A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Kevey Balázs: A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Pouletum albae Kevey in Borhidi&Kevey 1996)
A HAZAI MURA-ÁRTÉR FEHÉRNYÁR-LIGETEI [SENECIONI SARRACENICI-POPULETUM ALBAE Kevey in Borhidi & Kevey 1996] 35 sarracenici-Populetum albae) nem tekinthetők a tölgy- kőris-szil ligetek (Caricibrizoidis-Ulmetum) febérnyáras konszociációinak, hanem önálló asszociációt képeznek. Ez tükröződik a differenciális fajok magas számából (3. táblázat), valamint a hagyományos statisztikai számítások (2. táblázat; 1-6. ábra) és a sokváltozós elemzések (7-9. ábra) eredményeiből egyaránt. Természetvédelmi vonatkozások A vizsgált fehérnyár-liget állományok a Mura-menti Tájvédelmi Körzet részét képezik. Mivel a hazai Mura-vidék hullámterét egyben Natura 2000 területté is nyílvánították, ezért e fehérnyárligetek nemzetközi jelentőséggel is rendelkeznek. A 20 cönológiai felvételből hat értékes védett növényfaj került elő: - KV: Galanthus nivalis. - KI: Carex strigosa, Equisetum hyemaie, Fritillaria meleagris, Omphalodes scorpioides, Scilla drunensis. Különösen a Fritillaria meleagris előkerülése meglepő. E növényritkaságok jelenléte is bizonyítja a fehérnyár-ligetek megőrzésének szükségességét. Sajnos állományaikban egyre jobban terjeszkednek az idegenhonos (adventív) fajok: - K IV: Impatiens glandulifera. - K III: Aster * salignus, Fraxinus pennsylvanica, Solidago gigantea. - K V. Acernegundo, Echinocystis lobata, Morus alba, Oxalis fontana, Robinia pseudo-acacia (2. táblázat). Közülük különösen az Acer negundo, a Fraxinus pennsylvanica, az Impatiens glandulifera, és a Solidago gigantea agresz- szív terjeszkedése szembetűnő. E tájidegen elemek a Mura menti fehérnyár-ligetekben 6,2% csoportrészesedéssel és 4,3% csoporttömeggel fordulnak elő, bár arányuk valamivel alacsonyabb, mint a Dráva mentén és a Szigetközben (vö. 2. táblázat, 6. ábra). A Mura-vidéken mindössze három erdőben találtam felmérésre alkalmas fehérnyár-ligeteket. Ezek megőrzése érdekében szükség lenne a tájidegen elemek visszaszorítására, ill. degradált állományok rekonstrukciójára. Köszönetnyilvánítás Köszönetem fejezem ki Lelkes András természetvédelmi őrnek, aki kitűnő terepismeretével és hasznos információival segítette munkámat. Rövidítések A1: felső lombkoronaszint; A2: alsó lombkoronaszint; AF: Aremonio-Fagion; Ági: Alnenion glutinosae- incanae', Ai: Alnion incanae\ Aló: Alopecurion pratensis] Aon: Alnion glutinosae', AQ: Aceri tatarici- Querciom, Ar: Artemisietea', Ara: Arrhenatheretea', Ate: Alnetea glutinosae', B1: cserjeszint; B2: újulat; Bia: Bidentetea; Bin: Bidention tripartite C: gyepszint; Cal: Calystegion sepium\ Cgr: Caricenion gracilis', Che: Chenopodietea; Chr: Chenopodion rubrr, ChS: Chenopodio-Scleranthea; Cp: Carpinenion betuir, Des: Deschampsion caespitosae; Epa: Epilobietea angustifolif, Epn: Epilobion angustifoiif, F: Fagetalia syivaticae\ FBt: Festuco-Brometea', FiC: Filipendulo-Cirsion oleracei; FPe: Festuco- Puccinellietea; FPi: Festuco-Puccinellietalia', GA: Galio-Alliarion', ined.: ineditum (kiadatlan közlés); Mag: Magnocaricetalia; Moa: Molinietalia coeruleae', MoA: Molinio-Arrhenatherea', MoJ: Molinio-Juncetea: Ne: Nanocyperion flavescentis; NG: Nasturtio- Glycerietalia', Pia: Piantaginetea\ Pli: Phragmitetalia' Pna: Populenion nigro-albae', PQ: Pino-Quercetaiia\ Prf: Prunion fruticosae; Pru: Prunetaiia spinosae; Pte: Phragmitetea\ QFt: Querco-Fagetea; Qpp: Quercetea pubescentis-petraeae; Qr: Quercetalia roboris' S: summa (összeg); Sál: Salicion albae\ SCn: Scheuchzerio- Caricetea nigrae; Sea: Secaiietea\ s.l.: sensu lato (tá- gabb értelemben); Spu: Salicetea purpureae\ TA: Tilio platyphyilae-Acerenion pseudoplatani; Ulm: Ulmenion', US: Urtico-Sambucetea', VP: Vaccinio-Piceetea. Irodalom Becking, R. W. 1957: The Zürich-Montpellier Sehol of phytosociology. - Botanical Review 23: 411—488. Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, termé- szetességi és relatív ökológiai értékszámai. - Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp. Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the hungarian flora. - Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97-181. Borhidi A. & Kevey B. 1996: An annotated checklist of the hungarian plant communities II. - In: Critical revision of the hungarian plant communities (ed.: Borhidi A.). Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95-138. Borhidi A., Kevey B. & Lenovai G. 2012: Plant communities of Hungary. -Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp. Braun-Blanquet, J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). - Springer Verlag, Wien-New York, 865 pp. Horvath F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L. és Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. - Vácrátót, 267 pp. Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. - Contributii Botanici Cluj 1967: 159-166. Kevey B. 1993a: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. - Kandidátusi értekezés (kézirat). Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, 108 pp. + 32 fig. + 70 tab. Kevey B. 1993b: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. - Kandidátusi értekezés tézisei. Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 9 pp.
