A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
M. Aradi Csilla: Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében
208 M. ARADI CSILLA nostor eredetileg a sánccal övezett, korai ispánsági székhelyen létesült. (5-6. ábrák) Az erődítésnek bronzkori előzményei is vannak. Az erősséget a fennsík felől 2 árok határolta, melyek között 5 m magas sánc húzódott. A monostor feltárását 1972-89 között Bakay Kornél végezte, majd 2002-ban a törökkori erődítés 7><7 m-es, négyzetes DK-i saroktornyát, valamint az ispánsági vár részét alkotó fagerenda szerkezetű sáncfalakat kutatta meg, míg 2008-2009 között a monostort övező sáncárkot vágta át.33 1535-ben erődítették, 1543-tól végleg harcászati jelentősége lesz, ekkortól tornyát bástyaként hasznosítják és a kolostor vizesárkát, sáncát megújítják. Somogyvár stratégiai fontosságát I. Ferdinánd is felismerte, aki 1543-ban némi pénzsegélyt adott és 15 lovas, valamint 20 gyalogos félfogadását engedélyezte. A várat 3 oldalról mocsár övezte, bejárata D és K felől nyílott. Az 1546:44 te. alapján a király kötelessége volt a várról való gondoskodás, ekkor 25 lovassal és 50 gyalogos katonával bírt.34 Somogyvár őrségének tervezett létszáma 1548-ban 32 gyalogos, míg a következő évben 24 hajdú, akiknek zsoldja 575 Ft-t tett ki.35 1550-ben tovább növelték a létszámot, 32 huszárról és ugyanennyi gyalogosról tudunk. Ezzel együtt a szerzetesek 1554-ig lakták az apátságot36 (apátja 1555-ig szerepel), a konvent munkájára pedig 1539-ig van adatunk.371553-ban attól rettegtek „ha Somogyvárt a török megépíti, jaj Kanizsának, Csurgónak, sőt vége lesz Pettaunak, az egész vidéknek”.38 Az 1555-ös háborút követően a király a kolostort (vagy legalábbis annak egy részét) felrobbantotta. 1557-től Csányi Ákos Somogyvár megerősítését szorgalmazta, míg 1560-ban már abbéli félelmének adott hangot, hogy a török az erősséget újra megépíti, ezért a szentegyház lerombolását javasolta.39 Feltételesen az erődített monostorok körében említ5. ábra: A somogyvári bencés monostor légifotón (Civertan Bt.) 33 Magyar-Nováki 2005. 132. 34 Csorba 1974. 18-19, Pálffy 1999.49. 35 Pálffy 1999. 103. 36 PRT Xll/B. 163-4. 37 PRT Xll/B. 165, ETE V. 426, 513. 38 PRT Xll/B. 165, Csorba 1974. 19. 39 A keszthelyi ferences kolostorhoz hasonlóan. Öze 1996. I. 60, II. 227-8. 6. ábra: A monostor és erődítésének helyszínrajza (Bakay Kornél ásatása) hetjük a Babócsai Szt. Miklós bencés apátságot is, amelyet, a főúri kúriát is magába foglaló téglalap alakú sánccal és árokkal erődítettek meg a 14. sz.-i átépítés során. Az erődítményről K-en 2 árokkal és sánccal egy elővárat választottak le, Ny-ról pedig a Rinya magaspartja határolta. A Basa-kert (Nárciszos) néven ismert lelőhelyet Magyar Kálmán 1984-1992 közötti feltárása alapján ismerjük. Az 1989 évi sáncátvágás felfedte, hogy a sánc 2 vízszintes gerendasor közötti földtöméssel készült, ami előtt V keresztmetszetű, 3^4 m mély árok húzódott. A sáncok anyagfeltöltését függőleges karósor erősítette, míg köztük vízszintesen elhelyezkedő merevítő gerendák nyomait találták. A sánc feltöltéséből 13-14. sz.-i kerámia került elő. A sáncot a török háborúk idején is használták, mivel a 17. sz. végéig folyamatosan megújították, sarkaira ekkor félköralakú, bástyaszerü kiszö- gellések épültek. Kapujának nyomait É-i és D-i oldalán lehetett megfigyelni. Feltehetően a vele szemben álló Babócsai vár ellenerődje lehetett.40 Harcászati jellegű erődítések a török elleni háborúk időszakából A bencés monostorokkal már meg is érkeztünk a templomok erődítésének második korszakába, a török elleni háborúk időszakába. Az erődítések megalkotására rendelkezésre álló időszak rövidségének miatt kialakított, főleg sánc és palánk védművek egész sorát is40 Jankovich 1976. 28, Magyar-Nováki 2005. 20.
