A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Domokos Tamás - Sólymos Péter - Kovács Csongorné: Balaton környéki biotópokból (Tihany, Külső-Somogy) származó Granaria frumentum (Draparnaud, 1801) héjmorfológiájának klímafüggése (Gastropoda: Chondrinidae)
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 87-96 j Kaposvár, 2014 Balaton környéki biotópokból (Tihany, Külső-Somogy) származó Granaria frumentum (Draparnaud, 1801) héjmorfológiájának klímafüggése (Gastropoda: Chondrinidae) 1DOMOKOS TAMÁS, "SÓLYMOS PÉTER és "KOVÁCS CSONGORNÉ 'H-5600 Békéscsaba, Rábay utca 11., e-mail: tamasdomokos@freemail.hu 2Alberta Biodiversity Monitoring Institute, University of Alberta T6G 2E9 Alberta, Canada., e-mail: solymos@ualberta.ca 3 H-7400 Kaposvár, Zárda utca 2. Nagyboldogasszony Iskolaközpont., e-mail: domokosevi@gmail.com Tisztelettel ROTARIDESZ MIHÁLY (Gyulafehérvár, 1893 - Budapest, 1950) születésének 120. évfordulójára Domokos T., Sólymos, P. & Kovács, Cs-né: The influence of climate on the shell morphometry of Granaria frumentum (Draparnaud, 1801) in the environs of the Balaton (Gastropoda: Chondrinidae). Abstract: We present morphometric results for eight populations (680 specimens) collected fom diffrent Granaria frumentum habitats from Tihany and Külső-Somogy. Macrocli- matic features of different sampling areas are unchanged, but in spite of the fact we found differences in some instances between size characteristics and distribution curves of the sampled populations. By our opinion these deviatons were genereted by microclimatic differences of the different habitats. Therefore morhometry based climate reconstruction requires more research and validation. Keywords: Hungary, landsnails, mollusca, shell morphometry, macroclimate, morpho-thermometer methods Bevezetés 1. A szárazföldi molluszkák minimális mozgékonysága, kvázi kötött életmódja megköveteli élőhelyük mikroklíma változásaihoz való maximális alkalmazkodásukat. A szárazföldi csigák aktív, E1 létállapotuk (Domokos 1995, 2002) kivételével a talaj (redzina, mezőségi stb.) felszínén, azt borító detrituszban, a takaró növényzet szubsztrátumában tartózkodnak. Ennek hőmérséklete - adott makroklíma esetén - jelentősen eltérhet a talaj tulajdonságaitól, a talajfelszín morfológiájától, kitettségétől/ lejtőszögétől; a szubsztrátum víz- és páratartalmától függően. Domokos et al. 2004 akáccal és tölggyel borított somosi holtmederben, (Sarkad, Sarkad-Remetei- erdő), Ny-K irányú transzekt mentén tanulmányozták a talajfelszín morfológiájában meglévő különbségek mikroklímatológiai, malakocönológiai hatását (2002. aug.16/17.). A beárnyékolt, 3,5 m relatív mélységű meder két oldalának legmagasabb és legmélyebb pontja között a hőmérséklet napi átlagában 0,5-1,0°C, a relatív páratartalmában pedig 6,5% különbséget észleltek. A nagynak nem nevezhető differencia ellenére a malakocönózisban, ökológiai fajcsoportokban, a malakocönózis szerkezeti karakterisztikáiban (összegyedszám, élő egyedek %-a, abundancia, dominancia) jól érzékelhető eltérések mutatkoztak. A kitettség következtében meglévő hőmérsékleti különbségek - az előbb említett 0,5-1,0 °C-nál - lényegesen jelentősebb is lehetnek. Erre korábban már Dövényi et al. 1977 és Nagy 1992 is rámutatott. Dövényi et al. 1977 a Szabadkígyósi puszta (Békés megye: Szabadkígyós) legnagyobb relatív magasságú (6,5 m) kunhalmán, az 1976-os nyári napforduló idején, tanulmányozta többek között a mikroklíma hőmérséklet elemét is. A kunhalom északi és déli oldalán mért talajfelszíni maximális hőmérséklete között 5,8 °C, 20 cm-es magasságban mért léghőmérséklet maximumai között csupán 2,3°C eltérés mutatkozott a déli oldal javára. Nagy 1992 a Bükkben végzett mikroklíma mérései is igen tanulságosak. A közel 50 m-es szintkülönbségű Szentléleki völgy (Miskolc, Hámor) talpa és felső pereme között a napi (1983. júl. 14.) átlaghőmérséklet - 2 cm-re a talaj felszínétől - északi kitettségű oldalon 22,4°C, a délin pedig 24,0°C volt, ami azt jelenti, hogy a különböző expozíciójú lejtők átlaghőmérséklete között 1,6°C különbség adódott. Az Ásottfa-tető (Kisgyőr) különböző kitettségű (D, É), a talajfelszíntől különböző magasságban (2, 5, 20 cm) egy napon (1988. aug. 31.) keresztül mérte a mikroklímát. A déli és északi kitettségű oldalon 20-5-2 cm magasságban, az átlaghőmérsékletekben 1,3-2,0-3,1 °C, a 20 cm magasságban mért maximumokban pedig 0,9°C különbség adódott. Nagy & Sólymos (2002) az Aggteleki-karszt egyik 10 m mély gyepes (Polygalo /major/ - Brachipodietum pinnati) töbrében végzett mikroklíma vizsgálatokat 1998-1999-ben. Az északi és déli kitettségű oldalak napi átlaghőmérséklete között nem találtak eltérést 2 m magasságban. A napi átlaghőmérséklet különbsége 2,4 °C-nak adódott közvetlenül a talaj felszíne felett (2cm). Az Aggteleki-karszt Alsó-hegyi erdősült (juhar- és bükk- elegyes cseres-tölgyes) 10-30 m relatív mélységű töb- reiben a csigaegyüttesek összetételét és abundancia viszonyát jelentősen befolyásolta a töbörmorfológia és a kitettség (Kemenceí et al. 2014). A fenti mérőhelyeken kapott adatok összevetése sok buktatót rejt magában, hiszen többek között földrajzi helyzetükben (Északi-Középhegység, DK-Alföld), morfológiájukban (kunhalom, hegytető, völgy, meder), kitettségükben (É-D, K-Ny), makroklímájukban, fedettségükben (gyep, lágyszárú, erdő, töbör) és a mért adatok kiértékelésének, feldolgozásának mikéntjében is különböznek egymástól. A 6,5 m magasságú szabadkígyósi kunhalom és kisgyőri Ásottfa-tető É-i és D-i oldalán 20 cm magasságban mért hőmérsékleti maximumok rangsorában a kunhalom 1,4°C-al meg
