A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Domokos Tamás - Sólymos Péter - Kovács Csongorné: Balaton környéki biotópokból (Tihany, Külső-Somogy) származó Granaria frumentum (Draparnaud, 1801) héjmorfológiájának klímafüggése (Gastropoda: Chondrinidae)

BALATON KÖRNYÉKI BIOTOPOKBOL (TIHANY, KÜLSO-SOMOGY) SZÁRMÁZÓ 89

GRANARIA FRUMENTUM (DRAPARNAUD, 1801) HÉJMORFOLÓGIÁJÁNAK

KLÍMAFÜGGÉSE (GASTROPODA: CHONDRINIDAE)

1. ábra: Granaria frumeritum előfordulások a Dunántúlon 10 km x 10 km-es UTM hálózatos megjelenítésben (PINTÉR & SUARA 2004)

Fig. 1.: Occurrence of the Granaria frumentum in Transdanubian part of the Hungary in 10 km x 10 km UTM grid system (PINTÉR & SUARA 2004)

Anyag és módszer

A vizsgálatok alapját - a bevezetésben már említett - 8 db 1980-es évekből származó adatsor (összesen 680 példány) képezte:

1. YN 10: Tihany, Ciprián-forrás közeli ligetes rész, É-i kitettség, 1982.08. 21. (100)

2. YM 19: Balatonszárszó, Kültelek u., magaspart, akácos, lágyszárú, 1980.10.17. (80)

3. YM 19: Balatonszárszó, Kültelek u., magaspart, akácos, lágyszárú, 1985.06. 27. (100)

4. YM 19: Balatonszárszó, Kültelek u. magaspart, akácos, lágyszárú, 1987. (100)

5. YM 19: Balatonszárszó, Tábor u., homokbánya, ÉNY-i expozíciójú löszgyep, 1987.08.30. (100)

6. YM 18: Balatonszárszó, Almahegy, NY-i kitettségű homokfal, löszgyep, 1983.08. 27.(50)

7. YM 18: Szólád, ÉNY-i kitettségű domboldal, bebok- rosodó löszgyep, 1983.07.02.(50)

8. YM 18: Kötcse, Ny-i kitettségű domboldal, bebok- rosodó löszgyep, 1981.08.18. (100)

Zárójelben feltüntettük a gyűjtött egyedek számának azon részét, amelyet statisztikai számításokhoz felhasználtunk, azaz megadjuk a mintaelemszámot is.

2. ábra: A gyűjtőhelyek vázlatos elhelyezkedése Somogy megyében

Fig. 2.: The topographic sketch map of the sampling site in Somogy county

Ezek a gyűjtőhelyek Tihanyban és Külső-Somogy- ban (2. ábra), Pintér & Suara 2004 puhatestű katalógusában megtalálható - YN 10, YM 19, YM 18 jelű 10 km x10 km-es UTM kvadrátban fekszenek Az 1. és a 2-5., valamint a 6. és 8. gyűjtőhely között megközelítően 10-10 km a távolság.

A minták makroklíma szempontjából egységesen a 11-12 °C évi, 20-21 °C júliusi átlaghőmérsékletű; 650-700 mm évi, 40-60 mm júliusi csapadékmeny- nyiségű területről származnak (Ambrózy et al. 2003), és térben - Tihany kivételével - megközelítően É-D irányt követik. (Tihany Balatonszárszótól ÉÉK-i irányba esik.) Az előbbi klimaelemek adatait az „Időjárás havijelentés Magyarországról” OMSZ kiadvány 1974 és 1985 közötti időszakára számolva: 10,5 °C évi, 20,7 °C júliusi átlaghőmérséklet; 610 mm évi, 60 mm júliusi csapadékmennyiség adódik.

Minden minta esetében, itt is felmerült a gyűjtött példányok létállapotának kérdése (Domokos 1995). A tihanyi és a hét külső-somogyi mintasorban csupán 10% körüli volt az élő (E1 és E2 létállapotú) egyedek száma. A többi példányhoz rendelhető exisztálási idő megállapítása igen bizonytalan, annál is inkább, mert az is előfordulhat, hogy az élő állat elveszti házának periosztrákum rétegét, és első pillanatra fosszilisnek is tűnhet. A Granaria frumentum háza viszonylag vastag falú, ezért nehezen pusztul, ráadásul a löszös talajok jelentős mésztartalma fékezi a mészváz korrózióját. Mivel a klímaelemek értékeinek átlaga akár évenként csökkenhet vagy növekedhet, a kifejlődő házak mére