A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Kevey Balázs: A Zákányi-dombok gyertyános-tölgyesei (Anemoni trifoliae-Carpinetum Borhidi et Kevey 1996)
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 41-64 Kaposvár, 2013 A Zákányi-dombok gyertyános-tölgyesei1 (.Anemoni trifoliae-Carpinetum Borhidi et Kevey 1996) KEVEY BALÁZS1'2 1 Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék; 2 Pécsi Tudományegyetem, Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék; H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6., e-mail: keveyb@ttk.pte.hu Kevey B.: Oak-hornbeam forests of the Zákány Hills, SW. Hungary. Abstract: In this study, phytosociological analysis of the beech woods (Doronico austriaci-Fagetum) in the Zákány Hills along the Drava River, southwest Hungary, is presented based on 50 relevés. The oak-hornbeam stands occur mainly in gullies formed by erosion on the northern side of the hills made up of loess, sandy loess or pebble. The vegetation of this area has the strongest submediterranean character in the country because of the occurrence of a few plant species that are found nowhere else in Hungary (Anemone trifolia, Dentaria trifolia, Lamium orvala, Ostrya carpinifoliaf). Due to the occurrence of these rarities, the oak-hornbeam woods of the Zákány Hills differ from the neighbouring oak-hornbeam woods of Zala (Hel- leboro dumetorum-Carpinetum). Keywords: syntaxonomy, Duna-Dráva National Park, SW Hungary, cluster-analysis, ordination. Bevezetés A Zákányi-dombok erdeit először 1975-ben kerestem fel, Horvát Adolf Olivér társaságában. A kistáj maradványerdeinek különös faji összetétele oly nagy hatást gyakorolt rám, hogy állományaikból 1983 és 2004 között több mint 2002 növénycönológiai felvételt készítettem. Az egyes erdőtársulások részletes jellemzését, leírását csak az utóbbi években kezdtem el (vö. Kevey 2008a, 2008b, 2008c, 2008-2009, 2010). Jelen tanulmány e cikksorozat folytatása. Bár a gyertyános-tölgyesek3 (.Anemoni trifoliae-Carpinetum Borhidi et Kevey 1996) viszonylag rövid jellemzését korábban már megadtam (Kevey in Borhidi - Kevey 1996; Kevey 2008a), társulási viszonyait alább - 50 felvétel alapján - részletesen ismertetem. Anyag és módszer Kutatási terület jellemzése Borhidi (1961) klímazonális térképe szerint a Dráva bal partját szegélyező Zákányi-dombsor a gyertyános-tölgyes zónába tartozik. A kistáj nagyrészt löszből és homokos löszből áll, de a patak menti eróziós völgyekben a lösz alól néhol kavicstakaró is előbukkan. Az alapkőzetet többnyire félnedves és üde agyagbemosó1 A kutatásokat a „TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004" pályázat támogatta 2 E felmérések során a gyertyános-tölgyesekből 78 felvétel készült. 3 Állományait először Pócs (ined.) tanulmányozta. dásos barna erdőtalaj borítja. Mivel a Zákányi-dombok jelentős részét szőlők és gyümölcsösök borítják, ezért a gyertyános-tölgyesek többsége eróziós völgyekben található. A völgyaljakon általában keskeny patakocskák csörgedeznek. A változatos elhelyezkedésű vízzáró rétegek miatt a völgyoldalakon, de gyakran még a platók közelében is vízszivárgások figyelhetők meg. Mindezek jelentősen hozzájárulnak az árnyékos völgyek hűvös és párás mikroklímájához. A vizsgált gyertyános-tölgyesek 135-185 m tengerszintfeletti magasság mellett találhatók. Az égtáji kitettség a völgyek kanyargós vonulata mellett nem játszik jelentős szerepet, így a legkülönbözőbb kitettségű, 5-35 fokos lejtőkön is megtalálhatók. A flóra- és vegetáció-kutatás történetét (vö. Károlyi 1949, Károlyi és Pócs 1948-1954, 1957, 1964, 1968, 1969, 1970, Károlyi et al. 1971, 1972, 1974; Balogh et al. 1975, Kovács J. A. 2005 stb.) egy korábbi közleményemben (vö. Kevey 2008b) részletesen ismertettem. Alkalmazott módszerek A cönológiai felvételek a Zürich-Montpellier növény-cönológiai iskola (Becking 1957) hagyományos kvadrát-módszerével készültek. A felvételek táblázatos összeállítása, valamint a karakterfajok csoportrészesedésének és csoporttömegének kiszámítása az „NS” számítógépes programcsomaggal (Kevey - Hirmann 2002) történt. A felvételkészítés és a hagyományos statisztikai számítások - kissé módosított - módszerét korábban részletesen közöltem (Kevey 2008a). A SYNTAX 2000 program (Podani 2001) segítségével bináris cluster analízist (Method: Group average és Complete link; Coefficient: Baroni-Urbani - Buser) és ordináci- ót végeztem (Method: Principal coordinates analysis; Coefficient: Baroni-Urbani - Buser). A fajok esetében Horváth F. et al. (1995), a társulásoknál pedig Borhidi és Kevey (1996), Borhidi (2003), ill. Kevey (2008a) nómenklatúráját követem. A társulástani és a karakterfaj-statisztikai táblázatok felépítése az újabb eredményekkel (Oberdörfer 1992; Mucina et al. 1993; Borhidi 2003, Kevey 2006, 2008) módosított Soó (1980) féle cönológiai rendszerre épül. A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964, 1966,1968, 1970, 1973, 1980) műveire támaszkodtam, de figyelembe vettem az újabb kutatási eredményeket is (vö. Borhidi 1993, 1995; Horváth F. et al. 1995; Kevey ined.).
