A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Aradi Csilla: Premontrei prépostságok a középkori Magyarországon, különös tekintettel a Kaposfői Szent Benedek prépostságra
208 ARADI CSILLA feleséget is sikerült szereznie.53 II. Moys 1280-ban bekövetkezett haláláig így a korra jellemző főúri életpályát futhatott be - az 1250-es évektől kezdődően előbb lovászmester, asztalnok, somogyi, varasdi főispán, szlavón bán, Béla herceg, majd királynéi tárnokmester, nádor és országbíró. Lányait befolyásos főurakhoz adta, így került rokoni viszonyba a Pók nembeliekkel és a Kőszegiekkel. A hasonló életpályát befutó apóstárs, Pok nembeli II. Móric a Sajó menti ütközetben tűnt ki. Ő volt az aki a királyt megmentette a csata során, és aki menekülése során Dalmáciába is elkísérte.54 Felesége révén a Rátót nembeliek is a rokonság sorába tartoztak, és itt kell megjegyeznünk, hogy mindkét másik család ez idő tájt alapított prépostságot, Mórichidán és Pokon, illetve Gyulafirátóton.55 E sikeres politikát Sándor fia Moys már nem tudta sikerre vinni, mikor csatlakozott Borsa Kopasz nádor felkeléséhez Károly Róbert ellenében. A család a 13. század végén bomlásnak indult, a Tolna megyei Dárói ág mellett, Somogybán a Gereczi család lett a birtokos és egyben a prépostság kegyura is. 53 Egyes kutatók szerint Moys felesége, IV. Béla lánya, Szabina, míg mások szerint V. István feleségének, Kun Erzsébetnek hasonnevű rokona volt. 54 Kádár 2013. 136. Érdekesség, hogy II. Móric atyja, I. Móric, I. Moyshoz hasonlóan az 1220-as évektől kerül fontosabb tisztségekbe. 55 Pok nembeli Móric mester alapításai: Pok 1234-1251 között, Mórichida 1241-1251 között, Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek alapítása: Gyulafirátót 1239-1240 között. Borovszky S. és CsAnki D. 1914: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. 1914. Budapest. (Somogy vm.) Borsa I. 1992, 1994: A Mérey család levéltára. I., III. In: SMM. 23, 25. 1992, 1994. Kaposvár. 3-28., 23-50. (SMM-B. 92, 94.) Borsa I. 1993: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban. In: SMM. 24. 1993. Kaposvár. 27-30. ((SMM-B. 93.) Borsa I. 1995, 1996, 2001: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban. In: SMM. 26, 27, 32. (1995, 1996, 2001.) Kaposvár. 1995. 3-18. (1215-1300); 1996. 49-68. (1301-1330); 2001.7-78. (1401-1420). (SMM-B. 95, 96, 2001.) CsAnki. 1890: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I—HL, V. 1890-1913. (IV. Fekete Nagy Antal, 1941.) II. Somogy megye. 1890. Budapest Csengel P. és Cabello, J. 1991: A majki premontrei prépostság feltárása. Műemlékvédelmi Szemle 1991.2. 44-46. D. Mezey A.1992: Tűrje (TKM) Budapest. 1992. Egyháztörténeti emlékek a magyar hitújítás korából. I-V. 1902-1912. Budapest (ETE) Engel P. 1996: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 l.-ll. Budapest 1996. Fejér Gy.1829-1844: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I—XI. 1829-1844. Buda-Budapest (CD) Habovstiak, A. 1966: Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bina. Nyitra, 1966. Ipolyi A., Nagy L, Paur L, Rath K. és Véghely D. (szerk.) 1865-1891: Hazai Okmánytár / Codex diplomaticus patrius. I—VI1. 1865- 1891. Győr (HO) Eredmények Az ásatást megelőzően elvégeztük a prépostság feltételezett helyének talajradaros vizsgálatát.56 A vizsgálat a kiegyenlített domboldal É.-i felében egyértelműen kirajzolta 220 cm mélyen a prépostsági templom megközelítőleg 23x15 m-es méretét, három hajós, nyugati toronypáros alaprajzát. A Ny.-i oldalt láthatóan támpillérekkel erősítették meg. A K.-i oldalon a szentély nyoma bizonytalan, mint ahogy a templomhoz DK.-ről csatlakozó rendház alaprajza is nehezen követhető ebben a mélységben. Sekélyebb mélységen (70-100 cm) azonban láthatóvá válik egy D.-i többosztatú csatlakozó szárny. Feltehetően a prépostsági épületek sekélyebb alapozással készültek a minden bizonnyal kis létszámú szerzetesek számára. Az ásatás során reméljük többet tudhatunk meg Somogy megye sokáig megbúvó premontrei prépost- ságáról, és eredményeink hozzájárulhatnak a magyar premontrei rendházak középkori történetének, művészeténekjobb megismeréséhez. 56 A vizsgálatokat Bertók Gábor régész végezte. KAdAr T. 2013: Egy érdekes bárói életpálya a 13-14. sz. fordulójáról: Pok nembeli Móric fia „Meggyesi" Miklós erdélyi vajda. In: Acta Universitatis Debreciensis Series Historica LX. Történeti Tanulmányok XXL 2013. 133-155. Kocztur É. 1963: Somogy megye régészeti leletkatasztere. Régészeti füzetek. 11/13. 1-163. (Rég. Fűz. 11/13) Komjáthy M. 1983: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban. In: SMM. 14. 1983. Kaposvár. 82-88. (SMM-K. 83.) KovAcs I. E. és Legeza L. 2002: Premontreiek. (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében). Budapest 2002. Kozák K. 1973: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében. -Arrabona 1973. 125-148 Kozák K.1974: Ajánoshidai rk. templom, volt premontrei prépostság régészeti kutatása 1970-1974, Jász Múzeum Jubileumi Emlékkönyve, Jászberény, 1974. 277-322. Kozák K. 1985: Jánoshida. Plébániatemplom (TKM) Budapest 1985. Lukács Zs., Cabéllo, J. és Csengel P. 1991: Az Ócsai premontrei prépostság kutatása. Műemlékvédelmi Szemle 1991. 1. 16-19. Mezey L. 1963: Csútmonostor alapitástörténete és első oklevelei. Tanulmányok Budapest Múltjából. XV. 1963. 7-42. Nagy L, Nagy I. és Véghely D. (szerk.): Zichy Okmánytár. A Zichi és Vászonkeöi Gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. (Magyar Történelmi Társulat.) I—XII. 1871-1931. Pest-Budapest (ZO) Nagy I. és Tasnádi Nagy Gy. (szerk.) 1878-1920: Codex Diplomaticus Hunagricus Andegavensis (Anjou-kori Okmánytár). I—VII. 1878- 1920. Budapest (AOM)
