Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
210 ARADI CSILLA 15. ábra. Antióchiai III. Bohemond (1163-1201) dénár és III. István érme (CNH 122.) 16. ábra. Oroszlánszívű Richárd (1189-99) és IV. Ottó császár pecsétje (1209) hold és csillagábrázolással Nálunk II. András idejében jelenik meg ez az ábrázolásmód az uralkodói pecséteken (pl. második nagypecsétje 1216 előtt, aranybulla), ahol a király jobbján a nap, míg bal felől a hold és felette a csillag helyezkedett el. Ez az ábrázolásmód a szlavón báni dénár kettős keresztje mellett még a 13. század derekén is használatban volt. Meg kell azonban említeni ennek előzményét III. Béla 1189-90 közé datált, előlapján pajzsba foglalt kettős kereszttel ellátott dénárjában, ahol a hátlapon felül két csillag-, alul egy félholdábrázolás között talán egy stilizált koronát láthatjuk, kereszttel, függőkkel. 17. ábra. III. Béla dénárja 1189-1190 k. (CNH 263) és Jacques de Vitry pecsétje (1214-1225) A nap és hold ábrázolás a keresztes államokhoz kapcsolódhat - amire a korábban felsorolt uralkodók keresztes hadjáratokban való aktív vagy passzív részvétele mellett alátámaszt az is, hogy Jacques de Vitry, Akkó püspöke ezt a szimbólumpárt, mind pecsétjén, mind mitráján, mind pedig hordozható oltárán megjelenítette. (17. ábra) Ritkábban fordul elő a cipruspár közötti ábrázolás- mód, bár a szicíliai normann művészetben a 12. századra arab hatásra elterjedtté vált. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a Monomachos korona cipruspárjait, illetve a Khakhuli triptichon Mária ábrázolását sem, ahol a ciprus törzsén cikkcakk alakban hajlított rekesz is megfigyelhető. (18. ábra) Egy sírból, a II. bolgár főváros, Tarnovgrad melletti Elenaból származik, az az enkolpion, amelynek hátoldalán cipruspár által övezett kereszt látható és hasonló ábrázolást figyelhetünk meg a velencei Szt. Márk székesegyház kincstárában őrzött dóm alakú füstölőn az Okosság megszemélyesített alakjának két oldalán.22 Ugyan nem cipruspár, de egy növénypár között ábrázolt alak található a 12. század végi Sztaraja Rjazanyi kincslelet (1822) egyik darabján, szív alakú filigránokkal, ékkövekkel díszített keretbe foglalva. (19. ábra) Ugyanakkor a 12. század második felében már a nyugati művészetben sem idegen a két fa közötti trónoló Krisztus ábrázolása, igaz az előbbieknél stilizáltabb formában, amire jó példa a Szt. Szerváciusz relikviáit őrző Maastrichti ereklyetartó, az ún. Noodkist. Ehhez hasonló, álló Krisztust ábrázoló kisméretű ikont őriznek a Saint Denis katedrális kincstárában.23 (20. ábra) A ciprusok és egyéb növényi díszítések ábrázolásának elterjedése a nyugati művészetben feltehetően a szicíliai normann 22 Kiss 2001.69-70. 12. századi Dél-Itáliai munka. 23 Buckton 1984. 262.
