Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Bondár Mária: A késő rézkori fémművesség emlékei a Kis-Balaton területén és tágabb térségében
114 BONDÁR MÁRIA Gresits Iván összefoglalása a diadémban található elemekről: Elemek Koncentráció Cu (réz) 99,24 ±0,2 % Ca (kalcium) 0,224 ±0,05 % Pb (ólom) 0,19 ±0,02% K (kálium) 0,172 ±0,009% Fe (vas) 0,0789 ±0,008 % Ag (ezüst) 0,0344 ±0,0002 % Zr (cirkónium) 0,0162 ±0,0002 % Ti (titán) 0,015 ±0,0008% Mn (mangán) 0,0144 ±0,0008 % Cr (króm) 0,001 ±0,0009 % Az elemzési adatok tanulmányozásából feltűnik, hogy a diadém gyakorlatilag réz, mellette más ötvöző elem csak alacsony koncentrációban fordul elő. Az eredményeket közöltük.35 Ugyancsak roncsolás mentes módszer a neutron radiográfia (NR) és prompt-gamma aktivációs analízis (PGAA), valamint a repülési idő-neutron diffrakció (TOF-ND). Ezeket a Budapesti Kutatóreaktornál a Budapesti Neutron Centrum (BNC) archeometriai kutatásokban résztvevő laborjaival (MTA Energiatudományi Kutatóközpont Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratórium, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont SzFI Neutronspektroszkópiai Osztály) létrejött együttműködés során végezhettük el.36 Ezek a vizsgálatok is megerősítették, hogy a diadém nyersanyaga csaknem színtiszta réz.37 Az, amit a köznyelv réznek nevez valójában vörösréz (copper). Létezik még a sárgaréz (brasse) és van a termésréz (native copper), amely több helyen, a felszínen előforduló rögökben található, külső kérgén szennyezőanyagokkal, pl. arzénnel. Ezeknek a rögöknek az összetétele bizonyos elemekben eltérő lehet. A legtisztább a vörösrézből készült tárgy, ebben minimális szennyezőanyag fedezhető fel, amely a talajban lejátszódó kémiai folyamatok eredményeként kerülhetett az alapanyagra. Ilyen az arzén mellett az ezüst is kis százalékban, így ezek valószínűleg nem tudatos ötvöző anyagok, hanem természetes előfordulások a réztárgyakon, amelyek olvasztásnál még benne maradnak az anyagban. Számolnunk kell a korrózió okozta szennyeződésekkel is. 35 Gresits 2015 36 A vizsgálatokra az EU FP7-es NMI3 projekt keretén belül került sor, a Studies on local metal production of the Carpathian Basin from the late Copper Age until the Middle Bronze Age (3500- 1500 BC) c. pályázat segítségével. Az együttműködést ezúton is köszönöm Kiss Viktóriának, valamint a vizsgálatokat végző Kasztovszky Zsoltnak, Kiss Zoltánnak, Maróti Boglárkának, Káli Györgynek és Horváth Eszternek. 37 az előzetes eredmények egy párizsi konferencián bemutatott poszteren olvashatók (KAu et al. 2014). Hogyan készülhetett a diadém? A vörsi diadém anyaga - amint ezt több vizsgálat is bizonyította - nagytisztaságú réz, amely feltehetőleg ún. másodlagos rézércek felhasználásával készült. A vörösréz rendkívül könnyen formálható, kalapálható. A továbbiakban fontos lesz majd annak megállapítása, hogy a rézrögből hidegen kalapálták, vagy az érc megolvasztásával kinyert fémből állították elő a készítendő tárgyat. Ennek eldöntésére első lépésként - a ma még kevés helyen hozzáférhető - sztereo mikroszkópos felvételeket készítettünk az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében.38 A készítés technika még további aprólékos műszeres és egyéb vizsgálatokat igényel. A sztereo mikroszkópos felvételekkel megerősítést nyert, hogy a diadém szélein látható apró pontsort hátulról ütötték be, néhol a tárgy annyira elvékonyodott, hogy mai állapotában már át is lyukadt (4. ábra). A felvételek és a fémvizsgálat segítségével egyértelművé vált az is, hogy a szarvakat összefogó drót modern, a tárgy restaurálása során került a diadémra (5. ábra). A készítés módjának rekonstruálásához igénybe vettem még a kísérleti régészet módszerét is. Ma kapható vörösréz drótból Barna Borbála ötvössel39 elkészíttettem egy, a diadémhoz hasonló, ám jóval kisebb tárgyat. Az eredmény: fakalapáccsal pillanatok alatt nyújtható, alakítható a fém. Készítés közben már nem kell hőhatásnak alávetni a rézdrótot. Érdekes adalék még a készítési technikához, hogy a drót egyik végétől indulva vékonyította lemezzé az anyagot az ötvös, amelynek végső hossza a fémhuzal „tűrőképességétől” függ. Erről a modern tárgyról is szte- reo-mikroszkópos felvételek készültek az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében a későbbi technikai összehasonlításhoz. A fejdísz analógiái A vörsi diadém egyedülálló lelet a késő rézkori fémművességben, így analógiája sincs. A késő rézkorból egyetlen „hasonló” darabot ismer a szak- irodalom, amely Kakaslomnicon (Velká Lomnica, Szlovákia) került elő.40 Egy korábbi munkámban egy különleges edény kapcsán összegyűjtöttem a rézkori és bronzkori fejdíszeket,41 s azt tapasztaltam, hogy vannak a fej körméreténél kisebb, a szakirodalomban töredékes diadémnak vagy homlokpántnak meghatározott darabok. Az elfogadható tény ma már más értelmezést is nyerhet. Egy nemrégiben Kültepéről 38 Készült a „KMOP-4.2.1/B-10-2011-0002: Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n" c. pályázat keretein belül, ZEISS SteREO Discovery. V8: zoom (6,3x-80x) sztereo-mikroszkóppal. A felvételeket Tóth Zsuzsanna készítette. Köszönöm Raczky Pál akkori intézet igazgatónak, hogy engedélyezte a felvételek készítését és Tóth Zsuzsannának a gondos munkát. 39 Bondár 2015a, 114. Ezúton is köszönöm Barna Borbála segítő együttműködését. 40 Novotná 1984, Taf. 61.362 41 Bondár 1998.
