A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Kevey Balázs: Belső-Somogy homoki gyertyános-tölgyesei (Fraxino pannonicae-Carpinetum Soó et Borhidi in Soó 1962)
BELSŐ-SOMOGY HOMOKI GYERTYÁNOS-TÖLGYESEI (Fraxino pannonicae-Carpinetum Soó et Borhidi in Soó 1962) 21 8. ábra: Erdőtársulások kvantitatív dendrogramja százalékban kifejezett konstancia-értékek (K%) alapján 1: Fraxino pannonicae-Carpinetum (Belső-Somogy, Kevey ined.: 50 felv.) 2: Veronico montanae-Carpinetum (Baranyai Dráva-sík, Kevey 2007: 50 felv.) 3: Helleboro dumetorum-Carpinetum (Zselic, Borhidi 1984: 50 felv.) 4: Leucojo verno-Fagetum (Belső-Somogy, Kevey etal. 1998: 50 felv.) 5: Knautio drymeiae-Ulmetum (Belső-Somogy, Kevey ined.: 50 felv.) (Method: Complete link; Coefficient: Euclidean distance) Axis 1 9. ábra: Erdőtársulások kvantitatív ordinációs diagramja százalékban kifejezett konstancia-értékek alapján 1: Fraxino pannonicae-Carpinetum (Belső-Somogy, Kevey ined.: 50 felv.) 2: Veronico montanae-Carpinetum (Baranyai Dráva-sík, Kevey 2007: 50 felv.) 3: Helleboro dumetorum-Carpinetum (Zselic, Borhidi 1984: 50 felv.) 4: Leucojo verno-Fagetum (Belső-Somogy, Kevey et al. 1998: 50 felv.) 5: Knautio drymeiae-Ulmetum (Belső-Somogy, Kevey ined.: 50 felv.) (Method: Principal coordinates analysis: Coefficient: Euclidean distance) Bélavár, Nagyatád, Nagykorpád, Rinyaszentkirály). Ha fenti erdők és erdőtömbök között jelenleg is fenn állna a kontinuitás, a táblázatban valószínűleg több konstans (K V) és kevesebb akcesszórikus (K III) szerepelne. Az elemzési eredmények szerint a homoki gyertyános-tölgyesek (Fraxino pannonicae-Carpinetum) a homoki bükkösökkel (Leucojo verno-Fagetum) mutatják a legközelebbi kapcsolatot. Ez nagyrészt az azonos alapkőzettel hozható összefüggésbe. Másrészt a homoki bükkösök többnyire töredékes állományait a nagy kiterjedésű homoki gyertyános-tölgyesek veszik körül, s ez a fajkészletüket befolyásolja. Végül az egykor nagyobb kiterjedésű homoki bükkösök állományai az elmúlt évszázadok során sokkal kisebb területekre szorulhattak vissza. Az így fragmentálódott és izolálódott bükkösök elveszíthették fajkészletük egy részét, ezért aljnövényzetük ma már jobban hasonlít a gyertyános-tölgyesekéhez, mint egykor. Valamivel nagyobb különbség mutatkozik a homoki gyertyános-tölgyesek (Fraxino pannonicae-Carpinetum) és a homoki tölgy-kőris-szil ligetek (Knautio drymeiae- Ulmetum), valamint a Dráva-sík gyertyános-tölgyesei (Veronico montanae-Carpinetum) között, bár ezen asz- szociációk fajkészlete is hasonló. E hasonlóság oka egyrészt az, hogy a homoki gyertyános-tölgyesek (Fraxino pannonicae-Carpinetum) és a homoki tölgy-kőris-szil ligetek (Knautio drymeiae-Ulmetum) ma is sokfelé érintkeznek, közöttük számos átmeneti jellegű állomány van. Másrészt Belső-Somogy homokvidéke és a Dráva-sík - mint két szomszédos földrajzi táj - hasonló flórafejlődési folyamatokon mehetett át, amely gyertyános-tölgyeseinek (Fraxino pannonicae-Carpinetum, Veronico montanae- Carpinetum) faji összetételében is megmutatkozik. Az elemzések szerint a legnagyobb különbség Belső-Somogy homoki gyertyános-tölgyesei tölgyesek (Fraxino pannonicae-Carpinetum) és a Zselic löszdombjain elterjedt gyertyános-tölgyesek (Fielleboro dumetorum-Carpinetum) között mutatkozik. Mindez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a homok jelentősen más termőhelyi viszonyokat kínál, mint a lösz, amely elsősorban az eltérő vízgazdálkodási viszonyokban jut kifejezésre. A Belső-Somogy homokvidékéről leírt Fraxino pannonicae-Carpinetum helye a növénytársulások rendszerében az alábbi módon vázolható: Divízió: QUERCO-FAGEA Jakucs 1967 Osztály: QUERCO-FAGETEA Br.-Bl. et Vlieger in Vlieger 1937 em. Borhidi in Borhidi et Kevey 1996 Rend: FAGETALIA SYLVATtCAE Pawtowski in Pawtowski et al. 1928 Csoport: Aremonio-Fagion (I. Horvat 1938) Borhidi in Török, Podani et Borhidi 1989 Alcsoport: Erythronio-Carpinenion betuli (Marincek in Wallnöfer, Mucina et Grass 1993) Borhidi in Borhidi et Kevey 1996 Társulás: Fraxino pannonicae-Carpinetum Soó et Borhidi in Soó 1962
