A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Varga Máté: Középkori leletek Nagyberki-Szalacskáról I.

KÖZÉPKORI LELETEK NAGYBERKI-SZALACSKÁRÓL I. 225 vonalköteg díszítéssel. A díszítés közvetlenül a perem alatt fut végig, a kihajló peremből kevés maradt meg. H: 2,9 cm, sz: 4,5 cm, v: 0,4-0,6 cm. 10-11. század (I. tábla/9.) 74.219.74. : Fazék peremtöredéke: Sárga színű, a külső felén kormos, homokkal soványított, jól égetett, erősen kihajló, legömbölyített peremű, a perem alatt egy gallér fut körbe. H: 6,2 cm, sz: 2,4 cm, v: 0,3 cm. 14- 15. század (I. tábla/3.) 74.219.75. : Edény peremtöredéke: Világosszürke színű, homokkal soványított, jól égetett, kihajló perem­mel, amely enyhén megvastagodik, és enyhén legöm­bölyített, kis fazék vagy bögre töredéke. H: 4,1 cm, sz: 2,7 cm, v: 0,4-0,6 cm. 12-13. század (I. tábla/4.) 74.219.76. : Edény peremtöredéke: Szürke színű, homokkal soványított, jól égetett, kihajló vízszintes peremtöredék, melynek egy része behúzott. A perem külső oldalán ujjbenyomkodásos minta, valamint alatta vízszintesen körbefutó vonalköteg. H: 4,8 cm, sz: 2,2 cm, 0,6 cm. 14-15. század (I. tábla/6.) 74.219.77. : Fazék peremtöredéke: Sárgásbarna, néhol szürke színű, homokkal soványított, jól égetett, gyorskorongolt, alig kihajló, de megvastagodó, a végén legömbölyített peremmel. H: 4,3 cm, sz: 3,3 cm, v: 0,6 cm. 12-13. század (I. tábla/5.) 74.219.78. : Edény fültöredéke: Halványvörös színű, homokkal soványított, jól égetett, ovális keresztmetsze­tű fültöredék, kancsó vagy korsó töredéke. H: 6,4 cm, sz: 2,1 cm, v: 1 cm. 14-15. század (I. tábla/8.) 74.219.79. : Fazék aljtöredéke: Szürke színű, ho­mokkal soványított, jól égetett, fazék aljtöredéke, az alsó felén fenékbélyeggel (kör, benne kereszt). H: 6,2 cm, sz: 3,7 cm, 0,5 cm. 12-13. század (I. tábla/10.) 74.219.80. : Oldaltöredék. Sárga színű, homokkal soványított, jól égetett, oldaltöredék, egyenesen levá­gott peremmel, kályhaszem vagy kályhacsempe töre­déke, a külső felén részben világoszöld máz. H: 4,7 cm, sz: 1,8 cm, v: 0,5 cm. 15-16. század (I. tábla/12.) 96.203.4. : Vas patkó: Vas patkó egyik szárának megolvadt töredéke. H: 11 cm, sz: 1,3, cm, v: 0,5 cm. 15- 16. század 96.203.5. : Vas ár. Téglalap keresztmetszetű vas ár töredéke, az egyik vége laposabb, a másik kihegyese- dő. H: 13,5 cm, sz: 0,6 cm. 15-16. század 96.209.15.: Bronz gyűrű: Vékony, bronzból készült, körbefutó vájattal díszített gyűrű. Átmérő: 2,3 cm, v: 0,2 cm. 14-15. század. 96.209.17.: Buzogány:46 Vas magvú, bronzzal fut­tatott, hengeres hüvelyű, köpűs, 6 karéjából (tollából) 2 hiányzik, a köpű rész rövid, töredékes. A karéjok kö­zött vércsatorna húzódik. A háromszög alakú karéjo­kon négyszögben elhelyezkedő áttört díszítés. H: 14 46 Jellegzetes magyar fegyverfajta, amelynek ez a típusa a 15-16. században terjed el. A tollak száma 6-14 között változott. A hazai példányokra jellemző, hogy a tollak háromszög alakúak és egye­nes élűek, és hengeres vas hüvelyükkel vannak a nyélhez rögzítve. Kalmár 1971. 22-24. 12-13. kép. A tollak áttöréssel való díszítése később lesz divat a 17. században. Kalmár 1971. 26. Egy hasonló darab került elő a fonyódi vár ásatása során, melyet Fitz Jenő ve­zetett 1958-ban. A fonyódi darabot a 16. századra lehet keltezni. RRM Régészeti Gyűjtemény, leltározásán darab. cm, sz: 11,6 cm, köpű átmérő: 1,7 cm. 16-17. század (V. tábla/1.) 96.210.1. : Bronz üllő: Kerek, hasáb alakú, derékban elvékonyodó bronz üllő. Alsó és felső felén egyaránt ve­résnyomokkal (kisebb bemélyedések), az egyik oldalon furattal, amibe egy kisebb üllőt helyezhettek bele. Az üllő oldala a sok ütéstől repedezett. M: 7,3 cm, átmérő: 7,5-8 cm. Késő középkor/kora újkor47 98.69.1. : Kés: Vasból készült, széles nyéltüskével, ami töredékes, de kettő lyuk van rajta, amiben egy-egy szegecs volt. A penge egyélű, a hegye letörött. Másod­lagosan derékszögben meghajlítva. H: 13,8 cm, sz: 1,1-1,5 cm. Középkor 98.69.5. : Fúró: Vasból készült, kör keresztmetszetű, a fúró hegye felé elvékonyodó, csavart; a másik vége (nyele) téglalap keresztmetszetű. H: 11,1 cm, átmérő: 0,4-0,7 cm Középkor 98.72.1. : Kés: Vasból készült, keskeny, hosszú egy­élű kés. A nyelén csontborítással, amelyet három bronz szegeccsel fogattak fel. A borítás az egyik oldalon hi­ányzik. A nyél és az él találkozásánál bronzpánt talál­ható, amin rovátkolt díszítés van. A nyél végén mindkét oldalon bekarcolt díszítésű bronzlemez helyezkedik el, míg a nyél végét vékony bronzlemez fedi, amelyből lili­omszerű, több részből összeállított dísz indul ki. H: 17,8 cm, sz: 0,9 cm Középkor (IV. tábla/4.) 98.75.1. : Sarkantyú: Vasból készült, forgóval ellá­tott, de hiányzik a csillag. Ászárai széles ívben hajlanak kifelé, de csak az egyik van meg töredékes állapotban. H: 11,1 cm, sz: 8 cm 13-15. század (V. tábla/3.) 98.75.3. : Vas tárgy: Hosszú, két szárból álló, a vége felé elvékonyodó, a másik végén ovális, hurkos végű. Ajtó-, vagy ablakpánt. H: 12 cm, hurok átmérő: 2,9-3,4 cm. Középkor 98.75.6. : Kés: Vasból készült, széles nyéltüskével, egyenes, egyélű. A nyéltüske töredékes, benne kettő vas szegecs található. H: 13,9 cm, sz: 1-1,6 cm. Középkor 98.76.3. : Vonókés: Vasból készült, nyéltüskés, fél­kör alakban meghajlított pengéjű vonókés. H: 8,6 cm, sz: 3,5 cm. Középkor (IV. tábla/3.) 98.77.1. : Sarló: Vasból készült, keskeny, kiszélese­dő, nyéltüskés, félkörívben hajló sarló töredéke. H: 13,3 cm, sz: 1,4 cm. Középkor (IV. tábla/1.) 98.77.2. : Vas tárgy: Vasból készült, téglalap alakú, a felső felén mindkét oldalon egy-egy nyúlvány, töredé­kes. H: 2,6 cm, sz: 4,2 cm. Középkor 98.77.6. : Kés: Vasból készült, középső, keskeny nyéltüskés, egyélű. Széles pengéjű, a nyéltüske, és a kés hegye is letörött. Másodlagosan derékszögben meghajlítva. H: 10,1 cm, sz: 1,6 cm. Középkor 98.78.1. : Vas tárgy. L alakú, a két szár találkozásá­nál egy kerek lyuk található. Ajtó-, vagy ablakpánt. H: 5,7 cm, sz: 4,5 cm, kör átmérő: 0,7 cm. Középkor 98.78.2. : Sarkantyú: Vasból készült, forgó, 6 ágú csillaggal ellátva. A sarkantyúnak csak az egyik szára maradt meg töredékesen. H: 8,8 cm, sz: 4,6 cm, csillag átmérője: kb. 4,5 cm 13-15. század (V. tábla/4.) 47 A kora bizonytalan, mivel nem objektumból került elő, hanem aján­dékként került be a múzeumba 1982-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom