Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Csizmadia Gábor–Németh Péter Gergely: Római kori halomsírok Somogy megyében
126 CSIZMADIA GÁBOR - NÉMETH PÉTER GERGELY urna darabjai (II. t. 2.). Egy barna festés nyomait magán viselő aljtöredék (V. t. 8.) valamelyik korsóhoz tartozhatott. Az alsóbogáti leletek között megmaradt egy töredékes, háromlábú tál is (III. t. 10.), keltezése megegyezik a korsókéval.97 Valamelyik fazékhoz tartozott a legjobb állapotban megmaradt fedő (III. t. 9.), hasonló darabok a solymári temetőben fordulnak elő.98 Több fedőtöredék is előfordul, az egyiken másodlagos égés nyomai maradtak meg (IV. t. 9.), egy másik edényhez tartozó töredékeket, árkolásokkal és narancssárga festéssel díszítettek (V. t. 6. és 9.). Nem keltezhető pontosan a töredékesen megmaradt üvegedény (V. t. 10-12.). A leletek alapján a temetkezések a 1. és a 2. század fordulóján indulnak. Sok lelet már a 2. századra keltezhető, sőt a pompeji vörös tál pannoniai utánzata (IV. t. 4.) akár a 3. században is készülhetett. Alsóbogát és a szomszédos Edde területének teljes régészeti bejárása megtörtént, számos római kori telep vált ismertté.99 A Csollányosi-erdőből 4. századi kisbronzról van tudomásunk.100 Alsóbogátpusztán Valens érem101és zöldes színű üvegpohár töredékei kerültek elő.102 Irregszemcse - Csehipuszta Az egykoron Somogy, ma már Tolna megyéhez tartozó Csehipuszta határából, Wosinszky Mór említ több száz síros, római kori temetőt, a halmok ma már nem találhatók meg.103 Nagyberki - Szalacska Kora vaskori halomból előkerült, római kori kerámiáról tesz említést Römer Flóris.104 A 19. század végén Melhárd Gyula római halmokat tárt fel, de nem tudjuk, hogy hol végezte az ásatást.105 Szűkszavú beszámolójában említést tesz arról, hogy néhány kisebb halmot ásott ki és római kori edénytöredékeket és tárgyakat talált.106 A szalacskai halomsírmezőt a Szent-kúti-dűlő zárja le, itt, egy erdős-ligetes területen, 12 halom maradt meg, melyek közül többet kiraboltak. Az egyik rabolt halomból kora vaskori kerámiatöredékek, egy másikból vékony falú római kori pohár és üvegedény töredékei kerültek elő.107 Ez alapján a kora vaskori halmok között - nem szétválaszthatóan - római halmok is lehetnek. 97 Palágyi - Nagy 2000, 120. 98 V. Kocztur 1991. 99 Alsóbogáton a KÖH 19759., 19780. és 21143. lelőhely, Eddán a 19383. és 34636. lelőhely. 100 Kocztur 1964, 37. 101 Numizmatikai Gyűjtemény. Ltsz: 62.26.1. 102 KÖH 19804. lelőhely 103 Wosinsky 1896, 764. Németh Péter Gergely terepbejárása 1999. Gaál Attilának a Tolna megyei bejárás engedélyezésért, Ódor János Gábornak az Csehipusztára vonatkozó adattári anyag megküldésért tartozunk köszönettel. 104 Römer 1878, 115-121. és M. Kabay 1960, 46-49. KÖH 47877. és 56873. lelőhely. 105 Melhard 1900, 390. 106 Kérdéses, hogy Melhárd valóban római kori halmokat tárt fel, vagy itt is inkább római kori utótemetkezéssel kell számolnunk. 107 Németh Péter Gergely terepbejárása, 1997. RRM A. 1169. KÖH 32370. lelőhely. Nagyberki - Szent-kúti-dűlő 1. Üvegedény töredékei Üvegedény peremtöredéke és valószínűleg hozzátartozó oldaltöredék. Zöldesfehér. H: 3, cm. Sz: 1,3 cm. V: 0,01 cm. és H. 2,3 cm. Sz: 1,2 cm. V: 0,01 cm. Ltsz: R.2004.15.1. (XI. t. 9-10.) 2. Pohár töredékei Kihajló peremű pohár két peremtöredéke és egy oldaltöredéke. Finoman iszapolt, barna. Átlagos Fv: 0,4 cm. Ltsz: R.2004.15.2. (XI. t. 6-7.) 2. Oldaltöredékek Hasonló anyagú és hasonló színű oldaltöredékek (3 db), valószínűleg az előző edény további darabjai. Átlagos Fv: 0,4 cm. Ltsz: R.2004.15.3. (XI. t. 8.) Őrei - Cseri-erdő A római temető 7 halomból állt, kelet-nyugati irányban sorakoztak, magasságuk 40-50 cm volt. Eredetileg Őrei falutól nyugatra, a zimányi határban, a Cserierdőben helyezkedtek el. Az 1970-es években 5 halom még látszott, ma már nem találhatók meg, szántás során semmisültek meg.108 A terület északnyugati részén kis vízfolyás található, de itt a terület fedettsége miatt a telep felderítésére végzett terepbejárás eredménytelen volt, mindössze egy őskori (Urnamezős Kultúra) és egy középkori edénytöredék került elő.109 Őreiből csak szórványleletet ismerünk a római korból.110 1934-ben Gönczi Ferenc két halomban végzett ásatást.111 A 4. halomból alacsony talpgyűrűn álló tálka, edénytöredék, érme és vasszeg, a 6. halomból FORTIS fenékbélyeges firmamécses és egy másik hasonló mécses töredéke került elő. Kocztur Éva 1961- ben, terepbejárás során, az egyik halom tetején, Hadrianus nagybronzot talált.112 Leletek a 4. halomból: 1. Tál Kihajló peremű, alacsony talpgyűrűs tál. A peremen és belül a perem alatt, árkolt. Világosbarna, narancssárga festéssel. Kiegészített. M: 3,2 cm. Szá: 10,2 cm. Tá: 3,7 cm. Ltsz: 9157. (I. t. 1. és 1. ábra.) 2. Edénytöredék 3. 1. századi érme 4. Vasszög A 6. halom leletei: 1. Mécses Ép firmamécses, a többszörös árkolásos FORTIS fenékbélyeggel. Barna, kopott narancssárga festéssel, a szájnyílásnál égésnyommal. M: 3,1 cm. H: 8 cm. SZ: 5,4 cm. Ltsz: 9161. (I. t. 2.) 2. Mécses töredéke 108 Samu Sándor zimányi lakos tájékoztatását ezúton is köszönjük. 109 Németh Péter Gergely terepbejárása, I994. RRM A. 608. KÖH 47965. lelőhely. 110 Wessetzky 1983. 111 Kocztur 1964, 105. Ma már csak a tál és az ép mécses van meg, leltári számuk: 9157. és 9161. A szakleltárkönyv bejegyzése szerint, a leletek a mernyei piarista uradalom kormányzóságának ajándékaként kerültek be a kaposvári múzeumba. 112 Kocztur 1964, 105. Az érme elveszett.
