Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
ÚJABB ADALÉKOK AZ ÚN. „CORONA LATINA” DATÁLÁSÁNAK PROBLEMATIKÁJÁHOZ 215 átvétel, ami főleg a kéziratok díszítésében mutatkozik meg. A Meuse völgyi fémművesség sem maradt érzéketlen a bizánci hatásokkal szemben, 1155-ben Wibald apát pl. 2 bizánci sztaurotékából alakítja ki egy nyugati típusú keret hozzáadásával a Staveloti monostor tiptichonját.39 A12 század második felében a bizánci hatás kiteljesedését érzékelhetjük a szicíliai normann királyi udvarban II. Roger és II. Vilmos uralkodása közötti időszakban, amikor görög művészeket hívtak az országba. A bizánci kereskedelmi kapcsolatok kiemelkedő szerepet játszottak az olasz városállamok életében, hisz tudjuk, hogy 1171-ben a velencei görög kapcsolatok a Bizánci birodalomban élő velencei kereskedők kifosztása miatt romlott meg. A velencei kereskedők már I. Alexios Komnenos idejében kereskedő telepeket hoztak létre Konstantinápolyban és idővel egyre növekvő befolyással rendelkezte a tengeri kereskedelem területén. I. Mánuel a velenceiek befolyásának csökkentése érdekében más olasz városállamok kereskedőinek beengedésével próbálkozott, így jelentős befolyásra tettek szert a Genovaiak (Id. Pera), de kereskedelmi negyeddel rendelkeztek az Arany Szarv öbölben Amalfi és Pisa városának lakói is. Amikor a velenceiek megtámadták és részben elpusztították a genovaiak telepét 1171-ben, Mánuel tömeges letartóztatásokkal és elkobzással válaszolt. 1180-ban ezzel együtt mintegy 60 ezerre volt tehető a latinok létszáma a városban. Mánuel halálát követően özvegye, Antióchiai Mária régenssége alatt a latinok nyílt támogatása felszította a görög lakosság érzelmeit, így I. Andronikosz Komnenosz uralmának kezdetén, 1182-ben a latinok tömeges meggyilkolására, kirablására került sor. A velenceieknek - többek között Enrico Dandolo erőfeszítéseinek köszönhetően - 1183-ra sikerült a Konstantinápolyi velencei negyedet újjáéleszteni.40 Részben erre a mészárlásra válaszként történt Thesszaloniki 1185-ös, II. Vilmos szicíliai király által véghezvitt kirablása. A 12-13. században a bizánci technikák és stílus nyugati elterjedése, hatása tagadhatatlan, amit Bizánc 1204-es kifosztásán túl talán a Szentföldről származó ereklyék Bizánc közvetítésével történő behozatala is szolgált. Bizánc hosszan tartó hatása a Velencei görög zománcműhely működése során jól feltérképezett, amelynek gyümölcse nem csak a Szt. Márk székesegyházban megcsodálható Pala d’Oro, hanem a Bernben őrzött, és III. András királyunkhoz köthető szárnyasoltár. A Pala d’Oro előzményét, egy kisméretű ezüst antependiumot még Orseolo Péter dózse (976-8) rendelt meg Konstantinápolyból. 1105-ben Ordelafo Faliero ezt restauráltatta, aranyból átalakítana drágakő- és zománcberakásokkal díszítette. Egy feljegyzés szerint e munka készítői Velencében élő görög mesterek voltak. Pietro Ziani dózse (1205-29) idejében 1209-ben az oltárelőlapot megnagyobbították, a Konstantinápoly kifosztását követő rablott zománcoknak köszönhetően.41 Végső formáját a 14. sz. 39 Frazer 1970. 186-187. 40 A dogé kétszer követségben járt II. Vilmos szicíliai királynál is. 41 Bettini 1984. 39-42. A zománcok eredetileg a Pantokrátor monostor díszeit képezték. közepén alakították ki. Úgy tűnik, hogy a 12. sz. elején létrejött zománcműhely végig használatban volt, hiszen a kései alkotások már latin felirattal készültek. A sokszínű bizánci-magyar kapcsolat A 12. század Magyarországon is a Bizánci kapcsolatok felerősödését hozta, amely egy részről a dinasztikus házasságok révén teljesedett ki, másrészről az ütköző területek feletti hegemónia okán, katonai ösz- szecsapásokban mutatkozott meg. A folyamatot 1104 táján Piroska és a későbbi császár II. Komnénosz János házassága kezdi meg, majd a trónkövetelők egész sora élvezi hosszabb vagy rövidebb ideig a bizánci udvar vendégszeretetét - Álmos herceg és fia II. Béla, Kálmán elűzött feleségétől származó fia, Borisz, aki Anna Dukaina hercegnőt vette feleségül, majd fia Kálmán, 1162-1163 között II. Géza fivérei, II. László és IV. István, aki Mánuel unokahúgát, Máriát vette feleségül, majd kisebbik fia, a későbbi Ili. Béla, Manuel lányának jegyese, 1165/66-tól pedig a bizánci trón várományosa, majd 1172-től hitvese, Chatillon Anna révén a császári rokonságnak tagja, III. Béla öccse, Géza, Jóannész néven ugyancsak bizánci hercegnőt vett feleségül, lánya, Margit/Mária pedig 1185-ben II. (Angelosz) Izsák felesége, később pedig Monferrati Bonifáccal kötött házassága révén, annak halála után a Thesszaloniki királyság régense lett kiskorú fia Demeter mellett.42 Imre idejében a pápai orientáció erősödött meg, de II. András trónra kerülésével ismét előtérbe került a keleti politika, a keresztesek által kirabolt, immár meggyengült birodalom megszerzésére irányuló kísérlet. Gertrúd halála után 1215-ben András feleségül vette Courtenay Jolánt, konstantinápolyi latin császári hercegnőt, akinek húga Courtenay Mária nikaiai császárné, Laszkarisz Mária mostohaanyja volt. II. András 1216-17 között a konstantinápolyi latin császári korona egyik várományosának vélte magát, amely elképzelésében III. Honorius pápa levele is megerősítette.43 Többek között ez lehetett az indoka, hogy végül is rászánta magát a sokat halasztott - és még apja, III. Béla által felvállalt - keresztes hadjáratban való részvételre. Bár a katonai eseményekben kevéssé tűnt ki, az ereklyék gyűjtésében élen járt, hiszen Szt. István és Szt. Margit koponyája mellett a Kánai csoda egyik kancsóját, Áron botjának egy darabját és Tamás, valamint Bertalan apostolok jobbját is megszerezte. Az V. keresztes hadjáratról hazafelé menet 1218-ban gyermekei számára több házassági szerződést is igyekezett megkötni, így megkérte fia, a későbbi IV. Béla számára a nikaiai császár lánya, Laszkarisz Mária (1206-70) kezét, András fiát Izabella, I. Leó Kilikiai örmény király lánya számára jegyezte el, lányát, Anna Máriát pedig II. Iván Ászén bolgár királynak ígérte.44 Végül V. István lánya, Anna 1272-ben II. Andronikosz felesége lett. 42 Egyes források szerint III. Béla egyik nővére pedig Komnénosz Izsákkal kötött házasságot. 43 Bárány 2013. 463. 44 Bárány 2013. 472-474.