A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Aradi Csilla: Premontrei prépostságok a középkori Magyarországon, különös tekintettel a Kaposfői Szent Benedek prépostságra

204

ARADI CSILLA

sejtet.23 A műemléki kutatás során kibontották a déli oldalkápolna félkörives, bélletes D.-i kapuját, melyet emberarcot rejtő bimbós fejezetekkel díszítettek. A falkutatás során, másodlagos helyükön előkerültek a nyugati főkapu levéldíszes fejezetei is. A hajó déli falában két félköríves, rézsűs ablakot tártak fel. A kápolnák szentélyeit, kívül és belső oldalán is, a sarkokon bimbós oszlopfejezetekkel díszített faloszlopok tagolták, belül ezek a boltozatot tartó párkányt támasztották meg. A déli kápolnának félköríves diadalívét, félköríves záródású rézsüs ablakát és mellékoltárát is felfedezte a kutatás. Az északi kápolna és a főszentély találkozásánál előkerült dombormű feltehetően Keresztelő Szt. János életéből vett jelenetet ábrázol.

A zsámbéki romtemplom területén, az 1930-as évekbeli kutatást (Lux Kálmán, majd Lux Géza) követően, 1986-1991 között Valter Ilona végzett hitelesítő feltárásokat. A romterületen, az ásatás során, a korai, félköríves szentélyű falusi templom, majd annak helyére épülő premontrei prépostság, illetve a késő-középkori pálos kolostor maradványait kellett elkülöníteni. A Keresztelő Szt. János tiszteletére emelt premontrei prépostságot, váradhegyfok fíliáját, 1210-20 körül alapító, francia eredetű Aynard nemzetség (Smaragd és Egyed ispán) 1403-ig temetkezőhelyéül is használta. A feltárás igazolta, hogy a korábbi, kisméretű templomot is a kegyúri család építette, mivel egy vörösmárvánnyal fedett falazott sír és egy sziklába vágott sír ehhez a korszakhoz köthető.24 A háromhajós, sokszögzáródá- sú főszentéllyel, és félköríves záródású mellékszentélyekkel rendelkező, nyugati toronypáros prépostsági templom a korai templom falait pilléralapozásként felhasználta. Az északi oldalról csatlakozó monostor kerengője teljesen kiépült már a 13. században, bár a nyugati oldalon csak a kerengőt határoló fal állt. A keleti oldalon az emeletes épületrészbe a sekrestyéből vezetett fel csigalépcső. A keleti szárnytól K.-re egy kis gazdasági épületet rögzített a feltárás. Bár korábban a prépostság a jelentősebbek közé tartozott,25 1477-ben a pápai bizottság a prépostságot a szerzetesek hibájából elhanyagolt épületként írja le, amelynek hatására Mátyás király az apátságot a pálosoknak adta, akik gótikus stílusban építették át a kolostort. Ekkor épült ki a quadrum nyugati szárnya és kapott a kerengő gótikus boltozatot.

Az ócsai Szűz Mária prépostságot, mint Jászó fíliáját a ninivei katalógus már említi, de biztos alapítóját, alapítási idejét nem ismerjük. Valószínűsíthető, hogy Ócsa is a királyi alapítású monostorok körébe tartozott, mivel Pest megye D.-i területe a 13. sz. ele23 A bényi Szűz Mária templom, melyet all. világháborúban jelentős pusztítások értek, ugyancsak egyhajós, három szentélyfejezetes típus, azonban itt a föszentély apszisa félkörives. A háromhajóssá bővülő, emeleti karzatos, ikertornyos nyugati homlokzat elé épült előcsarnokból nyílik a levéldiszes oszlopfös, bélletes nyugati kapu. A karzat É.-i oldalán helyezkedik el a jól ismert, vadászjelenetet megörökítő oszlopfő. A Hont-Pázmány nemzetséghez tartózó Lampertus comes 1131-ben bencés monostorként alapította, azonban Omodeus comes 1217-ben a premontreieknek adta. Váradhegyfok fíliája volt. Kovács-Legeza 2002. 35.

24 Valter 1991.25-26.

25 Oszvald 1957. 252. Egy időben 20 rendtárs is lakta.

jén királyi birtok volt. A valamikor plébániatemplomi funkciókat is ellátó épület 1560-ban került a reformátusok kezére. Több átépítést és tűzvészt követően a 19-20. század fordulóján történt meg a templom műemléki helyreállítása (Tandor Ottó, majd Foerk Ernő tervei alapján), majd a jelenlegi helyreállítása 1986- 1992 között.26 A főszentély falán 1902-ben megtalálták a Maiestas Dominit körülvevő apostolokat, a Szt. Miklóst és Szt. Györgyöt, valamint a presbitérium falán a Szt. László ciklust ábrázoló freskókat. A háromhajós, sokszögzáródású fő- és mellékszentélyes, keresztházas bazilika nyugati toronypárral rendelkezik. A keresztházhoz nyugat felé 1-1 bővítmény (sekres- tye/kápolna?) csatlakozott. A templomhajóba a D.-i kapun kívül É.-ról is be lehetett jutni. A fő és mellékhajókat 4-4, váltakozó, nyolcszögű kocka, és bimbós, valamint levélornamentikával díszes fejezetű hengeres tagolású pillérköteg választja el. A főszentélyt, a négyezetet és a mellékszentélyeket bordás boltozattal látták el, a hajó és a keresztház síkmennyezetes.27 A feltárás során sikerült a középkori járószinteket tisztázni a megemelt szentélyekben és a templomhajóban. A főszentélyben előkerült az oltáralapozás, míg a négyezet és a keresztházak találkozásánál a szentély- rekesztő maradványai. A szerzetesi kórus eredetileg a második pillérpár vonalában záródott. Feltehetően már a református időszakban épült a templom ÉNy.-i sarkánál, a templomtól különálló, É-D.-i irányú emeletes épület, amelyet keskeny körítőfal kötött össze a templommal.

A majki premontrei prépostság feltárását 1982-84 között Juan Cabello végezte. A váradhegyfok fíliájaként alapított Szűz Mária prépostság hiteleshelyként is működött. A ninivei katalógusban már feltüntetett prépostság alapitója feltehetően a Csák nemzetség trencséni ágát alapító Máté tárnokmester. Pusztulása követően 1733-ban, Esterházy József a kamalduli remeték számára adott alapítólevelében engedélyezte a remeteségtől DK.-re fekvő prépostság maradványainak elbontását.28 A nagyméretű, 45 m hosszú, 23 m széles, 5-5 pillérrel 3 hajóssá osztott, bazilikális alaprajzú, alapozásában félköríves, falában sokszög szentély- záródású templom hajójának K.-i végéhez mindkét oldalon négyzetes helyiség csatlakozott. A D.-i oldalon épült meg a feltehetően emeleti szinttel is rendelkező, 32x9,5 m-es, 4 helyiségből álló kolostorépület. A D.-i mellékszentély előteréből előkerült egy vörös mészkőlappal fedett sír, melyet egy II. András dénár keltez. A főszentély sarokpontjain támpillér alapozások találhatók. A nyugati oldalon a főfalak kiszélesedő alapozása toronypár meglétére utal. A prépostság területét körítőfal övezte.

26 Lukács-Cabello-Csengel 1991.16-17.

27 Lukács-Cabello-Csengel 1991. 17. Az ásatók szerint az eredeti tervek szerint a hajót is boltozni akarták, és egy boltszakasszal hosszabbra tervezték de az építkezés során egy tervmódosítás következett be. Ennek bizonyítéka az É.-i mellékhajó Ny.-i végén egy falsíkig visszafaragott boltozatindítás, valamint az É.-i torony előtt feltárt falmaradvány.

28 Csenge! 1991.44-46.