Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
212 ARADI CSILLA 21. ábra. Kereszt a német-római császári koronáról és ereklyetartó kereszt a jeruzsálemi királyságból (12. sz.) szítés hosszú időszakon keresztül való alkalmazása, némely apró részlet megfigyelése talán segíthet annak datálásában. A felezett szív alakú filigrán felső vége szinte teljesen kör alakban visszahajlik, míg belsejében egy vele ellentétes tájolású kisebb felezett szív alakú filigrán található alul visszahajló körrel, illetve a kettő között elhelyezkedő oldalággal. A nagyobbik filigránból felfelé egy vele ellentétes ívű, visszahajló ágacska nyúlik ki. Ez a motívum mind függőlegesen, mind vízszintesen tükrözött, ezek közé helyezték el felváltva a drágakő berakásokat.28 Egy másik különlegessége, hogy a drótok nem folyamatosak, minden hajlított darabot egyenként forrasztották fel az alaplemezre. A filigrán kiképzésére talán legközelebbi párhuzam a székes- fehérvári királysírokban talált lemezkéken, a gyermek III. László sírjából (+1205) előkerült aranyleleteken és a jogar fején fordul elő.29 A drágakövek elrendezése egyértelműen utal az Árpádház címerére, amelynek címerként való használata először Imre uralkodása alatt (1202-től) jelenik meg. Úgy tűnik, hogy a filigrá- nos keret megalkotóját mindenképp a III. Béla idejében már működő ötvösműhely egyik aranyműveséhez kell kötnünk. Kovács Éva szerint a párhuzamként adódó Szt. Oswald fejereklyetartó koronájának trapéz alakú lemezei a 12. század második felében a magyar királyi udvar ajándékaként került a Welfek birtokába, amit a fehér gyöngy és piros gránát keret is alátámasztani látszik.30 A Welf kincsek részét képező, a 12. század 28 A filigrán párhuzamként tekinthetők a Hildesheimi liturgikus legyezők és a már említett rjazanyi kolty. 29 A legújabb kutatás szicíliai párhuzamok alapján felveti a jogar 12. századi, III. Béla kori keltezését. Id. Nagy Péter: Islamic art and artifacts in twelfth and thirteenth century Hungary. 2015. CEU-MA szakdolgozata. A koronázási palást új funkciójára is a 12. század végétől van adatunk. 30 A korona másodlagosan került a 12. sz. végén készült ereklyetartóra, feltehetően több zománc és drágakő egybeszerkesztése révén. Trapéz formája másodlagos felhasználást sejtet. Kovács Éva egy 1920-ban készült fénykép alapján elveti a trapéz alakból következően valószínűsíthető armilla azonosítást, mivel a felvétel szerint egyes lemezek hátoldala is filigrándíszítéssel volt ellátva. Pannonia Regia 211. első felére datált kereszt filigrános, gyöngyös és gránátos kiképzése bizonyára ugyancsak ehhez a körhöz tartozik, még ha a ráapplikált bizánci típusú feszület korábbra is datálható. (22. ábra) 22. ábra. A Szt. Oswald korona trapéz alakú lemezei és a Welfi kereszt előlapja Bizánci és bizáncias zománcok a 12-13. század fordulójáról Úgy tűnik, hogy a 12-13. század fordulójára a zo- máncművesség kezdett tömegtermékké válni, és az aranynál kevésbé nemes anyagok (pl. réz) díszítésére is használták. Egyre több királyság területén kialakultak helyi műhelyek, ahol a bizánci zománctechnika elsajátításával, vagy éppen görög mesterek bevonásával készültek újabb zománctárgyak, miközben a korábbi zománctárgyak egybegyűjtése, és újrahasznosítása
