A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Eperjessy Ernő: Újabb adatok a németlukafai üveghuta és kéménycserépgyár történetéhez

222 EPERJESSY ERNŐ Következő tárgy ugyancsak az Iparművészi Múze­um anyagából való, szerényebb kivitelezésű fajansz tányér, amely feltehetőleg egy étkezési szerviz része 3. ábra: Tányér. Fajansz. (?) Lapos fenekű, pereme ívelt. Színe drapp, a fenék szélén ezüst csík, a pe­rem szélén ezüst rocaille és levél díszítés. Keresztes Tiborné hagyatéka. Származás: Lukafa. (Átmérő 21,5 cm, magasság 3,2 cm. Lelt.sz: IM. 70.147.1.) (Fotó: Áment Gellért, 2013.) Amíg a fajansz és porcelán tárgyak esetében mé­lyített felirat vagy maradandó pecsét alapján könnyebb a származási helyet beazonosítani, az üvegtárgyak esetében ez bonyolultabb. Az üveg tárgyakon rend­szerint készítési helyre és időre utaló jegyek nem talál­hatók. A csiszolt poharakon ritkán a megrendelő vagy a készítő monogramja fedezhető fel. Művészettörté­nész szakemberek csak bizonyos stílusjegyek alapján következtetnek gyártásuk helyére. Az 1930-as években - a szerző által személyesen ismert -, az üveg- és porcelánkészítő munkások rész­ben még fennálló, igénytelen házsorából következtetve, szinte hihetetlennek tűnik, hogy (Német-) Lukafán va­lamikor magas tudású iparművészek is dolgoztak. Bár ezt látszik sejtetni az előző számban már közölt míves üvegváza (Horváth és Eperjessy 2013), amelynek fes­tése mindenképpen gyakorlott művészkézre vall. A mi­nőségi termelésre utalnak a keménycserép részlegben készült, „Lukafai üveggyári raktár” pecséttel ellátott s már közölt színvonalas porcelánedények is (Horváth és Eperjessy 2013). Úgy véljük, hogy ennek további bizo­nyítéka az itt bemutatott fajansz dohánytartó, amelyen művészi szintű mitológiai jelenetek láthatók. „Európában már ismert nagyobb fürdőhelyek szokásaihoz hasonlóan, a XIX. század középső év­tizedeitől Magyarországon is megjelentek az ivókúra poharak. Az üvegtestek díszítő színezése legtöbb­ször bíborvörös pácolással történt, de gyakoriak a színtelen poharak is. ... megjelenésük az 1840-es évektől történhetett." - olvasható Németh Lászlótól a Balatonfüred poharairól írt tanulmányában'. Az üveg- művészettel foglalkozó kutatók nyomán azt is bizony­sággal feltételezhetjük, hogy a XIX. sz. közepétől az üzem bezárásáig (1887, mások szerint 1894), Lukafán is készültek művészi színvonalú üvegtárgyak a kora­beli polgári ízlésnek megfelelően. E vonatkozásban, első ízben Borsos Béla kiváló művészettörténész, az üvegművesség nemzetközi rangú ismerője tesz emlí­tést arról, hogy a XIX. században divatba jött hírneves fürdőhelyek emlékpoharainak („fürdős pohár”, „fördős pohár”) egyik gyártója többek közt Lukafa lehet (Bor­sos 1965, 1977)1 2. Ebben a témakörben ugyancsak Németh László tesz említést Lukafáról, amikor Bala- ton-Füred fürdő ivókúra poharairól ír. „A füredi poharak alakja igen változó, több darab összehasonlításával sem található azonos forma. Feltételezhető, hogy a poharakat különböző helyről szállították, készítői nem ismertek. Elsősorban magyar hutákra kell gondolnunk, mint például Bártfa, Párád, esetleg Lukafa, de stílus alapján cseh vagy osztrák beszerzés is lehetséges. ”3 Vargha Vera már részletesen is bemutat egy rubinszínű pácolással készült, míves, talpas díszpoharat (Vargha 1989), amelyről bizonyossággal tudjuk, hogy 1855- ben Lukafán készült. Erről többek közt a következőket írja: „E talpas díszpohár... 1855-ben a lukafai hutában készült, vésett díszítése Stanek Vince munkája. Készí­tési helyéről a lukafai, teljes nevén németlukafai üveg­csűrről viszonylag keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy 1800-ban létesült, s Lukafa ettől kezdve vált ko­molyabb településsé. A huta egyes adatok szerint már 1888-ban, mások szerint röviddel 1894 előtt szüntet­te be működését. Az itt dolgozó üvegesek létszáma - az ekkor működő kisebb magyar, általában inkább csak helyi igényeket kielégítő hutákra jellemzően - öt és tizenkét fő között váltakozott... A Stanek (Sztanek) család is ebben a kezdeti időszakban került Lukafára s a dinasztia tagjai egészen a huta bezárásáig dolgoz­tak itt. - Stanek Vince mestermunkája ... kristályüveg alapanyagú, karéjolt talpú, hat lapra facettált talpas pohár ..., amelyen a cupparész első három lapját ... medalionba komponált, vésett „három párka” ábrázo­lás tölt ki. A medalion felső részén körben, frízszerűen elrendezett gót betűs felirat olvasható: 'Spinnet noch lange den Faden des Lebens.’(Sorsasszonyok fonják még hosszúra életed fonalát.)... A cupparész három hátsó lapján kisebb medalionokban „S”„W"monogram és „8. Septbr. 1855.” felirat. ...A tárgy formaadása és díszítésmódja igen magas művészi szintű, megmun­kálása a német üvegművesség legjobb hagyományai­nak átörökítését mutatja.”4 (4. és 5. ábra) 1 Németh László: Balaton-Füred fürdő ivókúra poharai. In: Füredi Históra (helytörténeti folyóirat), VII. évf. 2. szám. 7. p. Balatonfü­red - Zánka 2007. 2 Borsos Béla: (Építész, művészettörténész, hosszú ideig a Műem­lék Felügyelőség osztályvezetője, az üvegművesség nemzetközi rangú kutatója.) Régi magyar üvegművészet, 1965; A magyar üvegművesség, 1977. 3 Németh László: u.a. 4 Vargha Vera: Régi magyar üveg. Iparművészeti Kiadó, 1989. 34- 35. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom