A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
M. Aradi Csilla: Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében
M. ARADI CSILLA 206 2. ábra: A Balatonszabadi-Pusztatoronyi templom ásatási helyszínrajza (Magyar Kálmán ásatása) Veszprémfajsznál az Árpád-kori temető feletti rétegből, illetve a késő középkori sírok alatt, a körítő falnál 2 verem, valamint egy élelmiszertárolásra alkalmas cölöpszerkezetes építmény állt.20 Bár az ilyen jellegű építkezéseket tiltotta a budai zsinat (1278), a jelek szerint ez nem sok eredménnyel járt.21 Templomerődítések az írott források alapján A kő templomok várszerű megerősítése - a kegyúr és családjának, illetve javainak védelmére - nem volt ismeretlen a középkori forrásokban. Templomból emelt erősség állt a Zala megyei Tapolca oppidumban (bár itt a templom mellett épült kúriát is belefoglalták az erődítésbe). A Városlődi karthauziak perjele Szilveszter megegyezett Gersei Lászlóval és Petővel a város elpusztítása és a Mária egyházból emelt erősség lerombolása dolgában „...fortalicii ex ecclesia beate Maria virginis erecti.” 1463-ban egy hatalmaskodás során a Baranya megyei Jenő temetőjét ostromolták meg.22 Egy 1468 körül keletkezett oklevélben a Liptó megyei Szentmáriai egyház erődítésében lakozó Rásztoki István nemesről esik szó „residens in fortalitio ecclesie ad Beátám Virginem”. 1478-ban a Sáros megyei Kucsinban Perényi Miklós adományából erősítették meg a templomot „ecclesiam...obsedisse et fortalicium 20 Ritoók 1977. 166. 21 Ritoók 1977.166. 22 Kubinyi 2005.16. erigere”. 1302-ben az Osl nemzetség birtokeladásában a Sopron megyei Martonfalva esetében pedig templomának erődítetlen voltát, mint különlegességet emelték ki (ecclesia incastellata).23 Somogy megyében e korai korszakhoz tartozó erődítések körébe a fent említett, és régészetileg is bizonyított példákon kívül más, eddig csak terepbejárás során azonosított egyházak is tartoztak. Terepbejárásokkal azonosított erődítésnyomok Tömörd falu sánccal és árokkal övezett templomát Szőlősgyörök-Kopaszberek határrészen azonosította Müller Róbert.24 25 Karád-Fehéregyháza dűlőben szintén sáncok vették körül az egykori templomot.26 Nagyberényben a 100 m magas Temetődombon az egyházat kör alakú, 15-16 m széles és 3-5 m mély vizesárok és sánc vette körül - ez alkotta a belső várat. A vár 2 részes volt és az egész hegytetőt magába foglalta. A külső vár D-i végén ugyancsak nyomon követhető egy árok vonala.26 A valamikori Jódi templom a vele azonos nevű szőlő K-i szélén Török templom néven ismert - maradványait sánc övezte.27 Az Algamási, sánccal körülölelt templom Balatonlellétől D-re az Illés tetőn 23 Mező 1996. 32, AOT I. 144, Tolnai 2001. 23 24 RRM Adattár 11/12/127 25 RRM Adattár 1/15/7, 776. Draveczky B. terepbejárása 1963. 26 Magyar-Nováki 2005. 96. (Kerék-hegy), RRM Adattár 1/24/11, 4416-Bárdos E. jelentése, SMFN 46/137, Pesty 2001.222. 27 SMFN 34/139, Pesty 2001. 169.
