A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Németh Péter Gergely: Kelta és római kori telep Ordacsehi határában
158 NÉMETH PÉTER GERGELY A római telephez nyolc objektum tartozott. Egy ház (30. objektum), egy építmény (52. objektum) mellett két négyzetes gödör (5. és 17. objektum), melyek esetleg szintén lehettek sekély építmények, bár padlójuk nem volt. Kerek vagy ovális tárológödörből négyet lehetett feltárni (87., 108., 112. és 188. objektum). A felszínen lévő, és az őskori gödrökből előkerült, nagyszámú szórványlelet alapján biztosra vehető, hogy a telep központja délre esik. A legtöbb leletanyag az egyik tárológödörből (87. objektum), a házból (30. objektum) és az 52. számú építményből került elő. A leletanyag döntő részét a kerámialeletek teszik ki. A terra sigillata edénytöredékek közül csak egy darab került elő objektumból (87. objektum/1. lelet). A rheinzaberni műhelyben gyártották, készítési ideje 180 - 210/220 közé tehető. Szintén ehhez a műhelyhez köthető két szórványlelet is (szórvány/34. - VI. t. 16. és szórvány/99.). Csaknem hasonló időszakra (190 - 220/230) keltezhető egy westemdorfi töredék (szórvány/112. - IX. t. 1.). Korábbi időszak terméke egy kelet-galliai gyártmány (szórvány/98. - IX. t. 2.), hasonló edények 140-180 között készültek. Csaknem megegyezik a keltezése (140 - 180/190) egy közép-galliai töredéknek (szórvány/35. - Vili. t. 1.). A terra sigillata edények utánzatai közül kiemelkedik az 52. objektum edénye (52. objektum/12. -IV. t. 1a-b. és Horváth 2007, 224-225. kép.). A mesterjegyes tál Po-vidéki terra sigillata utánzata. Horváth Friderika, Póczy Klára tanulmányára hivatkozva, az utánzatok elterjedését az 1. század utolsó negyedétől a 2. század közepéig keltezi.8 Szintén helyi gyártmány egy táltöredék (szórvány/114.) mely esetleg egy Drag. 37-es edény utánzata. Pannóniái készítmény két Soldatenteller töredék is (szórvány/100. - IX. t. 10. és szórvány/113.). Az egyéb kerámialeletek jellemzője az, hogy jó minőségű, finoman iszapolt, kaviccsal soványított, keményre kiégetett. A kézi korongon készült edények száma minimális, a 87. objektumból került elő egy aljtöredék, valamint 4 oldaltöredék (87. objektum/38- 39.), melyek valószínűleg egy edényhez tartozhattak. A szórványleletek között egy seprűs díszítésű oldaltöredék képviseli a kézi korongolt technikát (szórvány/2.). Számos edénytöredéknél megfigyelhető az erős kopás, sőt találunk példát az edénytest átfúrására is, ami a hosszú használatról tanúskodik. Az ordacsehi telep jellemzője az, hogy ha minimálisan is, de több kerámiatöredék került elő szórványként, mint magukból a s császárkori település objektumaiból. Több mint 200 edényt lehet elkülöníteni, a bizonytalanságot az adja, hogy az oldaltöredékek esetében nem mindig eldönthető, hogy pontosan hány edényhez tartoztak. Az edénytípusba sorolható töredékek nagy része tálhoz (49 esetben) és fazékhoz (48 esetben) tartozott. Fedőtöredéket csak három objektumban találtunk (30. objektum/7. - III. t. 10., 52. objektum/1., 4„ és 13-14. - III. t. 13., IV. t. 13., V. t. 1. és 6., 87. objektum/33-36. - VII. t. 7-9.). Az 52. objektumból származó, egyetlen, deformáló8 Horváth, 2007. 233. és Póczy 1959. dott darab tekinthető épnek. A 87. gödörből előkerült töredékek legalább három fedőhöz tartoztak. A szórványok közül legalább hét edényhez tartozó darabok különíthetők el (szórvány/38., 42., 50., 54. 84., 92. és 96. - IX. t. 3.). Dörzstál töredéket két gödörben találtunk (87. objektum/20. - VI. t. 3. és 108/1. - VII. t. 10a-b.). További két hasonló edény darabjai szórványként kerültek elő (szórvány/43. és 109.). Ugyancsak a szórványok között fordult elő osztott szalagfüles korsó több darabja (szórvány/25), hasonló fültöredéket két lelet képviseli (87. objektum/32. és szórvány/15.). Mindösz- sze egy hombártöredék ismert az ásatásról (30. objektum 1.). Szintén egy töredék sorolható a csészék közé (szórvány/35). A leggyakoribb díszítésmód a festés, a kevéssel több, mint 200 edényhez sorolható töredék negyedén (53 esetben) megfigyelhető volt ez a technika. Az objektumokból csaknem azonos mennyiség került elő, mint szórványként. Az objektumok között a 87. őrizte meg a legtöbb ilyen edényt (12 töredék). A legtöbb edényen a szürke és a fekete festés maradt meg (6 illetve 15 esetben). Egy darabon szürke-fekete szín őrzött meg. Két esetben figyelhetünk meg sávos fekete festést (17. objektum/1. - III. t. 1. és 87. objektum/5. - V. t. 7.), egy esetben pedig fekete színű, márványos festést (87. objektum/ 3. - V. t. 9.). Gyakori az okkersárga (3 esetben) és a narancssárga (11 esetben), valamint a barna festés (8 esetben). 4 edényen sávos barna festés látszik (szórvány/18., 78., 95., és 108. - VII. t. 14. és IX. t. 4.). Ugyancsak 4 esetben találunk piros festésű darabokat. Az egyszerűbb díszítést, a legtöbb esetben az árkolás jelenti (23 töredék). Az objektumokból és a szórványként előkerült darabok aránya itt is hasonló (12, illetve 11 darab), mint a festett kerámiaesetében. Fésűs díszítésű edényre 12 esetben találunk példát, míg a seprűzésre 4 esetben. 6 edénytöredéken bordadísz, 3 darabon rádliminta fordult elő. Mindössze egy töredéken lehetett megfigyelni simítást (szórvány/1.). Természetesen a különböző díszítési technikák egy edényen is megfigyelhetők. A díszítés előfordulása az objektumleletek és a szórványok között nagyjából megegyező, feltűnő, hogy az objektumokat nézve, a legtöbb díszített edénytöredék a 87. gödörből ismert. Az ordacsehi telepen nagyon kevés fémtárgy került elő. Szerencsés módon, épen maradt meg egy bronzkarperec az 52. objektumból (11. lelet - IV. t. 2. és Honti 2007, 223. kép.). A karperec legkorábbi keltezése a 2. század második fele, ez a forma a 3. században is megmarad.9. Ugyancsak objektumból került elő egy töredékes vasszeg (112. objektum/2. -VII. t. 12.). Vas kanálfúró szerepel a szórványok között (szórvány/93. - Vili. t. 2.). A töredékes tárgy esetleg a kelta korba keltezhető.10 A római korba való keltezés bizonytalan két szórványleletnél: egy vastárgynál (szórvány/19.) és egy ólomtárgynál (szórvány/3.). Az ásatáson mindössze egy üvegdarab került elő (szórvány/33.). Meglepő módon kevés patics ismert római objektumokból (17. objektum/10. és 92. objektum/9.). Ugyancsak 9 R. Facsády 2009, 48. Vll/b. típus. 10 A vaskori és római kori kanálfúrók keltezési problémájához I. Rupnik 2012, 556-7.
