A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Sümegi Pál - Náfrádi Katalin - Jakab Gusztáv - Persaits Gergő - Törőcsik Tünde: A Baláta-tó környezettörténete
A BALÁTA-TÓ KÖRNYEZETTÖRTÉNETE 21 Kora és középső vaskor A Krisztus előtti első évezredben kifejlődött tavi és lápos tavi képződmények a kora vaskorban indultak felhalmozódásnak és a geokémiai-üledékföldtani paraméterek alapján a fúrás környezetében sekélytavi körülmények alakultak ki ekkor. Az üledékföldtani, geokémiai és pollenanalitikai eredmények mellett makrobotanikai anyagok is rendelkezésünkre álltak. Amakrobotanikai anyag összetételét hasonlítottuk ösz- sze a terület jelenlegi vegetációjával (Borhidi - Járai- Komlódi 1959a,b; Borhidi 1970) akkor láthatjuk, hogy a nagy felületű sekélytavat (a BTM-1 zónát) leszámítva a fúrásban feltárt növény asszociációknak megfelelő valamennyi vegetáció típus recensen is megfigyelhető a terület különböző részein, bizonyos szabályszerűségek szerint elrendeződve. A kora vaskori tiszta felszínű, növényzettel nem borított mintegy 2 méteres vízmélységű tóval kitöltött medencét nyír - gyertyán - éger - bükk dominanciájú erdők vették körül (14. ábra), de a gabona pollenek aránya is relatíve jelentős volt. A tó vizének oldott vas, kálium és nátrium tartalma igen jelentős és szerves anyagban relatíve gazdag volt, vizének minősége így mezotróf lehetett. A pollen összetétel alapján a partot keskeny nádas, gyékényes társulás övezhette helyenként lebegő, és gyökerező hínártársulásokkal (fehér tündérrózsa, süllőhínár, sárga vízitök) keverve. A szedimentológiai, geokémiai, makrobotanikai és pollenanalitikai eredmények (12. és 13. ábra) által egyaránt kirajzolódó kora vaskori tavi szakasz a Baláta-tó medencéjében jól szinkronizálható a jégtakaró elemzések nyomán rekonstruált globálisan jelentkező hűvösebb, csapadékosabb horizonttal, a svájci tavak vízszintjének erőteljes megemelkedésével (Magny et al. 1995), az alpi gleccserek (Holzhäuser et al 2005) előretörésével (14. ábra). Az is egyértelmű, hogy a proxy adataink nem jeleznek vízszintváltozásokat a kialakult Baláta-tóban és olyan szintű éghajlati és csapadék bevételi változásokra nem következtethetünk, mint a svájci tavak elemzése nyomán (14. ábra) kirajzolódtak a kora vaskorban. A Baláta-tó medencéjében a kora vaskorban kialakult tavi fázis egészen a császárkor második feléig, a Krisztus után III. századig változatlan maradt, függetlenül a közép-európai területeken, illetve globálisan a vaskorban kimutatott igen jelentős hőmérsékleti változásoktól (Magny, 2004) és csapadék fluktuációtól. A baláta tavi kora és középső vaskori pollen eredmények sem jeleztek erőteljes éghajlati változást, mindössze az emberi hatások változását, egy kora vaskori (késő-bronzkori?) jelentősebb kiterjedésű erdőirtás utáni, Krisztus előtti VI. és IV. évszázad közé tehető er- dőregenerálódási folyamatot (14. és 15. ábra). Ez az erdőregenerálódási folyamat különösen a 15. ábrán szembe tűnő, ahol az adott minta időbeli felhalmozódását is figyelembe vettük az ülepedési ráta alapján. A pollenösszetétel (Davis et al. 2001) nyomán a kora- és középső-vaskorban a napjainkban a területen jelentkező mintegy 710-720 mm csapadékot erőteljecm KOR BPév SZEDIMENTGEOKÉM1A POLLEN MAKROBOTANIKA 3 Erdőregenerálódás, tölgy, § nyír, bükk, gyertyán erdő Irtvánv: hárs és legelő Fűz-, zsombékos, harmatkásás nád- és gyékényes lápfoltok, ciklikusan kiszáradó semlyékek ^ Erdőregenerálódás, bükk, 'íj gyertyán, nyír, éger erdő Tőzegégés, majd vízszintcniclkcdés, zárt gyékény - nád - harmatkásás láp ;C Erdőregenerálódás, majd Zsombéksás terjedés, láposodás 5! Irtvány: nyír és legelő Náddal borított úszóláp állapot Mogyoró, hárs, tölgy, szil, és gabona előretörés Harmatkásás, gyékényes, nádas mozaikok, ciklikus kiszáradás ^ Holocén nyír - gyertyán - éger - bükk - tölgy - hárs erdő Sekélytavi állapot Jégkori fenyő - nyír- éger összetételű ligeterdő Nem került elő makrobotanikai anyag Vegyeslom hozató jégkori tajga, fenyő dominanciával, lokális erdei fenyővel, alárendelten, de folyamatosan jelenlévő termomezofil fákkal (tölgy, szil, bükk, éger, gyertyán, nyír), ártéri ligeterdő jellegű kifejlődés 0 rn 100 200 260 , 375 ±40 ■ 645±30 i 995±30 i 2140±30 ' 2425±30 Th4 Szerves anyag, vízoldható Ca-, Mg- maximuin As2Sh2 K-maximum Th2Tb2 As3Thl As3Shl Ag2As2 Vízoldható Fe-, K- tartaloni növekedett Ag3Asl Szervetlen anyag tartalom jelentős, karbonátos anyag jelenléte, vízoldható Ca-, Mg - tartalom jelentős Ga4 Ag3Gal Szervetlen anyag maximum 12. ábra: A Baläta-tavi III. fúrásszelvény környezettörténeti változásai (Sümegi, 2009). Fig. 12.: Environmental historical data changes in the basin of Baláta lake and its environ during the last 3000 years (Sümegi, 2009).