A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Lukács László: Szent Vendel tiszteletéről Somogyban
236 LUKÁCS LÁSZLÓ Somogy megyei népművészeté bői megtudjuk, hogy Szent Vendelnek, a pásztorok patrónusának megyeszerte számos szobra áll: Bizén, Buzsákon, Nagyszakácsiban, Ordacsehiben, Somogyzsitfán, Somogyfajszon, Szőkedencsen, Ráksiban. Ikonográfiái megoldásuk csaknem mindenütt azonos. L. Imre Mária írta a szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei kapcsán: „Mikében 1897-ben a falu állatállományát száj- és körömfájás járvány pusztította. A következő esztendőben egy házaspár a német utcában szobrot állíttatott engesztelésül. A felirat szerint „Szent Vendel tiszteletére emeltették öreg Brandmüller János és neje Frank Rozália, 1898." A pásztorok védőszentje, Vendel napját ezt követően, mint fogadott ünnepet a faluközösség megtartotta. Az ünnep előestéjén a szobornál „százával égtek a gyertyák". Vendel napon, október 20-án a falu fogadalmából a pásztorok, csordások nem hajthattak ki. Kisebb kerti munkán kívül mást nem végeztek. Aznap a templomban reggel szentmisét, utána egész napos szentségimádást tartottak.”7 Családom anyai ágon Somogy megyei, mernyei. Édesanyám, Kéfesz Mária (1916-1982) gyakran emlékezett az ottani Vendel napi búcsúra, Szent Vendel tiszteletére. Mernyén, a fehérvári custodiatus birtokán középkori alapokra épült 1760-ban a plébániatemplom Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Déli oldalához 1790-ben építették a kisebb templomnyi méretű Szent Vendel-kápolnát, nyugati oldalán külön bejárattal. A templom bővítését a gyarapodó lélekszámú mezőváros igényelte. A mernyei uradalmat I. Ferenc király 1807- ben a Kegyes Tanítórendnek adományozta, amely itt szervezte meg jószágkormányzósági központját.8 Mernyén a Vendel-kápolnát az állatokat pusztító dögvész után a gazdák fogadalomból építették. Oltárképét is ők csináltatták. Az olajfestményen út melletti képoszlop előtt térdepel a glóriás Szent Vendel szerzetesi köpenyben, előtte pásztorkalap, juhászkampó, vánkoson a királyi korona, fölötte hegyen épült kolostor, a felhőkben egyik angyal főpásztori botot, a másik apátsüveget tart. Szent Vendel mernyei tiszteletéről 1989-ben adatközlőm, Bizderi Dénes (1938-2007) templomatya beszélt: „Ezerkilencszáznegyvenöt előtt mindkét búcsút megtartották. Sarlós Boldogasszony napján a templomban mise, a rákövetkező vasárnap sátoros búcsú volt a templom előtti téren, bazárosok- kal, bábosokkal, ördöghintával, ringlispivel. Október 20-án Vendel napján mise volt a kápolnában, de ide csak férfiak ülhettek, az asszonyok a templom hajójában ültek. Amióta a kápolna van, azóta a gazdák és az uradalom nem fogta be az állatokat igába, a pásztorok sem hajtottak ki. A pásztorok is eljöttek a Vendel napi misére, kétszer jöttek el egy évben: Vendel napkor és karácsonyi éjféli misére. Sátoros búcsú a Vendel napot követő vasárnap volt, ez is a templom előtt. A Vendel napi volt a nagyobb búcsú, rokonok is erre a napra jöttek a szomszédos községekből. Ezt a piaristák is tartották, és a cselédeknek is szabad napot adtak, 7 L. Imre M. 2001: 402. 8 Reiszig E. - Vende A. é.n.: 108. Vendel napján ők sem fogták be a lovakat, ökröket. Az uradalmi pásztorok, a cselédség kanásza és csordása sem hajtott ki. A falusi juhász sem, a gazdáknak 3-4 birkájuk volt, 10-12 is akadt. Ezerkilencszáznegyvenöt után megszűnt a Sarlós Boldogasszonyi sátoros búcsú, csak a Vendel napi maradt. A templomban ma is van Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án mise, de sátoros búcsút csak a Vendel utáni vasárnapon tartunk Mernyén. Szentgáloskéren, a szomszéd községben Vendel-szobor van az út mellett, a téesz területén. Feje hiányzik. Kaposhomokon a templom védőszentje Vendel. Attala temploma Szent Vendel, azok a régi időben, 1945 előtt a napján tartották a sátoros búcsút.” A Mernye központú piarista uradalom állatállományáról tudósított Somogy vármegye monográfiája a XX. század elején: „Angol félvér lóállományából öreg kancza 94, öreg heréit 52, négyéves kancza 15, négyéves heréit 3, hároméves kancza 8, hároméves heréit 6, két és féléves 63, csikó 34, taszári ménesében katonai czélokra tenyészt. Marhaállománya: jármos ökör 667, tehén 55, tinó egyéves 257, tinó 5 éves 79, tinó 2-3-4 éves 611, üsző 38, gulyabeli 159, tenyészbika 28. Juhállománya 14.002, merino-negretti és franczia húsjuh tenyészkossal. Sertésállománya 305 anyagöbe és szaporulata, mangaliczafajú, 43 kannal. 1912-ben Lincolnshireikre tért át Vadé-pusztán. Tejgazdasága 500 liter napi termelését Kaposvárott értékesíti.”9 Állatállományának épségéért Szent Vendel pártfogását kérte. Mernyén a XIX. században és a XX. század első felében a Vendel keresztnév népszerű volt. A temetőben 1989-ben 6 sírkövön olvashattam a Vendel nevet: Decsi Vendel meghalt 1917-ben, 39 éves korában (hősi halott); Javós Vendel élt 39 évet, meghalt 1930- ban; Gergye Vendel élt 46 évet, meghalt 1925-ben; Kiss Vendel 1902-1953; Kovács Vendel 1884-1924; Kovács Vendel 1902-1979. Utóbbi emeltette a ravatalozótól jobbra a beton keresztet, a corpus alatt Mária szobrával. Felirata: Isten dicsőségére Szűz Mária Tiszteletére és Kovács Péter Emlékére Emeltette Kovács Vendel és Családja 1965 Kovács Vendel a kereszt mögötti sírban nyert végső nyughelyét. 1989-es gyűjtésem idején egy Vendel nevű élt Mernyén: az 1910-ben született Kéri Vendel. Vendinek becézték. Szentgáloskér, Mernye fiókegyháza, Vendel szobráról az 1815. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben írták: „Szentgáloskér községben Szent Vendel szobra van a Svastics-féle ház környékén, melyet özvegy Svasticsné állíttatott fel, kőből van, új, jó állapotban, alapítványi tőkéje nincs, fenntartása a nevezett özve9 Ujváry I. é.n.: 335-336. vö. Tóth T. 1977: 211-273.
