A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Lanszkiné Széles Gabriella - Lanszki József: Fonó és Kisgyalán községek népi építészete, az istállók rendeltetésének változása
FONÓ ÉS KISGYALÁN KÖZSÉGEK NÉPI ÉPÍTÉSZETE, AZ ISTÁLLÓK RENDELTETÉSÉNEK VÁLTOZÁSA 255 14. ábra. Hármasosztatú ajtó (Fonó, Petőfi utca) Figure 14: Tripartite door (Fonó, Petőfi Street) A gazdasági épület nagyobb rangot kapott, mint a ház ezt bizonyítja, hogy az istállók tetőgerinc magassága több esetben magasabb a házénál. A fotó, az istálló hangsúlyozott szerepét bizonyítja, a lebontott ház tetőszerkezetének nyomai, jól láthatóak a gazdasági épület csúcsfalán (12. ábra). „A téglaistálló fontos dísze volt az udvarnak (...) a téglafalú istállókon díszes ablakkiképzés és olykor az építőmester monogramja is megtalálható”35 (13. ábra). A monogramos oromfal, Fonóban az egyik legrégebben épült istállón látható, a visszaemlékező megemlítette, hogy „Apám zokon is vette, hogy a kőműves saját monogramját örökítette meg.”36 A többi istálló oromfalán nem monogramot láthatunk. A díszítések egyaránt igényesek, a tégla és a fa építészeti elemeken egyaránt, mindkét községben. A nyerstégla térbeli gazdag díszítettsége, ékelése a tetőszerkezet alatt, esetenként az oldalfalakon, az ablak, és az ajtó körül szinte minden esetben jellemző (14. - 15. ábra). A tégladíszeket a csúcsfalon, igyekezett mindenki más-más módon alkalmazni. A legtöbbször ezek szimmetrikus, dupla díszek (16. -17. ábrák). A pajta ajtók nagy méretüknél fogva szinte kívánták a díszítést. Különböző faragások, fából rátétes csillag díszek tették hangulatossá az épületet. A díszek egy esetben sem egyformák, de ennek ellenére az egyöntetűség benyomását keltik a szemlélőben. Tanúskodnak a készítésük során, az aprólékos munkára is kiterjedő igényességre, ami bizonyítja, hogy tulajdonosaik nem a múlandóság számára építkeztek. 35 Knézy J. 1974: 60. 36 Cséplő Rózsa (1922) Fonó Petőfi u. 30. szíves közlése. 15. ábra. Ablak díszítés (Fonó, Petőfi utca) Figure 15: Window decoration (Fonó, Petőfi Street) A népi építészeti alkotások megmentésére tett törekvések Fonóban és Kisgyalánban egyaránt vannak példák az istálló teljes funkció váltására. Van ahol az épületeket teljesen eredeti állapotukban hagyták meg, kívülről azonban bevakolták őket. A tulajdonosok mindkét esetben hagyománytisztelőek voltak, megőrizték a kidomborodó díszeket, amit azáltal is hangsúlyozni kívántak, hogy azonos színnel, de más-más színárnyalattal festették be ezeket az épületelemeket. Kisgyalánban a holland tulajdonos billiárd szobát létesített a majd 100 m2-es istállóból. A jelenleg rózsaszín „ex” istálló színe ugyan kicsit meghökkentő a magyar szemnek, de a megőrzésen van a hangsúly a közösség számára is. „Ez olykor groteszk látványt eredményez, de jó esetben is csak gesztus értékű.”37 A felújítások közt olyan esetre is van példa, hogy a tönkrement eredeti tégladíszítést állították vissza, a kőművesek is kedvteléssel végezték a nekik is tetsző feladatot. A két község gazdaságtörténeti múltja eltérő, az istállók rendeltetésszerű használat változása közti példákban azonban fordított is adódik. Kisgyalánban a kevesebb számú nagy alapterületű istállóból, illetve magtárból is történt átalakítás. Fonóban a 25 darab istállós pajta változatlanul, eredeti funkciójának megfelelően várja további sorsának alakulását. Kisgyalánban a község központi helyén található magtár kapott lakófunkciót, panzióvá alakítatta át a hol37 KottmayerT. 2003: 19.
