A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Lukács László: Szent Vendel tiszteletéről Somogyban
244 LUKÁCS LÁSZLÓ A mise itt is a Szent vagy, Uram! 217. számú Vendel- énekével zárul. A kultusz elevenségét jelzi, hogy Göllében a templom melletti Hősök terén 2011-ben felállították Szent Vendel faszobrát. Alkotója subában, oldalán tarisznyával, kezében juhászkampóval, lábánál báránnyal formázta meg. Szépen fogalmazott felirata: SZENT VENDEL PÁSZTOR REMETE-APÁ T 554-617 Vendel királyfi ir-skót nemzetségből származott. A mi felfogásunk szerint egy törzs vezérének a fia volt. Csodái főleg a járványos betegségek áldozatain mutatkoztak, illetve azok tapasztalták jóságos közbenjárását, akik állataik bajaiban hívták segítségül. - így cselekedtek Gölle lakói is, amikor 1754-ben pestisjárvány pusztított a környéken. A vész elmúltával hálából a temetőben kápolnát építettek, és fogadott ünnepként tisztelik október 20-án Szent Vendel napját. A szobrot a hálás utókor nevében közadományból állíttatta Gölle Község Önkormányzata 2011. 10. 20. Faragta vitéz Varga Károly Szentgáloskér Göllében is a régi századfordulóig népszerű volt a Vendel keresztnév. Az első világháborús emlékművön a hősi halottak között öt Vendel nevű szerepel, a második világháborús emlékművön már egy sem. Attala (Somogy m.) Mernyével, Göllével együtt ugyancsak előbb a fehérvári custodiatus, majd a piaristák birtoka, ahol az 1722-ben felépült Keresztelő Szent János templomot 1865-ben bővíteni kellett. Ranolder János veszprémi püspök engedélyével az átalakított templom új védőszentje Szent Vendel lett. Főoltárának képét Kratzmann Gusztáv, az Esterházy-képtár igazgatója festette: rajta Szent Vendelt lábainál félkörívben heverésző birkái mellett látjuk, hosszú pásztorbotját hóna alá szorítva imakönyvéből tekint felénk. Hátterében enyhe dombvidék hajlatában elterülő folyóvölgyi legelő, amely a Kapos völgyét sejteti. Csutor János szili esperesplébános 1867. október 20-án, Vendel napján szentelte fel a kibővített templomot. Attalában azóta mindig a napján tartják a Vendel-búcsút, a búcsúi nagymisét. Itt is a Szent vagy, Uram! 217. számú énekével fordulnak az Úrhoz, kérik Szent Vendel közbenjárását. Az alábbi sorok is elhangzanak: Te kormányozod az időnek minden járását, Ne bocsájtsd ránk haragodnak kemény csapását. Ments meg minket az éhségtől, háborúságtól, Szárazságtól, árvizektől és a döghaláltól. Jószágunkat őrizd meg mindennemű veszélynek Ártalmától, Szent Vendelünk könyörgésére.22 Lad (Somogy m.) 1950-ig a római katolikus Német- Ladból és a református Magyar-Ladból állt. A római katolikus templom mögött áll Szent Vendel szobra, amelynek felirata: Szt. Vendel tiszteletére állították Sommer Mihály és neje Gruber Katalin 1903. Hosszú hajú, pödrött bajszú pásztor, szemeit az ég felé emeli, 22 Simon K. 1987:43-44. kezét összekulcsolja. Vállán hosszú köpeny, oldalán tarisznya, lábánál egy bárány. Szülök (Somogy m.) Fényes Elek geográfiai szótára szerint a XIX. század közepén német mezőváros, több mint 1800 római katolikus lakossal.23 Szent Vendel szobra a Kossuth Lajos és a Dózsa György utca sarkán áll. Felirata: St. Vendelin. Errichtet aus Liebe und Dankbarkeit zu Gott von Stefan Bauer und gemahlin Elisabetha Hals 1905. Gazdagon tagozott talapzaton térdel a vaskerítéssel körülvett szobor pásztoralakja. Kezeit összekulcsolva az ég felé tekint. Vállán bő redő- zetű köpeny, oldalán kabaktökből készült kulacs, jobb vállának döntve tartja vasból készült pásztorbotját. Szent Vendel segítségére számított pásztordalában a múlt század első felének híres dombóvári juhásza, birkás, pipás Puszpán Vendel is: Hajj ki, jószág a fűre! Legeléssz el messzire. Majd gondodat viselőm, Ha mögsegél Vendelöm,24 Szent Vendel tiszteletét a székesfehérvári gyalogos zarándokok minden szeptember elején az andocsi búcsúra is magukkal vitték: Balatonkilitinél ....a zarándokl atot folytatva a faluvégi keresztnél letértek a kiépített útról. Dülőutakon, erdei ösvényeken, fullasztó porban, ragacsos sárban, árkon-bokron át, gyakran meredek domboldalakon kapaszkodva, jóformán csak az elöljárók helyismeretére támaszkodva haladtak tovább... A ságvári erdőn áthatolva nagyobb tisztásra, egy hatalmas makkfához értek, melyre 1930-ban Szent Vendel képet helyeztek. A szent imája után kicsit megpihenve itt gyűjtöttek pénzt a vízhordó egy-két fiatalnak, akik egész úton gondoskodtak a szomjúság oltásáról. A következő állomás a fák közt rejtőzködő Jabapuszta lett...”25 A képes fa Szent Vendel képe ma már nincs meg, de fényképét, Sási János felvételét 1978-ból őrzi a kaposvári Rippl Rónai Múzeum néprajzi fotótára (Lelt. sz.: 23.368-23.372). Közepén Szent Vendel térdepel, baljával görbe botjára támaszkodik, jobbjával az őt körülvevő juhokra mutat, akikért szemét az égre emelve imádkozik. Bal sarkában a felirat: „SZENT VENDEL KÖNYÖRÖGJ AZ ANDOCSI SZENT SZŰZNÉL ÉRETTÜNK, OLTALMAZD ÁLLATAINKAT MINDEN VESZÉLYTŐL. A SZÉKESFEHÉRVÁRI ZARÁNDOKOK 1930. IX. 4-ÉN." Az eltűnt festményt valaki szerény Szűz Mária szoborral pótolta. Mivel a képes fa a ságvári búcsújáróknak is pihenőhelye volt, a Ságvárért Egyesület 2011 májusában új festményt helyezett el az öreg tölgyön: Molnárné Szolyák Éva amatőr festő munkáját. Köszönettel tartozom dr. Sipos Imre SJP szerzetesnek (Miklósi) és Kapitány Orsolya néprajzkutatónak (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár) a helyszíni adatgyűjtés során nyújtott segítésükért és számos adat, fénykép rendelkezésemre bocsátásáért. 23 Fényes E. 1851: III. 4. 24 Simon K. 1987: 43-44. 25 Gelencsér J. - Lukács L. 1991: 59.
