A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Géger Melinda: Dél-Dunántúli szakrális emlékek. Kiállítás a Rippl-Rónai Múzeumban, 2014. január 30-április 10.
288 GEGER MELINDA tatások azt valószínűsítik, hogy 1729-ben Bécsben született, 1751-ben iratkozott be a bécsi akadémiára és 1758-ban végzett. 1762-ben Sopronban telepedett le, ahol nem lett magyar polgár, de haláláig ott lakott. Franz Annával kötött első házasságából kilenc gyermeke született.4 A 18. század egyik legtermékenyebb és leginkább kedvelt festője volt, akit a maga korában versekkel is ünnepelték. Első munkáin még érezhető bizonytalanságok mutatkoztak a barokk freskókra jellemző, merész alulnézetben ábrázolt emberábrázolásokban. Stílusát tekintve a rokokóval átitatott bécsi akadémizmusból kiindulva Maulbertsch expresszív töltésű festészete jelöli ki fejlődésének irányát, majd 1780 körül klasszicista irányú stílusváltozás következett be nála. Dorffmaister a bécsi késő barokk templomi művészet művelőjeként az egész Dunántúl területén dolgozott, így munkássága fontos szerepet töltött be a művészeti köznyelv magyarországi elterjesztésében. Somogybán több helyen maradtak fenn alkotásai, köztük a kiállításon is látható gálosfai Szt. Lukács oltárkép. A szent főalakjában saját magát örökítette meg.5 (4. ábra) A másik jelentős mű, a zicsi Körmeneti baldachin (1790) egy körmeneti zászló részeként volt megtekinthető a kiállításon. (5. ábra) A hideg színekre komponált mű a késő rokokó és a nyugodt, centrális kompozíciójú kora klasszicista stílus sajátos ötvözeteként egyike a művész kiemelkedő liturgikus tárgyainak. Dorffmaister a templomi munkák mellett főúri arcképek megfestésére is sok megbízást kapott. A kaposvári Szt. Kereszt Római Katolikus Plébánia két oltárképének Dorffmaisterhez kapcsolódó attribuciója bizonytalan, de mindkét oltárképen hangsúlyos a portrémegjelenítés igénye és a klasszi- cizáló komponálás szándéka. A művész megbízásait jobbára azoktól kapta, akiknek nem volt elég pénze a divatos bécsi mesterek megfizetésére. Nehéz anyagi viszonyok között élt, állandó adósságokat vállalt. 1797. május 29-én halt meg Sopronban 68 éves korában. Óriási munkássága ellenére halálával jórészt csak adósságokat hagyott örökül családjára. Életművében a világi témájú, kastélydekorációnak készült falképek száma csekély. Somogy megyei templomokban 12 helyen találhatók Dorffmaister-művek, ezért a kaposvári kiállítás egyik szobáját a mester somogyi templomokban és a zalaegerszegi múzeumban található műveinek szenteltük. A tárlat fő hangsúlyait a barokk kor alkotásai, a jórészt ismeretlen mesterek keze nyomán készült műtárgyak képezik. Közülük több különleges darab származott kaposvári magángyűjteményekből. A sziléziai festő: Halott Krisztus a Fájdalmas Szűz ölében (1700 k.) című kép a barokk stílus jellegzetes, mozgalmasságra törekvő látásmódját közvetíti. A túlfűtött érzelmi hatás érdekében felfokozva jeleníti meg a szentek vallásos révületét, pátosszal és színpadiasán ábrázolja 4 Közülük három fia folytatta apja festői mesterségét: József, István és Vince. József az apja mellett architektúra festőként dolgozott. Az ifjabb István, Dorffmaister István József Pál (Sopron, 1770 - Sopron, 1807) szintén apja mellett dolgozott, „Stephan Dorffmeister” aláírással szignálta műveit. 5 Kostyál László művészettörténész, Dorffmaister-kutató közlése szereplőit. Ezért különösen fontos az arckifejezések, érzelmek sokféle skálája. A korszak késői, rokokóba hajló változatai jelennek meg az ismeretlen francia művész: Izsák feláldozása (18. sz. második fele), illetve a Johannes Kräcker műhelyéből származó Mária mennybevitele c. alkotásokon. Az Izsák feláldozása eredetileg a Zichy Mihály gyűjteményben egyik tárgydarabja volt. A képet Zichy franciaországi tartózkodása idején, 1870-75 között vásárolta és hozta haza, vélhetően egy francia művész keze munkájaként. (8. ábra) A könnyedebb, finoman karcsú, törékeny alakokat tekintve e művek formaképzésében már a rokokó báj és könnyedség nyilatkozik meg. A hideg-meleg színek, a hangsúlyos fény- és térhatások mellett a felfokozott érzelmeket játékosabban, könnyedebb előadásmódban közvetítik. Az Izsák feláldozása jelenetben a keresztény, ószövetségi történetet a művész antik római figurákkal és motívumokkal egészítette ki. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a szekszárdi múzeum Jákob létrája (18. század vége) c. képén, ahol a bibliai jelenetet a rokokó féte galante formájában örökítette meg a naiv művész. (11. ábra) Dorffmaister István mellett a kiállítás másik, név szerint is ismert és egyben jelentős alkotója a somogyi származású festő, Zichy Mihály. A művész zalai Emlékmúzeumából néhány különleges emléktárgyat mutatunk be. Első ízben volt a közönség előtt látható Kaposváron a Krisztus a keresztfán (1846) c. festménye, amely jelenleg a zalai templom oltárképeként funkcionál.6 A mű - hasonlóan több más fiatalkori Zichy alkotáshoz - egy rejtett önarckép, a Megváltó arcvonásaiba a művész saját portréját festette meg. Keletkezésének idején a fiatal művész már a művészi pályára készült, és a képet emiatt, egyfajta engesztelésül festette édesanyjának. E művészi gesztusban már azzal is szembesülünk, hogy a 19. századra miként töltődik fel az eredeti szakrális mondanivaló világias tartalmakkal. A Zichy család tulajdonában volt az a különleges, faragott neogótikus házioltár (19. sz.) is, amely szintén Franciaországból származik. Valószínűnek tartjuk, hogy a Párizsi Magyar Egylet műhelyének iparostanoncai készítették. Felvethető, hogy az oltárt maga Zichy Mihály tervezte, mint arra egy másik esetben, egy Zichy család címerével ellátott és hasonló jellegű könyvszekrény is utal.7 A jellegzetes neogótikus architektúrával ellátott oltár nyitott szárnyainak belő oldalába süllyesztve, ezüstözött ovális cinklemezek örökítik meg a Golgota történetét. (2. ábra) Szintén a zalai Zichy gyűjtemény egyik nevezetes darabja az ismeretlen művésztől származó elefántcsont Feszület (19. sz.), amely a kidolgozás finomságával az egyik legszebb és egyben legértékesebb darabját képezte a kiállított együttesnek. (1. ábra) A kiállítás szobrászati anyagát jórészt a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény eredetileg somogyi kistemplomokban álló plasztikái reprezentálták. A müvek alkotói ismeretlen, provinciális mesterek. A barokk plasztika alakjai szinte táncos 6 Elsőként közölve Zichy Mihály. A rajzoló fájdalma. 2007. MNG katalógus, 11.0. 7 A szekrény magánygyűjteményben található.
