A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Aradi Csilla: Premontrei prépostságok a középkori Magyarországon, különös tekintettel a Kaposfői Szent Benedek prépostságra

206

ARADI CSILLA

A Kaposfői (Szentbenedeki) prépostság

A korábban felsorolt prépostságokban valamilyen szintű műemléki vagy régészeti kutatás zajlott az elmúlt időszakban, azonban Somogy megye egyetlen, bizonyíthatóan premontrei prépostságában - a kaposfői prépostság területén eddig komolyabb kutatás nem történt. A Barát-dombon már Römer Flóris által lokalizált, a felszínen csak vízszintesre elplanírozott domboldalként megjelenő valamikori apátság feltárását, az önerőt biztosító helyi önkormányzat és a Porta Pacis lelkigyakor- latos ház, valamint az NKA pályázati finanszírozása révén kezdhette meg 2014-ben a Rippl-Rónai Múzeum.34 Az ásatás még folyamatban van, eredményeiről a jövőben számolunk be. Első lépésként a történeti adatok összegyűjtését végeztük el.

A kaposfői prépostság a kései prépostságok körébe tartozott, 1252-ben I. Moys nádor fiai II. Moys és Alexius mesterek alapították Mogorfaluban (Magyarfalu) Szent Benedek tiszteletére.35 A monostort adományokkal is ellátták, Kelemenvölgy, Szenna és Patca került a tulajdonába, amit 1254-ben Pat birtokkal (ahol Szt. Kozma és Damján tiszteletére szentelt templom állt) bővítettek.36 Kelemenvölgy, illetve a hasonló nevű Kelemenfalva Bárd és Patca vidékén feküdt és a 15. században többször is emlegetik a források (1456, 1483).37 Szenna Magyarfalu határosa volt az alapításkor. A 15. században a kaposvári vár tartozéka, illetve a Perneszi és a Laki Thúz családok birtokolták.38 A 16. században Farkasszennáról is értesülünk, ekkor Szenna másik neve Szokoryna volt.39 1542-ben István nevű papja (rector capelle) 1 Ft hadiadót fizetett.40 Talán a premontreiek birtoklására utal a falutól Ny-ra fekvő Szent Béni-hegy.41 A birtokok közt ugyancsak előforduló Patca/Poczyta a 15. században az Ipoltfalvi (Lipótfai) családé, azonban 1550-ben Szentbenedekkel együtt írják össze, majd a 16. sz. végén (1598-99) már a Geréczi család kezén találjuk.42 A hasonlóképpen adományként említett Pat falut, amely Hetestől DNy-ra, a Páti erdőben feküdt, 1316- ban plébániaegyház felével eladták Pályái Luchénak, ami a kegyuraság osztott voltára utal.43

A prépostság filiációja bizonytalan, a hilgentáli katalógus szerint Váradhegyfokból alapították, a tongerloi katalógus Túróc, míg az 1320. évi jegyzék Csút filiájaként említi. Ez utóbbi bizonyára helytelen, mivel Csút alapítása (1264) későbbi, mint a kaposfői prépostságé.44 A prépostság több ízben is előfordult

34 Ásatásvezető: Molnár István középkoros régész

35 CD IV/2. 159, SMM-B. 95. 5. DL 47410, II. Moys a Kaposfői prépostság mellett, ciszterci kolostort is alapított a mai Dombóvár ÉK.-i határában, a Tolna megyei Ábrahámban 1263-ban.

36 SMM-B 95. 6. DL 47410

37 Csánki 11-618.

38 Somogy vm. 152.

39 SMM-K. 83. 84. DL 49357 (1507), SMM-B. 93. 29. DL 49364

40 ETE IV. 138.

41 Römer Jk. LXVI. 63. RRM A. IV/64/1.

42 Csánki II. 634

43 „Porcionem suam a parte septemtrionis situatam cum medietate parochialis ecclesie eiusdem villa Poth.” AOM I. 392, SMM-B. 96. 54.

44 Oszvald 1957. 237-238.

a forrásokban, 1304-ben, 1318-ban és 1468-ban.45 1342-43-ban Péter, 1415-ben Mátyás, 1449-ben Albert, 1521-ben Ferenc, míg 1540-ben és 1550-ben Mihály prépost nevével találkozunk az oklevelekben 46 1452-3-ban a kaposfői prépost több telket adott el Perneszi Pálnak. 1492-ben II. Ulászló megerősíti Gereczi Antalt az ősei által alapított prépostság feletti kegyúri jogaiban.47 1540-ben a kegyurak a prépostságot kirabolták, javait elvitték.48 1550-ben Mihály prépost, aki korábban a Türjei prépostságból lett kihelyezve, korára való tekintettel és a töröktől való félelme miatt kérvényezi visszatérését. A prépostságot 1552-ben pusztította el a török.49

A prépostság maradványai a mai Bárdudvarnok területén, a Bárdi-pataktól és a valamikori vasúttól (ma bicikliút) K.-re, egy 60><30 m-es mesterségesen elplanírozott domboldalban találhatók. Römer Flóris leírása alapján szentélye 4,5 m széles, hajójának hossza kb. 20-24 m volt, és a kolostorépületek a templomtól D.-re feküdtek. Az együttest kőfal kerítette, melyet Fürsatz lelkész bontott el házépítés céljából, míg az 1770 körül épült r.k. templom építéséhez is hordtak el téglákat.50

A prépostságot alapító család

Az alapító család első ismert tagjának, I. Moys (Majos) nádornak (1228-1231) és fivérének, Miklós vasi ispánnak a felemelkedése II András uralkodása alatt kezdődött, és igazából I. Moys fiának, II. Moysnak az idején teljesedett ki. Miklós ez idő tájt tett szert a Felsőlendvai uradalomra, ahol a család 1271 előtt várat is épített.51 A 13. sz. második felében a család megszerezte a Dárói uradalmat, ahol Dárói Salamon (1273-1308) várépítése nyomán egy 20x50 m-es, kettős árokkal övezett téglalap alakú erősség figyelhető meg a mai napi Jágónak határában, a Kapos folyó déli partján. Másik várbirtokuk az ugyancsak Tolna megyei Egervár (Háb), ahol a Gereci ághoz tartozó Sándor fia Majos tornya állt.521. Moys, II. András és fia, Béla közti vitában jól helyezkedve, oly sikeresen mentette át a család befolyását, hogy fiának királyi családba tartozó

45 SMM-B. 92. 10. DL 49230, ZO I. 159., SMM-B 94. 33. DL 49335

46 SMM-B 2001. 51, DL 47410, SMM-B 94. 28. DL 49323, Kovács 2002. 39., Rupp I. 298-9.

47 Csánki II. 643., Oszvald 1957. 245. „Totum et omne ius patronatus prepositure ecclesie Sancti Benedict! ordinis fratrum premonstratensium, in possessione Zenthbenedek vocata, per progenitores eiusdem magistri Anthonii de Gerech dotate, quod quidem ius patronatus üdém progenitores ipsius magistri Anthonii a primeva ipsius pepositure fundatione habuerunt."

48 Kovács-Legeza 2002. 39.

49 Kovács-Legeza 2002. 39.

50 Pesty 2001.299., Römer 1876. 2. 5., Rég. Fűz. 11/13. 64., RRM A. IV63/20.

51 Engel 1996. 312, 57, 106, 125, 127, 207, 359, 479. Unokája, Salamon a család birtokainak súlypontját áthelyezi Tolna megyébe, így 1275-ben Lendvát eladja a Gútkeled nembeli Amádénak. Salamon unokái, Péter és Miklós Nagy Lajos alatt még jelentősebb befolyással bírnak az udvarnál (Péter barsi, csongrádi, tolnai, fejéri ispán, lévai várnagy, királynéi lovászmester és testvérével együtt udvari lovag), azonban a későbbiekben háttérbe szorul a család.

52 Engel 1996. 308. Ezt a Kaposszekcsö K.-i részén álló erősséget III. András elkobozta 1296-ban, azonban 1417-ben újból a család birtokai közt sorolták fel.