A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Molnár István - Sipos Carmen: A Balatonlelle-Rádpusztai Árpád-kori telep
A BALATONLELLE-RÁDPUSZTAI ÁRPÁD-KORI TELEP 181 a keleti oldalon nem került elő párja. A lejáratnál ovális alakú, rézsüs falú, ívelt aljú, kb. 4050 cm átmérőjű, 20 cm mély cölöplyuk volt, a ház gödrétől kb. 60 cm-re. Betöltése sötétbarna, a mocsári altalajtól főleg faszenes, paticsos volta miatt elkülöníthető. A felső részen (20-25 cm- en) kissé faszenesebb volt a betöltése. E réteg alatt, a felszíntől 20-25 cm-re fehér, világosszürke hamus réteg volt. Ez 12 cm szélességben, 170 cm hosszan fut az objektum középső részénél. Alatta, a felszíntől 35-60 cm-re 5 cm vastag faszénréteg volt. Alul, az objektum középső részén is található egy 3 cm vastag faszénsáv. Az objektum északnyugati sarkában kemence volt, ez előtt kb. 30 cm magasan erősen faszenes - hamus - paticsos betöltés volt, ezt sárga löszös, paticsos sávok tagolják. A platni felett kb. 4 cm vastag paticsos omladékréteg - egykori boltozatának maradványa - volt. (10. tábla) Az objektum igen bőséges leletanyagot tartalmazott, amelynek nagyobb részét kora Árpád-kori kerámia jelentette. (1-2. tábla) Több edény nagyobb darabjai is előkerültek, ez alapján az edények formájáról is tudtunk információkat szerezni. Több apró kavicsos homokkal soványított edénynek enyhén kihajló, egyenesen levágott pereme volt. Ezek között - a díszítetlen töredékek mellett (13.10/4.1.3., 13.10/4.3.3.)17 - megtaláltuk egy csigavonaldíszes, vastag falú, nagyméretű fazék nagyobb töredékét (13.10/4.4.2.1.) is. Két halvány sárgásbarna színű, helyenként kormosra égett, vállán ferdén beszurkált - úgynevezett körömbenyomkodásos - sorral, alatta, az oldalán bekarcolt csigavonaldísszel díszített edény számos töredéke volt a betöltésben (13.10/4.2.1., 13.10/4.2.3., 13.10/4.2.8., 13.10/4.4.2.1-3.). Az egyik fazék peremátmérője 24 cm volt18. Egy vállán körömbenyomkodással díszített fazéknak kihajló, lekerekített, elkeskenyedő pereme volt (13.10/4.3.2.). Hasonló pereme volt egy csillámos homokkal soványított, nyakán bekarcolt díszítésű, vállbán kiszélesedő, egyenes aljú, zömök, kis edénynek (13.10/4.4.1.). Ennek pereme 13 cm átmérőjű, a magassága 11,4 cm volt. Több, apró kavicsos homokkal soványított fazék kihajló pereme kissé megvastagodott. A perem lehet egyenesre vágott, mint egy díszítetlen, vörös töredéken, amely 25 cm átmérőjű edényből származik (13.10/4.2.4.) vagy lekerekített, mint egy szürkésbarna, vállán bekarcolt hullámvonaldíszes töredéken (13.10/4.2.9.). Néha ezeknél a kissé vastagodó peremeknél a fedő számára már homyolatot, vájatot, alakítottak ki. Ezt tapasztaljuk egy csillámos homokkal soványított, világos vörösesbarna színű, kormosra égett, kihajló, fazéktöredéken, amelynek vállán sűrűn bekarcolt csigavonaldísz van, a perem átmérője 19 cm (13.10/4.1.1.). Két másik, homokkal és apróra zúzott kaviccsal soványított, téglavörös színű, nagyobb méretű, hasonló peremű fazék vállán bekarcolt hullámvonalköteg-dísz volt (13.10/4.2.5-6., 13.10/4.4.2.4.). Az edény 22-23 cm peremátmérőjű lehetett. Egy kisebb, kissé megvastagodó, kihajló fa- zékperem-töredéket bordával tagoltak (13.10/4.2.10.). Sok díszítetlen alj- és oldaltöredék (13.10/4.1.10-13., 13.10/4.2.23., 13.10/4.3.4-5., 13.10/4.4.2.7-9., 13.10/4.4.2.24- 25.) mellett igen sok bekarcolt egyenes vonallal, csigavonallal díszített töredék volt az objektum betöltésében (13.10/4.1.2., 13.10/4.2.19, 13.10/4.1.5-9., 13.10/4.1.2., 13.10/4.2.11-16, 13.10/4.2.20., 13.10/4.3.8-10., 13.10/4.4.2.13., 13.10/4.4.2.1820., 13.10/4.4.2.22., 13.10/4.5.1., 13.10/4.4.2.26.). Több bekarcolt hullámvonaldíszes oldaltöredék is felszínre került (13.10/4.1.4„ 13.10/4.1.6-7., 13.10/4.2.21., 13.10/4.4.2.23.).Szá- mos egyenes vonalköteg-díszes fazékoldal-töredéket is találtunk (13.10/4.2.17-18., 13.10/4.2.22., 13.10/4.3.11., 13.10/4.4.2.15., 13.10/4.4.2.14-15., 13.10/4.4.2.21., 13.10/4.5.2.). Egy alkalom17 A leletanyag ismertetésénél zárójelben az SMMI leltárkönyvében szereplő azonosító-számokat közöljük. 18 Sajnos a kissé aszimmetrikus edényekből származó töredékeknél a peremátmérők csak hozzávetőleges pontossággal kiszerkeszt- hetőek. mai hullámvonalköteg és egyenes vonalköteg-dísz egyszerre jelentkezik (13.10/4.1.14.). Több rádlimintás töredék is volt a ház betöltésében (13.10/4.2.7., 13.10/4.4.2.12.). Egy barna, kormos nyaktöredéken ferdén beszurkált minta fut körbe, ez alatt csigavonal-dísz volt (13.10/4.3.6., 13.10/4.4.2.10-11). Máshol a ferdén beszurkált sor alatt bekarcolt hullámvonalmintával díszített töredék található (13.10/4.3.7.). Előfordul egy sor hullámvonal alatt bekarcolt csigavonal töredéke (13.10/4.4.2.16.) is. Két fazékaljon volt fenékbélyeg (13.10/4.4.2.6., 13.10/4.4.2.27. - az utóbbi kereszt alakú volt). Kevés bográcstöredéket találtunk. Az egyik homokkal és apró kaviccsal soványított, vörös felületű, szürke törésfelületű, helyenként kormosra égett cserépbogrács peremtöredéke. A külső oldalán kissé megvastagodó, szögletesre alakított pereme van, az oldalán csigavonallal díszítették (13.10/4.2.2.). 24 cm lehetett a peremátmérője. Egy másik hasonló anyagú és színű bográcsnak kihúzott, 2,5 cm vastagságú pereme volt (13.10/4.3.1). Több fémtárgy is volt az épület feltöltésében. (3. tábla). Sarkantyú töredékeit találtuk meg, az egyiken megmaradt a sarkantyúvég, ahol kettőskónikus korongon volt a tüske. Megmaradt a sarkantyú felfüggesztésre szolgáló része is, ez nagyjából ovális alakú, rajta két lyukkal (3.10/4.2.28. - 3. tábla, 12. tábla 2. kép). Egy nyéltüskés sarló töredéke (13.10/4.3.13.), és egy köpűs, szakállas nyílhegy volt még a fémanyagban (13.10/4.5.3.). Több megmunkált kő volt az objektumban, közte egy fenőkő töredéke (13.10/4.2.26), egy őrlőkő darabja (13.10/4.4.2.30) és több nehezen azonosítható töredék (13.10/4.2.27., 13.10/4.4.2.33.). Több római tégla és tegula darab (13.10/4.4.2.28-29, 13.10/4.4.2.32-33), áglenyomatos paticsdarabok (13.10/4.3.12.) és átfúrt agyagnehezék töredéke (13.10/4.2.25.), valamint több nagyobb méretű fémsalak-darab (13.10/4.4.2.34.) is volt a betöltésben. Nagyobb mennyiségű állatcsontot találtunk, közte nagy lábszárcsontok, állatfog, kecskeszarv is volt. A leletanyag talán legérdekesebb, legszokatlanabb része egy mamutfog töredé- ke.(13.10/4.2.24. -12. tábla 5. kép) 5. és 7. kemence, 16. előtérgödör A kemencebokor a szelvény déli részén volt, az előbbi épülettől 5 méterre nyugatra. A fekete „mocsári” altalajban oldala nehezen volt megfogható. 16. előtérgödör A nagyméretű, mély gödörhöz két kemence tartozott. Tájolása déldélnyugat-északészakkeleti, hasonló az épületéhez. Északkeletre az 5., délnyugatra a 7. kemence volt. Az előtérgödör szabálytalan vagy kissé szabálytalanra bontott - nyolcashoz közelítő - ovális alakú volt. A fala meredeken szűkült, az alja ívelt, a közepe felé mélyült, a két kemencénél a legsekélyebb. 360 cm nagyságú, kb. 80 cm-re mélyült a nyesett felszíntől, a platnik szintjétől 45-50 cm-rel mélyebben volt. Betöltése sötétbarna-fekete, paticcsal kevert - a fekete „mocsári” talajban nem látszott jól. A két kemence előtt faszenes, paticsos betöltés volt. Alul egy sötétbarna iszapos réteg volt található. (10. tábla) Leletanyaga: őskori, római (13.10/5.1.1-2.) és Árpád-kori (13.10/5.1.311.) kerámiatöredékek. Az utóbbiak között díszítetlen alj és oldaltöredékek mellett (13.10/5.1.6-7.) rádlidiszes (13.10/5.1.8-9.) és csigavonalas (13.10/5.1.10-11.) töredékek voltak. Homokkal és apróra zúzott kaviccsal soványított, szürkésbarna színű fazekak, enyhén kihajló, egyenesen levágott peremtöredékei is előkerültek. (13.10/5.1.3-5.). Az előtérgödörben talált megmunkált kő (13.10/5.1.10-12.) és számos állatcsont korát nem tudjuk megállapítani. 5. kemence A 16. objektum északkeleti részén volt. Nagyobb méretű, kb. 130 cm átmérőjű, cipó alakú kemence, amelynek fala kb. 30—40 cm magasságban viszonylag jól megmaradt. A palást kb. 5 cm vastagon égett át, az oldala nagy része megmaradt,
