A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Knézy Judit: Bőrcserző és bőrlábbeliket készítő kézművesek a csurgói "Magyar Céhben" (1810-1872)
218 KNÉZY JUDIT 6. kép: Horvát dudás Potony 1926. Gönyey Ébner Sándor felvétele nál, mind a csizmadiáknál. Feltűnő a reformkorban és az 1850-60-as években Csurgón és környékén is a csizmadiamesterek magas száma. A151 belső céhbeli remekes mesterek között 1828-72 között 38 fő csizmadiamester került bejegyzésre, Nem különböztettek meg német és magyar csizmadiát, hanem a finomabb árut rendszerint a németvarga mesterek készítették, akiknek száma 1828-72 között 12 fő volt.- Ferenczi Pál Fazekasdentsen lakó németvarga remekül 1847-ben egy pár wix stlfelt47 és egy pár német csizmát, egy pár kecskebőr cipellőt8 készített. 24 évesen lett mester. Csak 1882-ben halt meg 35 évi mester tevékenység után.49- Fekete Sándor csizmadia legénynek 1848-ban feladata lett remekül: 1. kordovány férfi csizma magas steklire (sarok) és tűzött (?hmzett) struklikra 2. sárga kordoványból asszony csizma, a fejbőr szívre kivágva, szegylet talpra és bélések mindenütt egész bőrből legye47 Freeskay J. 1912.53." a vixstiefel, stifli, (wiichs leder): feketített 58 borjú bőr, fejbőr, korom, faggyú, viasz keverékével kikefélve, nő- 59 vényi cserzésű, magas zsírtartalmú, mázzal bekenve, fényezve. 48 A két elnevezés mutatja, hogy különbözött a német csizma és 60 a stifeltől. A cipellő valószínű szattyán. Gáborján Alice szerint a 61 cipő, cipellős több- de egytalpú is lehetett, gombos is, fa- és bőr sarkú. 1977. 434. 49 SML IX. 3. sz. Remekkészités a különféle tárgyakról, végzésekről, határozatokról 90.p 23. bejegyzés. Remekes mesterek jegy- 62 zékében 21. p.75. bejegyzés nek a szára pedig meg légyen zsinórozva ...” Bárány Ferencnél kellett elkészítenie.50- Horváth János csizmadia remeke 1849-ben férfi csizma, asszony csizma, de hogy sárga kordoványt nem kapni, fekete csizma lesz vörös steklire (sarokra) táncolássá.51 52- Krizsek József németvarga remeke 1849-ben: egy pár vixleder62 csizma és egy pár nyelvre kivágott53 54 55 férfi csizma mind a két pár és egy pár cipő piros rámára kecske bőrből.5*- Sultz Antal németvargának 1855-ben remekként 1 pár topánkát kellett készítenie fekete brunerből, egy pár papi csizmát5 és 1 pár férfi gamáslit magas sarokra, rámára.56- Dacsek János 1857-ben egy pár nyelves csizmát mutatott be, egy pár vix halb stifli-t,57 egy pár cipőt sámfára, melyeket otthon gyártott le.58- Hentzler Ferencnek remekül 1859-ben egy pár bársony stivlit szívre vágva, egy pár nyelves csizmát és egy pár férfi topánkát adtak otthon való előállításra.59- Holi Pál csurgói születésű németvarga mesterremek feladata 1865-ben a következő volt: egy pár bársony stivedli férre tűzve sarokra, egy pár magyar csizma magos sarokra, egy pár czuk topánka, a csizma zergebőrből, a topánka vixléderből. ” Szerepelt még abban az évben a remekes mesterek között.60- Szili József 1870-ben egy pár férficsizmát mutatott be ránc nélkülit61 zergebőrből fél magas sarokra, szegesen magyar gallérra és szíjat beszegve, asszonycsizmát szegezve, magas sarokra, beszegett szárral.62 * * * 50 SML IX: 3. sz. 206.p. 54. bejegyzés: Valószínű fej- és szárrészböl összevarrva, a szárra a fejrész felső széle szív alakban lett rá rögzítve. Igényesen készített darab többek között azért, mert az egész ki lett bélelve. 51 SML IX. 3. sz. 268. p. 104. bejegyzés, a nőknek volt általában piros sarkú csizmája. 52 Fekete borjúbőr magas zsír és viasz tartalmú mázzal fényezve. 53 Nyelvre kivágott csizma: fej és szár részből varrva, a nyelv a fejrészből indul ki és kicsit szűkíti a szárat. 54 A piros ráma: a fekete felső rész „felső bőr" behajtott széle és a „talpbőr” közé varrt 1-2 cm széles piros vékony bőr a sarok külső kerületén a belső bütyöktől a külsőig. Ld. SML IX. 3 .sz 216. 75. bejegyzés 55 A topánka női félcipő finom textilanyagból való felső részből. Papi csizma felső papság és főrendek elöl szögletesre vágott orrú csizmája, mely a polgársághoz csak a 19. században jutott el. Gáborján A. 1958., 56. Az alsópapságnak a 17. században a pántos saru hordását rendelte el az egyház. Ennek is szegletes volt az eleje. Gáborján A. 1981.430. 56 A gamásli, kamásli lényegében lábszárvédő, általában nem bőrből való, de ebben az esetben mivel sarka is van, csizmaszerű bőr lábbeli. Ld. SML IX. 3. 276.p. 112 bejegyzés. Kifejezetten német vargák munkája. Stivli vagy stivedli megnevezés hosszúszárú csizmaszerű lábbeli, a halb stifli kurtaszárú változat. SML IX. 3. sz 287.p. Nyelves csizma feje külön volt rávarrva. SML IX.3. sz 299.p. bársony csizma, női lehet, a topánka pedig viaszos fényezésű bőrből való félcipő. SML IX.. 3. sz. Meglehetősen sokat kívántak ettől a jelölttől Ráncos, vagy harmonikäs volt az a csizma, amelynek szára és feje egy bőrből volt és a hajlatnál ványolni kellett. De az újabb fajta csizma ránc nélküli, két részből való nyelves csizma rendszerint hátul varrott, kemény szárú, esetleg lakkozott bőrből készített. SML IX. 3. sz. 359. Magas gallér a szártető kiképzése, vagy simán visszaszegték, vagy magyar móda vágták és úgy szegték vissza.
