A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Varga Máté: Középkori leletek Nagyberki-Szalacskáról I.
226 VARGA MÁTÉ 98.78.3.: Patkó: Vasból készült, kisméretű patkó félbetört darabja. A szár végén alul egy „sarkantyú” szerű rész. A sarkantyú tetején egy négyzetes fejű szeg maradt benne a sarkantyúban. H: 11,1 cm, sz: 1,5-2,8 cm. 13-15. század (V. tábla/2.) Összegzés Nagyberki-Szalacska a történeti és régészeti irodalomban jól ismert, azonban középkori történetéről eddig nem sokat tudtunk. Korábban csak néhány szórvány lelet került be a múzeumba. Az 1980-as években megindult tervszerű régészeti kutatásoknak is köszönhetően azonban nagyobb számban kerültek elő régészeti objektumok és leletek. Az eddig összegyűjtött adatok és feldolgozott leletek alapján elmondható, hogy Szalacska feltehetően már a honfoglalás ideje után benépesülhetett, majd egészen a török kor végéig lakott település volt. Bár írott forrásokkal csak a 16. századtól kezdve rendelkezünk, valószínű, hogy a falu a 10. századtól folyamatosan működött. Templomáról nincs biztos adatunk, de feltételezhető, hogy a szalacskai várhegy déli oldalán feküdt, ahol középkori sírok is előkerültek. Szintén nincs adatunk arra, hogy az őskori földvárat a középkorban (újkorban) is erődítésként használták volna, bár utóbbira több dolog is utalhat: viszonylag nagyobb számú, katonasághoz köthető leletek (buzogányok, sarkantyúk, nyílcsúcsok), valamint a Berki-gát vára nevezetű erődítés, amelyet eddig nem sikerült lokalizálni, de lehetségesnek tartjuk, hogy a szalacskai szőlőhegyen keresendő. Jelenleg számos bizonytalan pont található még, ezért további kutatások szükségesek még ezek felderítésére. Irodalom CNI VI: Corpus Nummorum Italicorum. Volume VI., Roma, 1922. Csánki D. 1914: (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Somogy megye. Budapest, é.n. Frech J. 2006: Nagyberki életrajzi lexikon, 1725-2005. Kaposvár, 2006. K. Németh A. 2011: A középkori Tolna megyei templomai. Pécs, Publikon Kiadó, 2011. KalmAr J. 1971: Régi magyar fegyverek. Budapest, Natura Kiadó, 1971. Káldy-Nagy Gy. 1960: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai (MNyTK 103.). Budapest, 1960. Koch, B. 1994: Corpus Nummorum Austriacorum. Band I. Mittelalter. Wien. 1994. Kocztur É. 1964: Somogy megye régészeti leletkatasztere. Régészeti Füzetek. Ser. II., 13., Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1964. Magyar K. és NovAki Gy. 2005: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005. Müller R. 1982: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. Zalai Gyűjtemény 19., Zalaegerszeg, 1982. Németh P. 1964: Emlékezés Darnay Kálmánra (1864-1945). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (1964) 5-19. Papp S. 2002: Egy dél-dunántúli török palánk: Berkigát. In: A hódoltság régészeti kutatása. Opuscula Hungarica III. Szerk.: Gerelyes Ibolya - Kovács Gyöngyi, Budapest, 2002.129-136. SMFN: Somogy megye földrajzi nevei. Szerk.: Papp László - Végh József, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. Soros P. és Rezner T. 1905: A Pannonhalmi Főapátság története III. Budapest, 1905. Szakály F. 1998: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt (1314-1525). Szekszárd, 1998. TImAr Gy. 1976: XVI. századi rovásadó összeírásoka mai Baranya területéről. Baranyai Helytörténetírás 1974-75 (1976) 21-94.
