A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
M. Aradi Csilla: Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében
ERŐDÍTETT KÖZÉPKORI KOLOSTOROK ÉS TEMPLOMOK KUTATÁSA SOMOGY MEGYÉBEN 209 merjük a Balaton környékéről.41 A templomok harcászati jelentőségét szilárd építőanyaguk és tornyuk biztosította.42 A hadműveleti területre került templomokba reguláris őrséget helyeztek el, így a végvárvonal részeivé váltak. Kialakításuk sem tért el végvárak erődítésétől, amelyet mennyiségi szempontból erősítettek, így téve sűrűbbé a végvári vonalat. Az 1540-es évek második felében a Balatontól D-re fekvő területen összesen 454 huszár és 552 hajdú látta el a védelmet. Nádasdy Tamás dunántúli főkapitány, (1554-től nádor), majd Késás Pál feladatkörébe tartozott a védelmi célokra nem használható kolostorok lerombolása. Hasonlóan döntött 1552-ben Königsberg, majd egy évtizeddel később Gall és Salm a Győr környéki romba dőlt templomok elpusztításáról, vagy a védelmi rendszerbe való bekapcsolásukról.43 Győr környékéről így több, a várláncolatba bevont erődített templomról van tudomásunk (Félegyháza, Baráti és Mérges templomai). Harcászati jelentőségük hegytetőn való elhelyezkedésük miatt adódott, és mint tarisznyavárak, górék láttak el funkciót.44 Az 1570-es években két egyház, Kenese és Kajár templomának lerombolásáról tudósítanak a források.45 A Dunántúlon nagy volt a végvári rendszerbe tartozó erődített kolostorok száma. (Csorba Csaba innen 22 esetet említ az országos további 21 esettel szemben.)46 Az egyházi tulajdonba lévő épületeket az 1550-es évektől bérelték, vagy zálogba vették és katonai célokra alakították át. Amely templomokat, kolostorokat nem erődítették, azt felrobbantották, nehogy a török építse fel. A kolostorok, főleg a bencés monostorok pusztulása a 15-16. sz.-ban jelentős méreteket öltött, a rendházak nagy része ebben az időben már világiak kezén, kommendátorok kezelésében található, amint erről az 1508-as vizitáció is beszámol. Csorba Csaba Mohács előtt 30 kolostor erődítettsé- gére talált adatot, amelyek fele bencés monostor.47 Aszentjakabi, a somogyvári, a pannonhalmi, a tihanyi, a zalavári, a kapornaki és a dömölki bencés apátságok mellett a keszthelyi, a csákányi és a segesdi ferences, a mesztegnyői domonkos, a lövöldi karthauzi, a szentpéteri pálos és a csurgói johannita kolostorok játszottak szerepet a védelemben, míg a hedrehelyi ferences és a zirci ciszter kolostort a török kívánta őrházzá építeni.48 41 A dél-dunántúli kolostorok török elleni erődítésének kérdését Csorba Csaba dolgozta fel. Ld. Csorba 1974. 42 E tornyok harcászati jelentősége azonban nem volt minden esetben kielégítő, pl. Zalavárnál az apátsági templom tornya még nagyobb széljárás esetében is megingott. Öze 1996. I. 17. Azalavári monostor erődítésének 1557-es megújításáról szemléletes képet kapunk Mezölaky Ferenc Csányi Ákoshoz írott leveléből. Csorba 1974. 20. 43 Pálffy 1999. 52, 74, 87. A tapolcai erődített templomot és a karthauziak lövöldi kolostorát 1554-ben kiiktatták a védelmi rendszerből, és az utóbbi lerombolását is elrendelte Pallavicini, mivel őrséggel való ellátása nehézségekbe ütközött. 44 Pálffy 1999. 170-1. 45 Pálffy 1999. 126. 46 Csorba 1974. 14. 47 Csorba 1974. 15. 48 Pálffy 1999. 126. A 16. században erődített somogyi kolostorok és templomok Az 1530-as évektől egyre-másra tűnnek fel írott forrásaink a dunántúli erődített kolostorok kezdetben még a kolostori élet kísérőjeként. A Helytartótanács 1548 évi tervezetében felsorolt kisebb erősségek, köztük erődített kolostorok és templomok, (Szentjakab, Fonyód, Bajom, Mesztegnyő, Szőcsény, Csákány, Marót) megszemlézését, valamint a védelem szempontjából haszontalanok lerombolását írta elő.49 Ugyancsak fontos adalékkal szolgál Nádasdy Tamás 1555. március 8.-án kelt jegyzéke a Dunántúl megerődített helyeiről és birtokosairól, köztük Szentpéter, Csurgó, Babócsa, Ba- latonszentgyörgy, Marót, Marcali, Mérő, Fonyód, Csákány, Mesztegnyő, Segesd, Szentjakab, Bajom erősségeiről.50 Szigetvár, és ehhez a védelmi vonalhoz tartozó somogyi várak eleste után (1566) a Dél-Dunántúlon újra kellett szervezni a védelmi vonalat Kanizsa körül, így a korábbi templomokból és apátságokból kialakított erősségek hangsúlyosabb szerephez jutottak (ld. Keszthely, Fonyód, Csákány, Szőcsény erődítését). 7. ábra: A hedrehelyi ferences kolostor maradványa Hedrehelyen a ferences kolostorban (Magyar Kálmán 1973. évi ásatása) 1535 elején még 17 szerzetes élt,51 1546-ra azonban már elhagyták. 1550-ben és 1554-ben a kolostor lerombolását javasolják.52 (7. ábra) 1557-ben Hedrehely városában még élt egy öreg szerzetes, akit 1561-ben gyilkolt meg Kis Ferenc.53 Később török kézre került, erődítését ekkor építették ki. A kül49 Pálffy 1999. 103. 50 Pálffy 1999.117-8. 51 Karácscnyi II. 74. 52 Karácsonyi II. 74, ETE V. 307.1550 márc. 3. Somogy megye levele Térjék Tamás kanizsai várnagyhoz Így szólt: „Certa fama allata est ad nos, quod ipsi Thurci nituntur et volunt claustrum fratrum Beati Francisci in Hederhel edificare et possidere, si autem ipsum claustrum ipsi Thurci edificaverunt, certum est, hunc comitatum Simighiensem totum occupabunt, unde etiam aliis confinis periculum imminebit." A megoldást a kolostor lerombolásában látják, nehogy: ....ipsi Thurci amplius attentarent ipsum pro Castro et f ortalicio edificare...". 53 Büntetésképpen Kis Ferencet Szenyérben kivégezték. Őze 1996.1. 52, 317-319,11.239.
