A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Knézy Judit: Bőrcserző és bőrlábbeliket készítő kézművesek a csurgói "Magyar Céhben" (1810-1872)
212 KNÉZY JUDIT pából történő meghonosításával az arab, mór eredetű főképp töröknek nevezett kezeléssel sokkal gyorsabban értek el eredményt. A Kárpát-medencében e metódust használókra vonatkozott a tobak név. Művelői a tobakosok, kordovánosok lábbeli készítéssel nem foglalkoztak.9 Szömörcével dolgoztak és meszezéssel szőrtelenítették a bőrt. A meszet páccal távolították el, madár, baromfi, kutya ganajának levével. A 18. század eleji vármegyei árszabások egyaránt árazták a tímárok: által előállított (ökör-, tehén-, tinó-, üsző- és borjúbőrt, funtos talp párokat) és a tobakosok kikészítette bőrféleségeket (csizmabélésnek való bárány vagy kecske bőr, lábbeli külsejének is alkalmas pécsi, kaposi, koppányi stb. kordován, karmazsin, szattyán). 1737-ben emlegették a lengyel csizmát, ennek a belső szárrésze kissé rövidebb volt, mint a külső.10 Újfajta török készítmények is megjelentek, mint a szárát, talpát fordított varrással egymáshoz rögzített egytalpú csizma, papucs, de török saruk is (sarkatlan, béleletlen) köztük cikkelyesek is. Ezek alapanyaga a fekete kordován, a sárga vagy veres karmazsin, nőknek inkább a gyengébb szattyán. A 17. századi török csizma „egy varrással készült, toldás nélkül”, sima volt a sarka, egyenes a talpa. A közrend még nem vásárolhatta piacon, legfeljebb görög kereskedőktől. A papucs lehetett igen magas sarkú is, ez vasból való is..11 A zsoldosokat nagyszámú iparos követte a Balkán felől, hatásuk hamarosan megmutatkozott. Főképp Pécs városában, Somogybán pedig Koppány, Lak, Szilvásszentmárton, Kaposvár, Görösgál, Turbék, Segesd és Berzence községekben működtek. A harcok elükével Pécsre, Szigetvárra, Kaposvárra, Igalba, Karádra, Kéthelyre húzódtak be, vagy ha ott laktak, ott is maradtak.12 A vargák, csizmadiák árui komoly összegbe kerültek esetenként és a földesurak, előjárók felé közvetítették az új divatot is. A kamarai összeírásokból kiderül, hogy keresztény földesuruknak a 17. század második felében lábbelivel is adóztak a községek. Pl. Sántoson szandált adtak évente bőr szárakkal, Hajmáson egy pár csizmát, Nádasdon bőrszárakkal botost, Galloson (Gálosfa) karmazsin botost13, Nagybajomból szandált szolgáltattak be14 A keleti ízlést képviselő csizma meghonosodása a 16. század végén történt a Kárpát-medencében. A növényi cserzéssel készült kordován csizma bőrét feketére festették, de karmazsin volt a neve, ha vörösre színezték.15 A 18. század elején is divat volt még a lábbelivel való fizetés. 1702- ben Szentkirály bérletéért a kadarkútiak 1 pár karma9 Kis patások finomabb bőrét használták fel, mint a Juh, kecske, birka. A kívülről-belülről ázott, esetleg tömlőre húzva cserzett bőr neve kordován, marokkói vagy szattyán, vagy török bőr volt.. Flórián M. 1999..7. 10 SML Protocollum. Generalium et Particolorum IV. 1.a. 518-528. 1737. Marcali. 11 Gáborján A. 1966. 145. 12 Valentényi G. 1909. 8.-9. Kertay F. 1936.28. szerint először Pécsre költöztek török kordovánosok és létesítettek cserző műhelyeket. 13 Botos bőrtalpú, gyapjú szövetből való hosszú szárú lábbeli ez esetben. Gáborján A. 1977. 357. . 14 OL UC E 156 44-46. Simontornyai uradalom 1680. 15 Gáborján A. 1977. 520. Flórián M. 1999. 7. zsin csizmát szolgáltattak a tulajdonosnak.16 Faisznál megjegyezték az összeírok, hogy nincs a cserzéshez szükséges szemercefa.'1 A feudális fizetési módoknak is fontos része volt a ruha és a lábbeli adása uradalmi alkalmazottaknak a libériás belső szolgáktól kezdve a gazdaságban alkalmazott kocsisig, egyszerű béresig vagy pásztorig. Magasabb beosztású uradalmi cseléd csizmát, alacsonyabb besorolásúak bocskort esetleg bocskor fejelést is, vagy sarut kaptak szárral a 18. században, esetenként bakancsot. A saru a 19. század közepére elmaradt a bértételekből, de a bocskor még azután is része volt a pásztorok, csőszök természetbeli fizetésének.18 A tímárok eredetileg a bőr kikészítésén kívül elsősorban bocskort varrtak és sarut, de a 18. században már egyre inkább a vargák kiváltsága maradt e termékek gyártása és a tímároknak csak a bőrkikészítést, talpak előállítását engedélyezték, a bocskor és saru varrását, árusítását korlátozták számukra. A vargák is készítettek lábbeli alapanyagokat, bocskort is, és hosz- szúszárú sarut gyermeknek, felnőtteknek, a 16. század végén már cipellőt is..19 de a 18. században már nyugati típusú sarukat is.. A saruhoz kapca is járulhatott, mely rövid szárú harisnyaféle. Bocskorhoz, papucshoz, később csizmához is viselték, Előállították gyapjúszövetből, nemezből is bőrtalpalással. Ritkán bőrből készült, mint a janicsár kapca is melynek belső felén volt a fűzése. A kötött kapcák, harisnyák a 17. század végén jelentek meg a megfelelő kapcakötő mesterekkel. Önálló lábbeliként Somogybán a rövid szárúra kötött és szilárdabb anyaggal pl. bőrrel megtalpalt tu- tyi futott be karriert nemcsak minden somogyi német csoportnál, de főképp a külső-somogyi és Kapos menti magyaroknál is. Nőknek hímezték a lábfej feletti felületet, házilag is készült, de tartósabb darabokat tutyis mesterektől vásároltak. A bocskorhoz lábbőr, habda, harisnya, szár is járult puha bőrből különböző hosszúsággal, melyet bocskorszíjjal erősítettek a lábhoz.20 A botosnak csak a talpa, kérge, káplija készült bőrből, szára posztóból vagy szövetből.21 Somogybán a bocskor és saru árusítása miatt a 18. században a vargák bevádolták a vármegyénél a tímárokat. 1818-ban és 1830-as években pedig a csizmadiák panaszolták be őket, hogy visszaélnek kiváltságos helyzetükkel és túl drágán adják a bőr készítményeiket.22 16 OL UC E 156.. 32:14 Szigeti kamarai kerület 17 OL UC E 156. 96:6//1-4. Szigetvári provisoriátus. A szömörcét Dél-Európából telepítették be. A Dunántúlon a Mecsek hegység környéke, a Balaton felvidék illetve Veszprém megye meszes talaja kedvezett a termelésének. A karmazsint vörös színre festő buzér gyökeréből és török pirosító magjának főzetével érték el. Sárgára kökény és sárga bogyó főzetével festettek. A szattyán volt a maga színében is. Nagy L. 1971.182-240, 1984. 591-530.. 18 Knézy J. 1986-7. 296-310.. 1997. 145-168.. A csikósok, juhászok előbb kaptak csizmát, mint a kanászok. 19 Flórián M. 1996 159. 20 Gáborján A. 1980. 35 Kapca, börkapca, de lehetett szőrös bőr, vert nemez, szövött gyapjú vagy vászon is 21 Flórián M. 1997. 685. 22 Szili F. 1988. 87 Csak a vásáron árulták a bőrt a megye által limitált áron, háznál sokkal drágábban.
