A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Lukács László: Szent Vendel tiszteletéről Somogyban
SZENT VENDEL TISZTELETÉRŐL SOMOGYBÁN 243 lye, t.i. Szent Vendel hitvalló csontjának darabkája vétetett, s melyet kellő tisztelettel ovális alakú ezüst szelencébe helyeztünk. Ezen szelencének első oldalát kristályüveg alkotja, jól bezárható, pirosszínű selyemfonallal van lekötve és piros spanyolviaszba nyomott pecsétünkkel megerősítve. Kiadjuk pedig ezen szent ereklyét azzal a felhatalmazással, hogy birtokosa magánál tarthatja, másoknak ajándékozhatja, bármely templomban, kápolnában, vagy oratóriumban a keresztény nép elé tisztelésre kiteheti. Melyek hiteléül saját kezünkkel aláírt és saját pecsétünkkel megerősített levelünket kiadtuk: Bécsben, érseki palotánkban, 1777. január 20-án. ŐEMINENCIÁJA, A BÍBOROS-ÉRSEK megbízásából: Bíboros érsek sk. Sauli Antal szertartó sk. Az okirat másik oldalán kézzel írt szöveg: Szent Vendel jelen ereklyéjét felülvizsgáltuk, s miután az mindenben megfelel őeminenciája, waali gr. Migazzi Kristóf bíboros úr által adott leírásnak, hitelesnek ismerjük el, és jelen levelünkkel engedélyt adunk, hogy az mindkétnembeli keresztény hívek áhítatának növelésére nyilvános tisztelésre kitétessék. 1777. március 4-én. A Szombathelyen megtartott Püspöki Consistorium. A pusztaszemesi templom festett oltárképe a mernyeihez hasonló, de annál egyszerűbb: balatoni tájban képoszlop előtt térdeplő, imádkozó Vendel szerzetesi köpenyben, mellette pásztorkalap, pásztorbot és a félredobott korona, mögötte juhnyáj. Jobb oldalon alul szignált: Hofrichter J. 1898. Búcsúját az október 20-át követő vasárnapon tartják.16 Balatonberényben (Somogy m.) a templomkertben magas talapzaton áll Szent Vendel XVIII. század végi kőszobra.17 A Nagyberek déli szélén települt Somogyszentpál két kisközség: Tótszentpál és Varjaskér egyesüléséből jött létre 1929-ben. Lakói horvát katolikusok, templomuk 1776-ban Páduai Szent Antal tiszteletére épült. Jobb oldali mellékoltára Szent Vendel-oltár. A keleti tájolású templom udvarában, déli fala előtt áll Szent Vendel többször átfestett kőszobra. Bőgatyában, mezítláb, fején széles karimájú kalapban, kezében pásztorbottal, lábánál szarvasmarhával mintázták meg. A szoboralapítványt 1906. június 19-én Rádó Márton tótszentpáli lakos tette a szobor fenntartására felajánlott 100 koronával.18 Hoss József Somogyszentpál monográfiájában olvashatjuk: „Október 20. Szent Vendel: A pásztorok védőszentje. A szentpáliak az 1836-ban elszenvedett állatvész alkalmával fogadalmat tettek napjának megünneplésére. Fogadalmukat e legutóbbi évekig meg is tartották. Állataikat ezen a napon nem fogták be. Jellemzésül szolgáljon az alábbi eset. Emléke még ma is él köztünk. A régi időben, amikor még káplánállomás nem volt Szentpálon, az akkor élt plébános betegsége miatt fel kellett kérni a templomi szolgálat ellátására a buzsáki káplánt. Ámde a szentpáliak nem fogtak be. Fogatot sem adtak. 16 Sipos I. 1996: 6. 17 L. Szabó T.-SásiJ. 1973:49. 18 Bogdáni. 1987: 274. A kérdést úgy oldották meg, hogy a buzsáki káplánnak az utat a szentpáli határtól községünkig oda és vissza gyalog kellett megtennie. A buzsáki határig és vissza mehetett csak kocsin. A szentpáli gazdaasszonyok e napon baromfit nem vágtak. Az állatok pihentetésén kívül az asszonyok a fogadalom kifejezésére ezen a napon szoktak gondoskodni a templom gyertya szükségleteiről. Adományaikat Szent Antal oltárára tették, vagy természetben, vagy pénzben.”19 Ugyancsak Hoss József említette, hogy Szent Vendel napján egyesek Kaposváron sem fogják be a lovukat, mivel Szent Vendelt tartják a barmok patrónusának.20 Gölle (Somogy m.) temetőjében a Szent Vendel- kápolna már a második. Az elsőt valószínűleg az a Hiemer Ignác bérlő építtette, aki a kápolna előtti homokkő feszületet emeltette, amelynek felirata: Krisztus Dicsőségére az 1754-es marhavész járvány után állíttatta Hiemer Ignác a Göllei Birtok Bérlője 1760 Hiemer Ignác a gazdag székesfehérvári állatkeres- kedő-mészáros, Hiemer Mihály unokája. A nagyapa 1692-1724 között több alkalommal, hosszú időn keresztül városbíró volt. Fia, Hiemer Sebestyén 1745- ben öt gyermekére, köztük a legidősebb Ignácra, az 5000 forintot érő Székesfehérvár-belvárosi Hiemer- házon kívül ugyancsak Fehérváron egy budai külvárosi és egy hídvégi (Somogy m.) házat, medinai (Tolna m.), iszkai (Fejér m.) és fehérvári szőlőt, 326 ökröt, 226 tehenet, 34 borjút, 40 disznót, 45 lovat és 10.000 forint készpénzt hagyott. Hiemer Sebestyénnek, aki a göllei birtokot a fehérvári custodiatustól bérelte, volt mit Szent Vendel őrizetére bízni.21 A régi kápolna falazata, boltozata megrepedezett, ezért lebontották, és helyére 1928-ban egy kis mesterséges dombon felépítették az újat. A falra festett oltárképén Szent Vendel apát áldó kezét tartja egy bárány fölé, amit térdeplő gazdája a kezében tart. A Szent másik oldalához egy kisborjú dörgölődzik. A kép előterében juhok, hátterében szarvasmarhák. Alkotójának szignója: A. Ebner 1928. Helyi hagyomány szerint a falkép készíttetésének összes költségét a göllei születésű Rácz Vali énektanárnő, sanzonénekesnő, filmszínésznő viselte. Szent Vendel napja Göllében fogadott ünnep. Minden év október 20-án misét tartanak a kápolnában, a hívek a kápolna előtt állnak, a plébános úr a kápolna előtti tábori oltáron miséz. Vendégpapot is hívnak, ő prédikál. Koncelebrációs misét tartanak az igali, attalai, szentbalázsi, dombóvári plébánosokkal. 19 Hoss J. é.n.: 5. 20 Hoss J. 1948: 142. 21 Kállay I. 1972: 313-316.
