A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Eperjessy Ernő: Újabb adatok a németlukafai üveghuta és kéménycserépgyár történetéhez
226 EPERJESSY ERNŐ A felbukkanó újabb adatok kedvéért Lichtneckert András egy 2013-ban megjelent írására (Lichneckert 2013) szeretnénk utalni. Az ebben közölt adatok Lukafa üvegtermelési kapacitására is engednek következtetni. Ugyanis a füredi kút savanyúvizét kb. az 1800-as évek elejétől, mint gyógyvizet palackozva, országosan is forgalmazták. A szerző a Veszprém Megyei Levéltárban található, Balatonfüred gazdasági számadási adatai alapján, többek közt részletes kimutatásokat is közöl a palackozáshoz használt üvegek beszerzési helyéről, idejéről, beszerzési áráról. Ezek szerint a palackozáshoz szükséges üvegek egyik szállítója a Kaposvári Spitzer-cég lukafai üveggyára volt. „Écsy László fürdőfelügyelő 1865-ig az üvegeket 3 forrásból szerezte be, a Spitzer-féle kaposvári (lukafai), a Karger-féle vétyemi (ma Tormafölde) és a somhegyi (ma Bakonybél) üveghutából Preisach Henrik veszprémi kereskedőn keresztül. 1840-1842 között és 1855-ben Spitzertől 59,1 ezer, 1843-1854 között Preisach Henriktől 171,8 ezer, 1851-1854 között Karger Alajostól 38 ezer palackot szállítottak Füredre.’"" A Savanyúvíz felügyelői számadásokban szereplő részletesebb adatok szerint, a használatos üvegek szállítása Spitzer Mór lukafai üzeméből 1840 és 1873 között a következők szerint alakult: „1840 - 22 231: 1842 - 9 914; 1855 - 27 013; 1856 - 14 485; 1857 11 Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig.1702 - 1949. 121.p. Bala- tonfüred, 2013. 18 053; 1858- 17 056; 1859-14 414; 1860- 14 415; 1861 - 13 916,1862; 1862 - 14 579; 1863 - 13 808: 1864 - 11 443; 1873 - 9 312 db. ... A kaposvári és a lukafai üveghuta ugyanazt a Spitzer-féle üveghutát jelentette."'* 2 Lichtneckert Andrástól és Németh Lászlótól tudjuk, hogy az üvegpalackokat később kiszorítják a kevésbé törékeny, Rajna menti Hessen tartományból származó (körpecsétjeik alapján: Selters Nassau), úgynevezett német kőcserép korsók. Németh László (2014) tanulmányában írja: „... a forgalmazás részben üveg, majd az úgynevezett sellersi kőedény korsókban, palackokban történt."'3. Feltehetően a füredi megrendelések elmaradása gazdaságilag a lukafai üveggyár termelését is erősen érintette. A 2013-ban megjelent tanulmány (Horváth és Eperjessy 2013) után több szakmai érdeklődő jelezte, hogy a zselici üveghutákról kutatói tájékozódás okán, hasznos lenne egy topográfiai vázlat közlése. A felvetés alapján a hiányt jelen tanulmányban egy földrajzi vázlattal (9. ábra) kívánjuk pótolni 12 Lichtneckert András: ua. 422-423.p. 13 Németh László: A balatonfüredi Selters gyógyvizes korsót: kérdéséhez. In: Füredi História (Helytörténeti folyóirat.) XIV. évi. 3. sz. 3. p. Balatonfüred - Veszprém, 2014 Irodalom Borsos B. 1965: Régi magyar üvegművészet. - Budapest. Borsos B. 1977: A magyar üvegművesség. - Budapest. Horváth J. Gv. és Eperjessy E. 2013: Adatok a németlukafai üveghuta történetéhez. - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1: 235-250. Lichneckert A. 2013: A balatonfüredi savanyúvizi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig. - Balatonfüred. Németh L. 2007: Balaton-Füred fürdő ivókúra poharai. - Füredi História (helytörténeti folyóirat) VII. évf. 2. sz., Balatonfüred - Zánka. Németh L. 2014: A balatonfüredi Selters gyógyvizes korsók kérdéséhez. - Füredi História (helytörténeti folyóirat) XIX. évf. 3. sz.: Balatonfüred - Veszprém. Vargha V. 1989: Régi magyar üveg. - Iparművészeti Kiadó, Budapest. Zsolnay T. és M. Zsolnay M. 1974’ Zsolnay. A gyár és a család története, 1863-1948. - Corvina Kiadó, Gyoma.
