A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Bondár Mária: Újabb káső rézkori kocsimodell a Kárpát-medencéből

A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 97-106 Kaposvár, 2013 Újabb késő rézkori kocsimodell a Kárpát-medencéből BONDÁR MÁRIA MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet H-1014 Budapest, Úri u. 49., e-mail: bondar.maria@btk.mta.hu Bondár, M.: A newly found Late Copper Age Wagon Model from the Carpatian Basin. Abstract: This study offers a brief overview of the main direc­tions in the research of prehistoric wagon models and presents a new Late Copper Age model. Keywords: Late Copper Age, settlement finds, prehistoric wagon models, chronology Az emberiség történetében a tűz felfedezéséhez mérhető, hasonlóan nagyjelentőségű innováció a kerék és a kocsi megalkotása volt. A kerék a földművelésben is óriási változásokat hozott, az ökrök vontatta kerekes ekével könnyebben, gyorsabban lehetett a korábbi­nál nagyobb földterületet megművelni, így a termés- mennyiség, a terület eltartó képessége is jelentősen megnövekedett. A kerék alapvető fontosságú volt a kocsi innováció­jához is. A korai Y, majd A formájú csúszkák (amelyeket egyszerűen elkészíthető technikájuk és praktikusságuk miatt még napjainkban is változatlan formában használ­nak),1 majd az ezekre helyezett ládák vezettek a tömör fakerekű nehézszekerek megalkotásához. Az „igazi” kocsi (true chariot) a küllős kerekű, könnyű mozgású két vagy háromkerekű szállítóeszköz, valamint a mo­dernkor hintói: megannyi megjelenési formája az állatok vontatta kerekes járműnek, amelyek más-más techni­kai kivitelt, fogatolási módozatot és egyéb kellékeket igényelnek. Különböznek a kocsi elé fogott igavonó ál­latban is: a nehézszekereket egy vagy két ökör vagy szamár húzta, míg a könnyedebb kocsik elé lova(ka)t fogtak. A mitológiában vízimadarak röpítik az égi jármű­vet a szakrális szférába. A szekér a közlekedésben, a szállításban, a szom­szédos és távoli közösségek egymás közötti kapcsolatá­ban, a gazdasági és kulturális egymásra hatásban, szo­kások, anyagi javak, különleges termékek átvételében is óriási jelentőségű volt. Nem véletlen, hogy a kerék és a kocsi szimbolikus tartalommal is bírt és a mitológiában is komoly szerepet játszott a világ szinte minden táján. Nemcsak a mondákban találkozunk ezekkel a jelképek­kel, hanem különböző ábrázolásokon is nyomon követ­hetjük meglétüket. A legkorábbi kerék és kezdetleges kocsiábrázolások sziklarajzokon találhatók Európában, elsősorban a mai Svájc, Németország és Olaszország területéről ismertek. A leletanyagban megtalálhatók a 1 Nadler 2002. Nadler, M. 1991. nyarán K-Törökországban fotózta le több faluban is a szénahordáshoz használt, ökrök vontatta, A ala­kú, kétkerekű, fából készült szállítóeszköz használatát és készítési fázisait. járomba fogott ökröcskék agyagból vagy fémből elké­szített miniatűr kisplasztikái és az agyag kerékmodellek is. A késő rézkorban megjelennek az agyagból készí­tett kocsimodellek, amelyek telepről és temetkezések­ből egyaránt ismertek, kultikus tartalmuk vitathatatlan. A korai és középső bronzkori kultúrákban a szakrális je­lentőség mellett megjelenik a hétköznapi funkció (gye­rekjáték) is és új elemként feltűnik a madár-ember-kocsi metafora. A korábban csak a kocsira és a kocsit húzó igavonó állatokra kiterjedő ábrázolások mellett feltűnik a mitológiai tartalmú madár, amely az égbe, a szakrális szférába repíti a kocsit és vele az élő vagy már halott embert.2 A késő bronzkorban változik a korábbi tarta­lom, a kocsi tömegáruvá válik, szakrális jelentősége nem a miniatűr változatok megalkotásában jelenik meg, hanem a kiváltságosok valós kocsitemetkezéseiben ölt testet. Ez a szokás a vaskorban is megmarad, de megtaláljuk az edényekre rajzolt vagy kerékre helyezett urna formájában ábrázolt kocsikat is, csakúgy, mint a híres napszekereket. A kocsi jelentősége a mindennapi életben vitathatat­lanná vált az évszázadok során. A kezdeti misztifikáció után széles körben elterjedt használati, kereskedelmi vagy éppen harci eszközzé vált. Nem feledkezhetünk el azonban arról a tényről, hogy e különleges tárgyak (az agyagból vagy fémből megfor­mált kocsiszobrocskák, vagy a protoméhoz tartozó ál­latalakok) és az igazi kocsik fából készült kerekei, vagy a valós kocsik, kocsitemetkezések, a keréknyomok, az útmaradványok stb. előkerülése esetleges, elsősorban a véletlennek köszönhető, így ismereteink ugyancsak mozaikosak, az egykori valóságnak csak csipkeszerű rajzolatát kapjuk, amelyből különböző tendenciákat pró­bálunk megállapítani. E napjainkig ható és fejlődő innováció régészeti emlékei sokrétűek, könyvtárnyi mennyiségű szakiroda- lom foglalkozik a téma különböző aspektusaival (tárgyi emlékek és típus leírások, közlekedési, kereskedelmi, archaeozoológiai vonatkozások, társadalmi fejlettség, közösségek kapcsolatai, eredetkérdés, irodalmi, nyel­vészeti és mitológiai vonatkozások, halottkultusz, no­mádok és városlakók kapcsolata, harcászat, szórakoz­tatás, ábrázolásmódok stb.), felsorolni is nehéz lenne valamennyit. 2 A középső bronzkorban kialakult madárkultusz nemcsak a mada­rak által húzott kocsiábrázolásokban (bird-chariot) hanem önállóan is megjelenik madár alakú aszkoszok és csörgők is nagy számban kerültek elő a különböző telepeken és temetőkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom