A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Knézy Judit: Céhes adatok a somogyi pék- és mézesbábos mesterekről az 1810-es évektől 1896-ig

A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei

01: 251-260

Kaposvár, 2013

Céhes adatok a somogyi pék- és mézesbábos mesterekről az 1810-es évektől 1869-ig

KNÉZY JUDIT

H-1149 Budapest, Pillangó park 16/b. fsz.2., e-mail: jknezy@freemail.hu

Knézy, J.: Guild informations about the baker masters and honey-cake makers from 1810 until 1869 in Somogy county. Abstract: During the 18th and 19th century the guilds in Somogy county had developed only slowly because of the lack of cities in the region. The low number of educated baking masters was also based on the fact that the practice of household bread baking remained in existence until the 1960s. Bread baking was made in the 18th and 19th century by seasoned cooks- men and bread specialists. The craftsmen of the markettown Csurgó only got their landlord’s approval for creating a mixed crafts guild in 1810. The bakers and honey-cake makers of this town belonged to the so called ’German’ guild from 1814. They originated mostly from Austria and the Czeh-Moravian region, some of them were German or Slavic craftsmen from other Transdanubian regions. One or two master worked si- multanously in Csurgó. They frequently changed, most of them moved on to the guilds of bigger towns. This study on the life in such guilds is mostly based on the official guild lists and financial documents, it even includes a detailed description of a masterpiece bakery product. The later part of the study gives a rewiev of the life of the baker and honey-cake maker masters in the whole county.by the end of the guild area (1869). The study explaines the growth in the number of such craftsmen caused by the urbanisation and the increased marketing possibilities. It also describes the organisations among the growing numbers of tradesmen including the flour tradesmen supporting the examined crafts guildes.

Keywords: baker guilds, the migration of such masters to Southern Hungary, guild lists, guild traditions in Csurgó, bakers and honey-cake makes in Somogy county in 1869.

Bevezetés, a téma indoklása

A Somogy megyei néprajzi kutatások egyik hiányossága, hogy a pékmesterség történetével eddig senki sem foglalkozott. A muzeális tárgyi gyűjteményekben sem található kutatásra érdemes, datált vagy meghatározott anyag e mesterségre vonatkozóan. Ugyanakkor a mézesbábos mesterség témájából a 20. századi visszaemlékezések alapján történtek adatközlések. Levéltári források felhasználásával csak az andocsi bábosok 19. századi történetéről közöltek eddig adatokat.1. Gönczi Ferenc szép számú bábos ütőfát gyűjtött be Nagyatádról (1. ábra), Marcaliból (2.

1 Az eddig publikációkban megjelent ütőfák és bábos céhtárgyak a Rippl, Rónai Múzeum gyűjteményéből valók Id. Kapitány O. 1980. 169-178. (Pl. az itt is bemutatott nagyatádi szarvasos (It.sz 3192.) és két csurgói ütőfát közölt (It.sz 2912, 1916) és egy andocsi utazóládát. Hoss J. 1968. 26-38. négy ütőfát közölt rajzban, köztük az itt látható kakasost (It.sz 5945). Csóti Cs. 2002.162-169. az andocsi vegyescéh tárgyaiból közölt részleteket.

1. ábra: Mézesbábos ütőfa, szarvast ábrázol,

IK monogrammal Nagyatádról Bárány Gáspár műhelyéből, Rippl Rónai Múzeum néprajzi gyűjteménye 3191 It.sz.

ábra), Kaposvárról és Csurgóról (3-4. ábra), stb., a két világháború között. 1963-ban Andocsról Kosa László és Horváth Terézia egyetemi hallgatók egy csaknem teljes bábosműhely berendezésével gyarapították a kaposvári múzeum tárgyi együttesét, közte céhkan- csó, behívótábla (1763-as évszámmal) és céhláda is bekerült. Vegyes céhbe tartozhattak, hiszen a kancsón többféle mesterség jelei is találhatók (csizmadia, kőműves, kerékgyártó, kovács stb). Ez a szerszám- és árukészlet egykor a Dani Sándor és elődei pl. Kopits (eredetileg Kupits néven is szerepelnek) család tulaj-