A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
M. Aradi Csilla: Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében
210 M. ARADI CSILLA sö védelmi vonal maradványai, - 20 m-enként 1,5 m magas kerek tornyok, valamint a romoktól K-re 50-100 m-re földsánc - a kolostortól ÉK-re a visnyei út mentén húzódott. Egy 17. sz.-i leírás 20 lépés széles árokról és kettős földerődítésről szól. Az erődítés végső pusztulása 1695-ben következett be. 1555-ben Nádasdy Tamás a dunántúli magyar végvárak felsorolásában Csákány és Mesztegnyő kolostorát említi, Zrínyi Miklós 1558-ban Nádasdyhoz írott levelében pedig a töröknek a Mesztegnyői kolostort megerősítő munkáiról számolt be.54 Már 1548- tól értesülünk a kolostor harcászati jelentőségéről.55 Orosztonyi Péter szenyéri várkapitány ugyanebben az évben oly erősnek írta le a kolostort, hogy azt csak ágyúzással lehetne lerombolni.56 Az erődített Mesztegnyői domonkos kolostor a mai település Ny-i szélén, az ú.n. Kraston dombon állt. A- Kdipoind. & Kolostor uJyjy C. LdKÓíZobút. j) & VíZúroK F CöljiphiJ. ■hh* 8. ábra: A csákányi ferences kolostor Giulio Turco felmérésén A Csákányi ferences kolostort 1544 körül az Allya család alakította át katonai célokra, ekkor épült ki a Giulio Turco ábrázolásában látható tornyos várkapu a vizesárokkal. (8. ábra) Ábrázolása alapján a kolostort javarészt sánc övezte, csak kisebb, É-i részén találunk kettős palánkot. 1544-ben még hallunk gvardiánjáról (Szentlászlai Egyed), később azonban hadászati szerepe kerül előtérbe.57 1555-ben Korotna török kézre kerülésekor 18 szakállas puskát szállítottak az erődí54 Csorba 1984. 19, 68. lábjegyzet 55 Őze 1996. I. 58-59, Magyar-Nováki 2005. 162. 56 Magyar-Nováki 2005. 162-163. 57 Dornyai 1937.210-211. tésbe, ugyanekkor Csányi Ákos lerombolására tett javaslatot „Csákányt eltörni, kibe csak lopni, embert kínozni vágynak, sem erőssége, sem helye, hogy valamit szolgálhatna a földnek.”58 1556-ban Székely Lukács és Jakab lovasai lakják. 1566-ban Szigetvár elestekor magyar őrsége felgyújtotta.59 1567-ben a töröké, azonban 1568-ben már ismét magyar kézen találjuk. 1570- ben Musztafa pasa Thury Györgyöt vádolta Csákány és Szőcsény felépítésével.60 1572-be Palat Jeromos kanizsai építőmester tartott szemlét a várban. Leírása szerint egy 8 láb mély árok övezte, tornyából pedig Segesdig lehetett látni.6' 1576-ban kapitánya, Battyány István a gyalogság elmaradt bére miatt panaszkodik.62 1580-ban a segesdi török őrség sikertelen támadást intézett a vár ellen. 1588-ban még 36 német és 30 magyar gyalogos katona védte.63 Az 1594. évi, Nádasdy Ferenc féle védelmi tervezetben is szerephez jutott a kolostor.64 Kanizsa eleste után (1600) Csákányon és Pogányszentpéteren együtt 100 hajdú és 100 huszár állomásozott.65 Egy 1812-ből való térkép még ábrázolja négyszögletű árkát, romjairól Fényes Elek is megemlékezett, ma felszíni nyomai nem láthatók.66 Segesd ferences kolostorát, amely Báthori András tulajdonában volt, 1535-ben erődítették és 1566-ban pusztult el. 1570-ben a kolostor újabb erődítéséről értesülünk, immáron török kézen.67 Csányi Ákos Nádasdy Tamáshoz írott leveleiben, 1555 után több ízben említi az erődítés megerősítésének és a katonák létszámnövelésének szükségességét: „A segesdi klastromot nagynak mondják és palánkját is oly nagy helyen mondják, hogy ezer ember beleférne.”68 A magyarok az erődítés visz- szafoglalásával próbálkoztak (1574, 1586) eredménytelenül. A segesdi várat az 1618-19. évi zsoldlajstrom szerint 444 török őrizte.69 Az erődített kolostorok közé tartozott a Pogányszent- péteri70 és a Nagyszakácsi pálos kolostor is. Aszentpéteri apátság erődítése (Draveczky Balázs, Müller Róbert ásatása 1966-67) 1555-ben került szóba először.71 A nagyszakácsi kolostor négyszögletes sáncát egy 1812-es térkép ábrázolta. Hasonlóan erődített lehetett a Lullai Szt. László ágoston-rendi prépostság, melyet Pesty Frigyes Ságvár DNy-i határában, a Klastromtető-dülőben lokalizált. A háromszoros mély árokkal övezett, téglafalazattal körülkerített prépostság körül az 1812-es térkép sáncokat ábrázolt. 58 Öze 1996.1.59,183-184. 59 Karácsonyi II. 24. 60 Csorba 1974. 87. lábjegyzet. 61 Pálffy 1999.476. 62 Csorba 1974. 25-26. 63 Magyar-Nováki 2005. 41. 64 Pálffy 1999. 215. 65 Csorba 1974. 27. 66 Dornyai 1937. 207. 67 Csorba 1974.25. 68 Őze 1996.1. 59, 62, 148. 69 Csorba 1974. 26, 28. 70 1966-ban Draveczky Balázs, 1967-ben Müller Róbert végzett ásatásokat a kolostor területén. 71 Pálffy 1999. 114.
