A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
M. Aradi Csilla: Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében
ERŐDÍTETT KÖZÉPKORI KOLOSTOROK ÉS TEMPLOMOK KUTATÁSA SOMOGY MEGYÉBEN 213 m-re É-ra egy belső cölöpsor volt megfigyelhető. A sáncot támasztó cölöpsor árkát, valamint a sarokrondellákat beleásták a szélső sírokba. A 16. sz. közepére a plébániafunkció háttérbe szorult, bár a temetőt még az erődítmény pusztulása után is használták. Erődítésárkából 16. sz.-i érmék kerültek elő.79 1548-ban Nádasdy Tamás szemléje során dönteni kellett Marót, Szentjakab, Fájsz, Orda(csehi), Fonyód, Bajom, Mesztegnyő, Szőcsény és Csákány váráiról, vajon a védelem számára felhasználhatóak, vagy lerombolásra ítéltetetnek.80 A vár birtokosa ekkor Nagymaróti Komornyik János volt. Nádasdy 1555- ben készített felmérésében castellumként szerepelt.81 Egy 1559. februári levélből Marót hadnagyát említik, míg 1562-ben Magyar Bálint a kismaróti katonák ellen emelt panaszt.82 Feltehetően 1566 őszén került török kézre Babócsa, Berzence, Vízvár, Zákány, Segesd, Szenyér, Marcali és Lak váréival együtt. Buzsák-Fehérkápolna elnevezésű műemléképület kutatását 1983-ban B. Benkhard Lilla és Lukács Zsuzsa végezték. A templom azonosítása problematikus - a Fehérkápolna elnevezés nem a település nevére (Fehéregyháza település Karád mellett található), hanem templomának színére/anyagára utal, amely talán a három, egyházzal is rendelkező Kölked egyikének kápolnája lehetett. A temetőt körülvevő egykori ovális körítőfalon kívül egy árokkal övezett, sarokbástyás pa- lánkerődítés látszik, amelyet a kutatók a török időkre datáltak.83 14. ábra: A nagybajomi erődítés sáncmaradványai a református temetőben Ugyancsak erődített temploma volt Nagybajomnak, melynek félköríves sáncmaradványai a református temető D-i sarkában helyezkednek el, és amelyet a II. József-féle katonai felmérés másodlagos funkciója alapján várromként jelölt. (14. ábra) Téglalap alakú erődítését É, Ny és D felől árok övezte. Feltehetően egy külső palánk meglétével is számolhatunk, hiszen egyik földesurának, a Várdaiaknak állt itt házuk.84 Az erős79 Költő 2005. 289-290. 80 Pálffy 1999. 13. táblázat, 19. jegyzet. 81 Pálffy 1999. 117. 82 öze 1996. 1.310, II. 392. 83 RRM Adattár 449. Ásatási és Műemléki jelentés 84 Aradi 1997. 6-7. ség 1543-tól a török elleni háborúk kapcsán tűnik fel forrásainkban.85 1550-től Csákányhoz hasonlóan Allya Mátyáshoz tartozott. 1554-ben a települést felégetik, ugyanakkor castellumát még 1555-ben is említik. Végleges pusztulása Korotna török általi birtokbavételével következett be.86 Balatonboglár templomának erődítéséről 1614-ben hallunk, amikor Molart a budai pasához írott panaszában megemlíti, hogy a törökök itt a pusztaszentegyház- ból palánkot építettek.87 A bogiári várszerűen erődített egyház feltárását 1937-8 között Dornyai Béla, 1996- ban Jankovich B. Dénes végezte. Ságvár templomerődjét Takaró Mihály jelentései alapján ismerjük. Középkori templomát, melyből a török kastélyt épített és 8 védővel felszerelt, Takaró Mihály tihanyi kapitány 1557-ben elfoglalta és felrobbantotta.88 1558-ban Takaró Mihály beszámolója alapján a török az egyházat egy éjszaka alatt megerősítette, ám ő ezt egy óra alatt visszafoglalta. Talán csak a templom kapujának eltorlaszolását jelenthette az erősítés.89 Ságvár valamikori temploma a Jaba-patak túlsó oldalán, a belterülettől DNy-ra, a Bogárházi-völgy-Malomhegy nevű területen állt.90 Somogysimonyinál 1572-ben a törökök kívánták az egyházat várrá alakítani - felvonóhidas kapuja már elkészült, amikor a magyarok Bornemissza János kanizsai várkapitány vezetésével felrobbantották.91 Szólád templomát a 16-17. sz.-ban kettős sánccal erődítettek. A belső árok szélessége 7-8 m, mélysége 1-1,5 m; - tőle ÉK, K-re egykori sírok nyomai láthatók.92 A Kőröshegyi Szt. Kereszt bencés egyház sánccal való erődítéséről egy 1812. évi leírásból értesülhetünk.93 A templom és erődítése homokbányászás következtében pusztult el. ATapsonyi határba beleolvadt Terebezd templomának helyénél szintén „Török sáncokat” említenek. Feltehetően hasonlóan a templom erődítése során várt váras településsé Balatonszentgyörgy. 1555-ben Nádasdy Tamás Sulyok Balázs és István kezén említi a várat.94 1565-ben Csányi Ákos Nádasdy hitvesének, Kanizsai Orsolyának írott levelében már a vár pusztulásáról számol be.95 A Báthori András birtokában lévő Marcali erődítését a török ellenes hadjáratok során többször említik, a 16. sz. második felétől megerősítésére több alkalommal is törekedtek.96 Temploma a História Domus tanúsága szerint erődített volt. Babócsához hasonlóan az erődítés mind a templomot, mind a Marcaliak által még a 13. sz. végén épített udvarházat is magába foglalta, amelyet már 1456-ban várrá alakítottak. 85 öze 1996. I. 58. 86 Magyar-Nováki 2005. 95. 87 Tolnai 2001. 104. 88 Koppány 1993. 219. 89 Tolnai 2001. 29, 89. 90 RRM.Adattár. I/29/25., 385., 985. Gyurkovics János jelentése, SMFN 39/125., 135., 166. 91 Pálffy 1999. 144., Tolnai 2001.29, 89. 92 Magyar-Nováki 2005. 141. 93 Tóth 1988. 72. 94 Pálffy 1999. 117. 95 MOL MKAE 185. Szatlóczky Gábor történész és László István helytörténész kutatásai nyomán. 96 Öze 1996. I. 59.
