983 Bettini, S 1984: Sergio Bettini: Venice, the Pala d'Oro and Constantinople. IN: David Buckton ed.: The treasury of San Marco Venice. New York 1984. 35-64. Buckton, D. 1983: David Buckton: Vorläufige Ergebnisse einer optischen Untersuchung des Emails der Krone. IN: Lovag Zsuzsa szerk.: Insignia Regni Hungáriáé I. Budapest 1983. 129-143. Buckton, D. 1984: David Buckton ed.: The treasury of San Marco Venice. New York 1984. Deér, J. 1966 (2005): Deér Josef: Die Heilige Krone Ungarns. (A magyarok szent koronája). Graz-Wien-Köln 1966, (Budapest 2005.) Deér, j. 1977: Josef Deér: Die byzantinizierenden Zellenschmelze der Linköping Mitra und ihr Denkmalkreis, IN.: Peter Classen ed.: Vorfrage und Forschungen: Byzanz und das abendländische Herrschertum. Ausgeqwählte Aufsätze von Josef Deér. 21. kötet. Heidelberg 1977. 235-256. Evans, H.C. 2001: H.C. Evans: The Arts of Byzantium. The Metropolitan Museum of Art Bulletin. 2001 Spring Evans, H.C. & Wixom, W.D. 1997: H.C. Evans - W.D. Wixom ed.: The glory of Byzantium. (Art and Culture of the Middle Byzantine Era A.D. 843-1261). New York 1997. Frazer, M. 1970: Margaret Frazer: Byzantine art and the West, IN: Florens Deuchler ed.: The year 1200. A background survey II. 1970 New York. 185-230. Gyönqyössy M. 2006: Gyöngyössy Márton: Magyar Pénztörténet 1000-1526. In: Gyöngyössy Márton szerk.: Magyar középkori gazdaság és pénztörténet. Budapest 2006. 227-288. Ipolyi A. 1886: Ipolyi Arnold: A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása. Budapest 1886. Kiss E. 2001: Kiss Etele: The state of research ont eh Monomachos crown and some further thoughts. IN: Olenka Z. Pevny ed.: Perceptions on Byzantium. New York. 2001.60-84. Kristó Gy. és Makk F. 1996: Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpádház uralkodói. Budapest 1996. Kristó Gy. és Makk F. 2003: Kristó Gyula-Makk Ferenc: Az Árpádok. Fejedelmek és Királyok. Budapest 2003 Moravcsik Gy. 1988: Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Budapest 1988 Moravcsik Gy. 2003: Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság. Budapest 2003 Pannonia Regia 1994: Mikó Árpád-Takács Imre szerk.: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Budapest 1994. Péri J. és Papp L. 1994: Péri József - Papp László: Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról l-ll. Magyar Iparművészet 1994. 2-9. TakAcs I. 2012: Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei. Budapest 2012 Tóth E. 1996: Tóth Endre: A Szent korona apostollemezeinek keltezéséhez. Com Arch. Hung. 1996. 181-209. Tóth E. és Szelényi K. 1999: Tóth Endre - Szelényi Károly: A magyar szent korona (Királyok és koronázások). Budapest 1999. Tóth E. 2002: Tóth Endre: A magyar szent koronáról és a koronázási jelvényegyüttesről. IN: Veszprémy László szerk.: Szent István és az államalapítás. (Nemzet és Emlékezet) Budapest 2002. 209-226. Vajay, Sz. 1983: Szabolcs de Vajay: Der Kamelaukion-Character der heiligen Krone Ungars - Die typologische Rechtfertigung einer Benennung. IN: Lovag Zsuzsa szerk.: Insignia Regni Hungáriáé I. Budapest 1983. 101-128. Varga L. 1994: Varga Lívia: II. Roger szicíliai király porfír szarkofágjának jelentéséről. Ars Hungarica 1994. 7-14.
