A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Lanszkiné Széles Gabriella: Életfordulók és közösen végzett munkák ételei és szokásai az 1940-es évektől napjainkig
ÉLETFORDULÓK ÉS KÖZÖSEN VÉGZETT MUNKÁK ÉTELEI ÉS SZOKÁSAI AZ 1940-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG 281 élővízért menés, hagyománya már az 1950-es évekre megszűnt, a vászonkendőket, és a kancsót is gondos, féltő szeretettel őrzik. A 41. ábrán látható törölköző 1929-ben készült, Fonai Erzsébet és Kis Fonai János tiszteletére. Az 1930-as évek végén, Taszáron készült fotón látható amint, Várvízi Irénke és Kelemen József lakodalmának másnapján Fonai Gábor, Tar Varjas József, Fonai György, fonói meghívott vendégek hímes törölközőkkel a vállukon mosdóvízért mennek a násznéppel (42. ábra). Itt láthatjuk, hogy nem is egy, hanem négy gazdagon hímzett törölköző is emeli a hagyomány ünnepélyességét. A hagyomány gyökere, ősidőkre vezethető vissza, amikor is a tiszta forrásvíz, rontás elleni, rossz, gonosz űző, megtisztító szerepe kerül kihangsúlyozásra a mosdatással. „A határkerülés a nagypénteki mosakodással és a nagyszombati féregűzéssel egyetemben tudvalevőleg ősi lusztrációs képzetekben gyökerezik. Célja az, hogy a körüljárt területet a gonosz ne rontsa meg. Primitiv- pogány párhuzamait könnyű kimutatni.”81 „Ha a beteget orvoshoz viszik és találkoznak valakivel, aki üres kanosokat visz, akkor a beteg meg fog halni (Zsidahegy).”82 Olvashatjuk az ellentétjét, a mi hagyományunknak, vízzel telt kancsó közös útjukon induló fiatal pár esetén élet, üres kancsó halál. A vízről Kisgyalánban, Göllében a „mosdatott keresztanyja”83 jutott mindenkinek eszében, aki is búcsújáráskor a búcsúra menet egy kútnál megmosdatta a gyereket. Nagyanyám számára is fontos volt, hogy újév hajnalán, ő legyen az első aki a kútjukból a friss vizet, elsőnek viszi be a házba. Az elsőbbségre való törekvés helyett, utolsónak lenni, ellentételezése a rossz dolgok kiküszöbölése. „A nagypénteki böjt abban is megnyilvánult, hogy minél később kezdték el a főzést, mert a babona szerint, aki először tüzet gyújtott, oda mentek mind a nem kívánatos férgek bogarak. Ezért lesték a gazdaasszonyok, kinél száll már a füst, hogy ők is nyugodtan neki kezdhessenek.”84 A szemmel verés ellen is vizet kellett csinálni. Vízbe parazsat kellett dobni, ezt a „gyógymódot” még az 1940-es években is alkalmazták. Az 1980-as években is volt aki felvetette, hogy a kutyaharapást a kutya szőrével kell gyógyítani! Szemmel verés ellen különben a kismalacokat manapság is illik megköpködni. A hagyomány az hagyomány... A rontás elleni védekezésre további példa 1955- ből, hogy jégeső ellen kivágták az udvar közepére a fejszét,85 melynek célja a jégeső elvágása volt, az éles szerszámmal. 81 Bálint Sándor, 1937: Húsvéti vallásos népszokásaink. - Ethnographia XLVIII. Évfolyam: 56. 82 Novák Vilmos, 1943: A születés, keresztelés és a halálozás szokásai a szlovénoknál.- Ethnographia LIV. Évfolyam. 2.: 182. 83 Ő volt ugyan a mosdatott, nem a keresztanya, de nem mosdatót, hanem mosdatottat mondott mindenki. 84 KnézyJ. 1975:112. 85 Sülé Dénesné (Sülé Etelka 1938), szíves közlése. A legtöbb szokásnál az 1950-es években szakadt el a szál. A fiatalokat - szélesedő látókörük következtében - mosolygásra késztette a fejsze kivágása az udvarra, a visszaemlékezés szerint. Már számukra egyértelmű tény volt, hogy a természeti erők felett ily módon nem lehet úrrá lenni. A nagyszülőkben pedig, még élt az akár Honfoglalás körüli időkből átörökített hagyomány, miszerint, ily módon eredményes a védekezés a jégverés ellen. „Női vagy férfisírokban a medencére keresztbe fektetve találjuk a sarlót. A véletlen vezetett az eredeti néphit nyomába. Egy Dés környéki asszonytól hallottam, hogy a fiúcsecsemő hasára is sarlót tesznek, hogy a rontás ne érhesse. Sarló a rontás ellen? Ez nem eszköz voltából következik, hanem éles, szúró, vágó tulajdonságából.”86 Göllében a hajcsatot szúrták a fűzfa kérgébe87 a rontás ellen. A harangokba éles szerszámmal kellett belekarcolni a nevét annak, aki azt akarta, hogy többé ne fájjon a feje.88 „A magyar baromfitartók állataik egészségét a népi hiedelemvilágnak megfelelően igyekeztek megvédeni.... Ragadozók elűzése céljából a húshagyókedd éjjelén leölt tyúk tolláit a háztól messze dobták el, a padlásgerendába sarlót vágtak, a kányák ellen a határba húsvéti tojást tettek.’’89 „Afonóiak vasvellával mentek a köd elejbe.” így vélték útját állni a ködnek. Több helyi példa is bizonyítja, hogy a rossz, gonosz erők, rontása ellen szúró, vágó szerszámmal lehet védekezni. Talán épp ezért próbáltak a fonóiak elibe menni a ködnek vasvellával. Miután már nem hittek benne, a többi faluban sem, hát megmaradt falucsúfolónak. A lakodalom témájához visszatérve, ezt követte a kisvendégség. Ez azt jelentette, hogy a lakodalmat követő héten, vagy rá két hétre az ifjú pár a szülőkhöz, vagy a keresztanyjuk családjához ment ebédelni. Kisgyalán, Fonó, Baté hagyománya volt ez, Göllében az általam kérdezettek nem ismerték a kisvendégségbe menést. Volt, hogy egyszerre több újdonsült fiatal párt is meghívtak. El kellett értük menni és elkísérni őket az ebédre: „Elől a pár, hátú’ a kísérő, aki hí’ta ükét.”90 Vonultak... vonultak... együtt a násznép a templomba, az egyik lakodalmas háztól a másikig (43. ábra). Majd vonultak a lakodalom másnap reggelén a zenészekkel akik hazakísérték a vendégeket az 1980-as években is. Vonult három-négy, esetleg öt, de tíz fő paszitavivő is. Vonultak vasárnap az utcán még az 1920- as években a lányok karöltve, énekelgetve, övükben csipkés zsebkendővel. Vonultak szüretibál alkalmával (44. ábra). Vonultak még, ki tudja mikor együtt! S végül az 1970-es évekig vonultak a koporsó után az elhunyt udvarából a temetőbe menet. 86 László Gyula, 1988: Árpád népe. 57. 87 Szekeres Gyula (1932), szíves közlése. Gölle Ady u. 21 88 Széles Tibor (1929-2001), Kisgyalán Kossuth, u. 30. 89 Szovátay A. 1995: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a kezdetektől az első világháborúig. A magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 1995-1997. 124. 90 Bóna Lászlóné (Széles Rózsa, 1930), szíves közlése.
