A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Perger Gyula: Somogy megyei népdalok és gyermekjátékok egy Győrött őrzött kéziratban
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 299-304 Kaposvár, 2013 Somogy megyei népdalok és gyermekjátékok egy Győrött őrzött kéziratban PERGER GYULA Xántus János Múzeum, H-9022 Győr, Pf. 93., e-mail: perger.gyula@gymsmuzeum.hu Perger, GY.: Folksongs and children’s games from Somogy County in a hand-written manuscript from Győr Abstract: The folk poetry of Somogy County have been known by the public from the end of the 18th century. After the initial sporadic publications the methodical collecting work of the folksongs and children's games started at the end of the 19th century. Béla Vikár introduced a considerable part of the folk traditions of the region in a complete volume of the Hungarian Folklore Collection series. In the 20th century a great number of collections and monographs were dedicated to this topic, however, a part of the unpublished collections were unfortunately lost. The presently published folklore collection from Somogy County has been found recently in the Xántus János Museum of Győr, which was a part of the former Benedictine Historical Collection. Keywords: folksong, children’s games, hand-written collection. A Magyar Népköltési Gyűjtemény Somogy megyei kötetének utószavában, Vikár Bélának - a gyermekjátékok és dalok kapcsán tett - megjegyzése szerint „ebből a fajtából, melyet Kiss Áron mintaszerű és gazdag gyűjteményben dolgozott fel, újat már alig találhatunk. A mi e részben még akad, legfölebb mint változat jöhet figyelembe.”1 A gyűjtemény kiadása óta eltelt évszázadban ugyanakkor - akár a fenti tárgykör tekintetében is- számos új eredménnyel gazdagodott Somogy megye folklór archívuma, s a millecentenárium évére elkészült Szapu Magda hézagpótló összeállítása is.2 Igaz, már e kötet bevezető tanulmányából kiderül, hogy a Kiss Áron által kezdeményezett gyűjtés publikálatlan somogyi anyagának nyoma veszett, csakúgy, mint a Gönczi Ferenc monográfiájához készült illusztrációknak.3 Éppen ezért örvendetes, hogy időről-időre, eddig ismeretlen, lappangó gyűjtések, adatok is napvilágra kerülnek. Az 1859-ben hivatalosan is múzeummá nyilvánított győri Szent Benedek rendi régiségtár gyűjteménye 1949-ben, az iskolák államosítása révén került Győr városához, majd Győr-Moson-Sopron megyéhez. Az egykori bencés gyűjtemény adta és adja a győri Xántus János megyei múzeum törzsanyagát. Bár a leltárak és leírókartonok az 1960-as évek elejére elkészültek, a „vegyes iratanyag" tételes feldolgozása csak az elmúlt években kezdődött meg. AT. 19. IX. jelzésű dossziéban- számos versmásolat és eredeti kézirat között - egy néprajz feliratú borítékban, szárazpecsétes papírlapokon somogyi vonatkozású kézirat található.4 A teljes ív négy oldalára - a címjelzés szerint - Gyermekdalok. (Somogyból), míg a fél ívnyi papír két oldalára Népda1 Vikár 1905. 440. 2 Szapu 1996. 3 Szapu 1996. 9-22. 4 Xántus János Múzeum Történeti Gyűjteménye. A dosszié, annak címleírása szerint, „különféle kéziratok”-at tartalmaz. lók szövegei kerültek. Bár a lejegyző „Holies Gy.” neve szerepel a kéziraton,5 sem az adatközlők, sem a gyűjtés pontos helyét nem ismerjük. A papír és a tinta anyaga alapján, a lejegyzés a 19. század végén, a 20. század elején történhetett. A Népdalok című kézirat első darabja a közismert „Elvágtam a ujjam, jaj de fáj” kezdetű ének változata. A második, részben azonos szövegvariánssal, már a Magyar Népköltési Gyűjteményben is helyet kapott, a „Balladák és rokonnemüek" között. A Holies kéziraton szereplő szövegről ugyanaz mondható, amit Vikár Béla a somogyi gyűjtésben Bogár Jancsi címmel közölt balladához fűzött: „A költemény kétségkívül hiányos; a két versszak eredetileg aligha tartozott össze, vagy másmás költeményből valók, vagy éppen köztük hiányzanak az egykori összekötő kapcsok.”6 A harmadik - teljesnek tekinthető szöveg - egy Angyal Bandi személyéhez kötött ballada. A Gyermekdalok szövegeit tartalmazó ív négy gyermekjátékdalt, illetve játékleírást tartalmaz. Ezek közül csupán egy, a hidas játék ismert az eddig publikált somogyi gyűjtésekből. A játék - több Somogy megyei változattal - szerepel Kiss Áron gyűjteményében,7 részleges játékleírással a Magyar Népköltési Gyűjteményben,8 Gönczi Ferenc somogyi gyermekjátékai9 és Együd Árpád gyűjtéseiben is.10 A Holies által lejegyzett változat mindezeknél bővebb, s teljes játékleírást is mellékel. A kézirat három másik darabja eddig „ismeretlen” csúfoló, illetve gyermekjáték-dal. Az alábbiakban a győri múzeumban őrzött kéziratokat betűhíven közöljük: Népdalok11 Elvágtam az ujjom, jaj de fáj Elfolyt piros vérem jaj de kár Czédrus fa levele gyógyítsd, gyógyítsd gyógyítsd meg Kedves kis angyalom csókolj meg. 5 A bencés névtár tanúsága szerint Holies vezetéknevű nem volt a rendtársak között. Az egykori diákok egyike ugyanakkor Holies Gyula, aki Somogyi néven a gimnázium önképző körének folyóiratában is rendszeresen publikált. Holies 1866-ban érettségizett Győrött. 1848 május 18-án született Göllén. Az iskolai anyakönyv szerint édesapja Mernyén volt kasznár. 6 Vikár 1905. 386., 13. szöveg, 22-23. 7 Kiss 1891. 213-218. 8 Vikár 1905. 255-256. 9 Gönczi 1949. 31-33. 10 Szapu 1996. 140-148. további adatok ismertetésével. 11 Mellette zárójelben - ugyanazon kéz által - ceruzával írva: Somogyból
