Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Györgyövics Katalin–Katona Orsolya: Mennyiben pontosíthatja a georadaros vizsgálat a homokterületek geomorfológiai kutatásának eredményeit?
MENNYIBEN PONTOSÍTHATJA A GEORADAROS VIZSGÁLAT A HOMOKTERÜLETEK GEOMORFOLÓGIAI KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEIT? 11 a felszíni domborzat alapján interpretálható az eolikus mozgás iránya, a forma épülése, a lerakódások sorrendje. A georadar szelvényezés során figyelembe kell venni, hogy a 3D bucka esetében a keresztszelvények merőlegesen a szél irányára, ezáltal jól kimutatható a formán belüli rétegződés, az egységhatárok egyértelműen elkülöníthetőek, míg a hosszanti szelvényesetében, mely párhuzamos a szél irányával ezek kisebb mértékben felismerhetőek. Ennek megfelelően a hosz- szanti szelvényen lehatárolható radarfáciesek megfeleltethetőek a keresztszelvényben meghatározottakkal, de a relatív korbesorolásuk eltérő. Azonban a hosszanti szelvényben a keresztszelvényeken bemutatott radarfáciesek ugyan felismerhetőek, de időbeli besorolásuk, azaz relatív koruk az elemzés alapján másnak adódik. Emiatt figyelembe kell venni, hogy a 3D bucka mérése közben a kereszt- szelvények merőlegesek a szél irányára, ezért általuk jól kimutatható a rétegződés, így az egységhatárok is egyértelműen elkülöníthetők, míg a hosszanti szelvény esetében, mely párhuzamos a széliránnyal, ezek kisebb mértékben felismerhetőek. Megvitatás A szemcseösszetétel alapján megállapított zónák párhuzamosíthatók a radarszelvények alapján megállapított fáciesekkel (5. ábra). A D3 fúrást az 587. szelvény nyugati felében mélyítettük (4. ábra), ahol a radarszelvény alapján 3 fácies különíthető el. A D3 fúrás szemcseösszetételi eredményei alapján szintén elkülöníthető ez a 3 réteg (5. ábra). A legalsó, I. zónában (210-155 cm) durva homok is található (0,5-1,1%), a közepes szemű homok aránya fokozatosan csökken (41%-ról 14%-ra), miközben a középszemű homoké pedig 34%-ról 56%-ra nő (d90át| = 336 pm). A zónán belül két olyan szint fordul elő, amelyben a homokfrakció aránya magasabb. Ezt a két szintet a GPR felmérés is kimutatta, azonban az értékelés során már a második, fiatalabb zónához tartozónak soroltuk ezt a szintet. Feltehetően a reflexióban a legnagyobb különbség ott jelentkezett, ahol a szemcseméretbeli változás a legnagyobb (ennek megfelelően a fizikai jellemzői is mások), mely egyértelműen a szemcseösszetételi diagrammon jelölt I. zóna 2. szintjében figyelhető meg. A legalsó rétegből származó OSL minta kora 17,42+2,77 ka, azaz késő pleisztocén homokmozgásra utal, melynek során durva szemcseméretű homok továbbítódott (d90át| = 349 pm). A radarszelvényben eltérően értelmezett, finomabb réteg, a szemcseösszetétel szerinti I/2-4 szintek feltehetően a hideg időszakok közötti interstadiálisokban (Bölling és/vagy Alleröd) enyhén talajosodott szintek lehetnek. A D2 fúrás (az 586. szelvény keleti végében, 4. ábra) mélyítésekor nem értük el a radarszelvény által kimutatott legalsó, zónát, ezért annak szemcseösszetételéről és koráról csak a GPR mérések alapján meghatározott rétegek segítségével következtethetünk. A bucka teljes szerkezetét tekintve valószínűsíthető, hogy a legidősebb rétegek közé tartozik, tehát minimum késő pleisztocén korú, vagy ennél idősebb. A 587. és az 586. szelvények középső radarfáciese mindkét fúrásban jól elemzett és datált (5. ábra). A D3 fúrásban ez a második zónának felel meg, melynek szemcseösszetétele viszonylag egységes (d90átl = 335 pm), egy középszemű homokban gazdagabb (38%) réteg (85-95 cm) osztja három szintre. A D2 fúrásban ez az I. zóna, melyben a középszemű homok aránya (25-36%) és a d90 érték (d90átl = 336 pm) is hasonló a másik fúrás párhuza- mosítható zónájával. A két fácies az OSL korok alapján is azonos időszakban rakódott le, hiszen mindhárom megmért minta kora (13,43±2,08 ka,valamint 12,49+3,68 ka és 13,86±1,93 ka) a késő-glaciálisra tehető. A legfelső réteg szemcseösszetétele is hasonló a két fúrásban. Azaz megnőtt az iszap- és anyagtartalom, mely a D3 fúrás III. zónájában a fúrás topográfiai helyzete miatt 32-36% (dgoáll = 280 pm), míg a kiemelt helyzetű D2 fúrásban a felső rétegben a középszemű homok aránya még mindig 17-25% (d90átl = 302 pm). A fácies abszolút kora csak a D2 fúrásban került meghatározásra, amely boreális homokmozgást jelez (8,24±1,24 ka). A szemcseösszetételi adatok alapján a réteg viszonylag egységes, a pulzusokban lerakódó homok rétegei az 586-os szelvény elemzése és az eredményekkel párhuzamosítható D2 fúrásban kimutatott szintek jól jellemzik. A D3 fúrás legfelső zónájában és ennek megfelelően 587 szelvény felső fáciesében nem kimutathatók ezek a laminák. Vagyis, ha feltételezzük, hogy szemcseösszetételbeli hasonlóságaik alapján a rétegek egykorúak, a boreálisban rakódtak le, akkor feltételezhető, hogy a mélyedés gyorsabban töltődött fel, míg a kiemelt helyzetben lévő helyen fokozatosan rakódott le a homok, az eolikus formák vándorlásánál leírt felhalmozódás-lecsúszás révén egy újabb réteg alakult a már korábban stabilizálódott buckatetőn. Konklúzió A korábban rendelkezésre álló OSL adatok és szemcseösszetételi eredmények alapján a formát egy egységes buckának tekintettük, mely 3 fázisban épült. Ezzel szemben a georadaros mérések alapján elmondható, hogy a bucka épülésének minimum 10 fázisát lehet megkülönböztetni. Ugyan a fázisok egymás közötti viszonya nem mindenhol egyértelmű, azonban ezeknek az ismeretében már célravezetőbben tervezhető a laboratóriumi mérésre szánt, így szükségszerűen pontszerű fúrások, mintavételezések helye. Például a radarszelvények ismeretében a D2 fúrásból a harmadik, vagyis legalsó mintát min. 1 méterrel mélyebbről célszerű begyűjteni, hiszen így az alsó, idősebb réteg (zóna) kora is pontosan megadható. Továbbá a radarfáciesek ismeretében elkerülhető, hogy a radarszelvények és a szemcseösszetételi eredmények alapján is egységes zónából két minta kerüljön drága és időigényes kormeghatározó laboratóriumba (pl. D2 fúrás, I. zóna). Ugyanakkor a radarfáciesek mindegyike nem különíthető el, nem található meg a bucka teljes területén, egyes fázisok csak lokálisan mutathatóak ki. Szemiarid
