A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Horváth Tünde: A Transzcendens megnyilvánulása: Kultusztárgyak Balatonőszöd-Temetői dűjő Boleráz/badeni településen
144 HORVÁTH TÜNDE meghatározott motívumokat mutató testfestéssel - vő.: pecsétlők használata, vagy tetoválással, testékszerekkel, átfúrással, stb.). A halotti rítusokban alkalmazott másodlagos (vagy harmad-, illetve sokadlagos), testtel végzett manipulációk között a késő rézkorban településünkön éppen a koponya (fej-kultusz?) és a végtagok post mortem kivételét, és más helyre, más alkalommal való felhasználását mutattuk ki (vö.: Horváth 2004a, önálló koponyatöredékek a 1334, 1444, 2236, 2327, 2480, 2668, 2686. gödrökben, koponyatöredékek és felkar-, valamint combcsont-darab a 2647. gödörben, combcsont-töredékek a 981, 1196, 1228, 2298, 1565. és 2797. gödrökben, felkarcsont töredéke a 1486. gödörben).38 Ez a teleptemetkezések között megfigyelt rítus-elem összefüggést mutat az idolok (és a női alakot visszaadó kebles edények) kanonikus, fej és végtagok nélküli ábrázolásával.39 A női idolok másik fontos jellegzetessége a viseletábrázolás: ez a mellek közötti egyes vagy kettős szalagból, és az ágyékrészen feltüntetett kötényszerű viseletből állt, amely csak a frontális oldalt takarta. A1088. és az 50/10 szelvény idoljai felsőrészt is hordtak. Az idolok mellrészén feltűnő egyes vagy kettős-keresztszalagnak megkülönböztető szerepe lehetett: mást jelentett az egyes, és más kategóriát, esetleg beavatási szintet a kettős szalag.40 A késő rézkori idolok - hiába miniatürizált, emberi jelleget visszaadó szobrocskák, kultusztárgyak, még a visszatérő hiányosságaikkal együtt is - nem tekinthetők három-dimenziós térplasztikáknak. Laposságuk (a néhány példányon megfigyelhető hátoldali díszítettség ellenére) miatt fektetve vagy állítva, de nem felfüggesztve használhatták őket:41 csak olyan zárt térben, valamiféle sík vagy függőleges laphoz, táblához, falsíkhoz állítva, 38 Az elsődleges temetkezések elvégzése után a sírok különböző célú felnyitására szabályos temetkezések között is van példa: Balatonlelle-Felső-Gamász temetőjében a 407. sírba helyezett edényeket több periódusban rakták a halott mellé: Sófalvi et al. 2007, 162-164. A 291. sírban feltárt férfi medencén aluli csontváz-részét a 117. objektumban találták meg. A badeni kultúra halotti praktikái sok tekintetben hasonlónak tűnik a Cucuteni-Tripolje kultúra halotti/ temetkezési szokásaihoz: vö. Bailey 2005, 5. fejezet, 114-116. (Az igen sűrű település-struktúrával ellentétben 1-2 esetben találtak gyér számú temetőt, gyakori viszont a településeken belül előkerült, ösz- szefüggéstelennek látszó emberi csont-maradvány.) 39 Az idolok és a temetkezési szokások a badeni kultúrához hasonló összefüggését mutatták ki a Cucuteni-Tripolje kultúrában: Gheorgiu 2001. Az antropomorf figurák és a temetkezések (halott testek) közötti összefüggést más szerzők Is elemzés tárgyává teszik. A rész és az egész viszonylata mindkét csoport vizsgálatánál fontos: úgy tűnik, az egyén identitása összefüggést mutat az elidegeníthetetlen javak birtoklásával (vö.: temetkezési mellékletek), míg a törött tárgyak és a szétdarabolt testek egy valamikori nagyobb csoport részét képező individuumot jelölnek, aki a feldarabolással elvesztette ezt az identitást (fractal person): Chapman 2000a, 146-147. 40 Viselet-rekonstrukcióhoz Id. Miliőevic 1984, Fig. 1, 9; a badeni kultúránál későbbi kostolaci és vuöedoli kultúrákban: ibid. 1984, Fig. 2-8; és 1988. A szalag-viselet beavatási szintet jelezhet: vö. a proto-indo-európai teremtésmítosszal és az ún. TMo-legendával, valamint a férfivá avatási szokásokkal: Anthony 2007, 134-135. Újabb problémát vet fel, hogy az eredetileg férfivá-avatási proto- Indoeurópai rítusból hogyan vált a badeni kultúrában női rítus és viseleti elem: a Yamnaja kultúra és a badeni kultúra együttélése során kialakult kapcsolat eredményeképp? A Yamnaja és a Boleráz/ Baden viszonyhoz Id. FIorvAth 2011. 41 Ellentétben pl. a Vinca, Cucuteni-Tripolje kultúrák idoljainak többségével. ahol a figurák körüljárhatósága nem volt szempont. A tárgyak hátlapján előfordulhat deréktájon egy nem díszítő jellegű plasztikus, vájattal osztott rész, amely talán ezt a támasztékot segítette (pl. a 458. gödörben előkerült balatonőszödi idolon, valamint Zamárdi-Szamárkö leletén: Kalicz 2002, Abb. 13). A tárgyak többsége ugyanis nem volt képes saját lábán megállni vagy ülni - azok hiánya, illetve csökevényessége miatt.42 A miniatürizáció bevett szakrális gyakorlata a késő rézkori világban újabb kiindulási és értelmezési kulcsot adhat. Antropomorf figurák mellett zoomorf figurákat, többféle edénytípust, kocsit, kereket, épületet és fejdíszt/ diadémot (a méhi kisméretű idolon), valamint kőbaltát (pl. Oldalfala-Mogyorós: B. KovAcs 2002, 35/1; Szigetcsép- Tangazdaság - kostolaci kultúra, díszített csákányok: Korek 1984, Abb. 13/1-4, 2-3, 5.) miniatürizáltak. A miniatűr tárgyak előállítása a modellezéshez hasonló: egy lekicsinyített térben a valódi világhoz hasonló vagy azt jelképező, abból építkező világot épít és rendez be a „modellező”, a neki fontosnak tűnő, kiválasztott szereplőkkel. Az, hogy az általa felépített világba milyen alakokat és tárgyakat válogat be, egyfajta fontossági sorrendet, társadalmi státuszt és presztízst tükrözhet. Sajnos, a bolerázi és badeni miniatűr modellek szeparáltan kerülnek elő (bár, mint a balatonőszödi példa mutatja: egymás közelében fekvő objektumokból). Nem ismertek eddig olyan, a Cucuteni-Tripolje vagy a Dimini kultúrához hasonló lelet-együttesek (cult-scene), ahol az idolok, edények, hangszerek, oltárok egy nyitott vagy zárt házmodellben vagy edényben együtt találhatók.43 Összefoglalásként elmondhatjuk: a késő rézkor idol-leletei a lelő-körülmények alapján halotti szertartásokon, az ősök kultuszában, véres áldozatbemutatások során, és - feltételezések szerint - beavatási szertartásokon játszottak szerepet. A női idolok feltehetően az „átlag-nőt” szimbolizálták, akit szerepkörének és életútjának megfelelően különböző stádiumokban ábrázoltak, annak megfelelően, hogy életének melyik szakaszához érkezett (serdülőkor, elsőszülött utáni anya-állapot, matróna-kor), és amelyeken (mint egyfajta küszöbön megtorpanva, majd azt átlépve) kultikus, közösségi szertartásokkal segítették át, és integrálták új szerepkörébe (vö. életválság-rítusok, korcsoportintézmények). Az antropomorf figurákkal és bizonyos kiválasztott, egyéb szereplőkkel, berendezési tárgyakkal a bolerázi és badeni emberek „lemodelleztek” fontosnak tűnő élethelyzeteket, és miniatürizált, berendezett világukkal képesek voltak ezt bemutatni, eljátszani azok számára, akik ezen még nem estek át, megköny- nyítve és feloldva ezzel az ismeretlentől való félelem által okozott szorongást. 42 Valódi lábakkal (nem a csípő túl-hangsúlyozásaként folytatódó, arra merőleges, támaszték-szerű, csökevényes talpban végződő) rendelkező idolok: Tököl, Budapest-Káposztásmegyer, Dolna Streda, Vucedol, Vinca, Bogojevo lelőhelyekről. Ritkaságukra való tekintettel, összehasonlításként: Bondár Mária badeni idolokkal foglalkozó munkáiban összesen 52 lelőhelyről 122 példányt ismer (pl. BondAr 2006, 9. kép). 43 Cucuteni-Tripolje: pl. Dume§ti, GhelAiesti, Poduri, Sabatinovka, Popudnia: Mantu et al. 1997. Dimini kultúra, Tsangli fázis: Zarkou: Gimbutas 1989, Fig. 149.
