A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Honti Szilvia - Hajdú Ádám Dávid - Költő László - Molnár István - Németh Péter Gergely - Sipos Carmen: Régészeti feltárások Somogy megyében 2007-2011 között

118 HONTI SZILVIA - HAJDÚ ÁDÁM DÁVID - KÖLTŐ LÁSZLÓ - MOLNÁR ISTVÁN ­NÉMETH PÉTER GERGELY - SIPOS CARMEN Istvándi gázmezők és a MÓL babócsai gázüzem között létesítendő gázvezeték (Sipos Carmen) 2011. június és augusztus eleje között, több szakasz­ban megelőző feltárásokat végeztünk az Istvándi gáz­mezők és a MÓL Babócsa gázüzem között létesítendő gázvezeték nyomvonalán. A beruházás két korábban is ismert lelőhelyet érintett, amelyek mellé a 2010 ősze és 2011 tavasza során végzett terepbejárások során két újabbat is sikerült azonosítanunk. A feltárás során a vezeték két oldalán 3-3, összesen 6 m széles árkokat nyitottunk. Bár a megnyitott felületek viszonylag kicsik voltak, a feltárások elé nagy várakozással tekintettünk, hiszen egy viszonylag kevésbé kutatott, ráadásul több régészeti korszakban is a megye más részeitől eltérő sajátosságokat mutató területet érintett a beruházás. Istvándi-Csontai-dűlő Az Istvánditól északra lévő lelőhely szántott, mezőgaz­dasági művelés alatt álló területen volt, erősen lepusz­tult. A nyomvonal a lelőhely keleti szélén ment végig, így mindössze egy őskori, közepes méretű, sekély gödör került elő. Az objektum a rézkori Tűzdelt barázdadíszes kerámia kultúrájához tartozott. Barcs-Somogytarnóca-Aszalói-dűlő A somogytarnócai sertésteleptől északkeletre lévő lelőhelyet legelőnek használták. Az objektumok sűrűn, egymáshoz közel helyezkedtek el, maga a lelőhely le volt kopva, az objektumok viszonylag sekélyek voltak. Összesen 69 objektumot tártunk fel, többségük gödör volt, ezek mellett árkok és cölöplyukak kerültek elő. Az objektumok nagyobb része őskori. A legkorábbiak a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája időszakába tartoznak, a vékony vonalas díszítésű edénytöredékek alapján a kultúra késői időszakába keltezhetők valószí­nűleg. Az időrendben ezután következő Lengyeli kultú­ra két gödréből származó leletanyagból, a vörös festésű töredékek mellett, egy oltárhoz vagy idolhoz tartozó láb töredékét lehet kiemelni. 2 rézkori objektumot találtunk - 1-1 gödör a Tűzdelt barázdadíszes kerámia kultúrá­jához illetve a Bolerázi csoporthoz tartozott. A kora bronzkori Kisapostagi kultúra 4 gödré­ben jellegzetesek a tekercselt pálcikával kialakított mészbetétágyas, tölcséres peremű bögrék, csup­rok. Hasonló számban találtunk késő bronzkorim az Urnamezős kultúrához tartozó objektumokat. Egy kelta és két római gödör mellett 5 Árpád-kori objektum tarto­zott a lelőhely későbbi korszakaihoz. Az utóbbiak betöl­téséből a szokásos fazékperemeken kívül agyaggolyó­kat is találtunk. Barcs-Somogytarnóca- Sertésteleptől ÉNy-ra Az előző lelőhelytől kissé nyugatra fekvő, szántott, mezőgazdasági művelés alatt álló terület erősen le­pusztult. Az objektumok viszonylag sekélyek voltak. 26 objektumot tártunk fel, ezek többsége gödör volt, mel­lettük árkok, cölöplyukak kerültek elő. Egy kelta objektu­mon kívül neolit kori objektumokat tártunk fel. Legalább 6 gödör a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája idő­szakába tartozik, a kerámiatöredékeken kívül orsógom­bot is találtunk. Három, a Lengyeli kultúra időszakába tartozó, objektumunk volt, ezek leletanyagából kiemel­nék egy festett, talpas tál töredéket. Komlósd-Mogyorós A Komlósdtól északra lévő lelőhelyen - két Árpád­kori gödör mellett a, Dunántúli vonaldíszes kerámia kul­túrája 14 sekély, kevés leletanyagot tartalmazó objek­tumát bontottuk ki. Ezen a lelőhelyen a terepbejáráskor összegyűjtött nagyszámú leletanyag alapján intenzív lelőhelyre számítottunk, azonban, valószínűleg a me­zőgazdasági művelés miatt, egy nagyon lepusztult és az ásatáskor már ritkás lelőhely lett belőle.18 Balatonendréd-Lulla összekötő út 2010-ben kezdődtek a Balatonendréd és Lulla kö­zötti 65137. számú új összekötő út építését megelőző régészeti munkálatok. Az akkori szabályoknak megfe­lelően 2010-ben a munkálatokat a Kulturális Örökség­védelmi Szakszolgálat illetve jogutódja a MNM Nemzeti örökségvédelmi Központja szervezte, intézményünk al­vállalkozóként végezte a lullai szakaszon lévő feltárások szakmai munkáját. 2011-ben - a jogszabályi környezet változása miatt - a Somogy Megyei Múzeumok Igazga­tósága saját jogon fejezte be a feltárásokat, emellett az útépítés földmunkáit is szakfelügyelte. Az endrédi sza­kasz lelőhelyeit a KÖSZ illetve a MNM-NÖK ásta ki. Lulla, Büdösalja Balatonendréd - Lulla összekötő út 1. lelőhely (Molnár István-Sipos Carmen) A lelőhely Lullától nyugatra, az úgynevezett „Büdös aljában" található. A lelőhely déli része egy magas, er­dős dombtetőn, középső része az eleinte meredekebb, majd lankásabb domboldalon található. Ez utóbbi részt egy földút osztja ketté. A lelőhely északi része mélyen fekvő, laposabb terület. Itt egy mesterséges medrű víz­folyás osztja két részre a lelőhelyet, a vízhez közel kis­sé újra emelkedik a felszín. A munka megkezdésekor, a kivitelező kívánságának megfelelően, a vízfolyástól északra lévő lelőhelyrészt tártuk fel - itt csak egy árkot találtunk. Az objektumokkal fedett terület északról jól körülhatárolható volt, egyértelműen véget ért, határát a vízfolyás egy régebbi medre jelölte ki. 2011-ben megál­lapítottuk, hogy a lelőhely a dombtetőn, a korábbi erdő területén is jól lehatárolható - itt is elfogynak a régészeti objektumok. 11251 m2-en 448 objektumot - több korszak ma­radványait - sikerült feltárnunk.19 A legkorábbi objek­tum a rézkori Balaton-Lasinja kultúra leletanyagát tar­talmazta, néhány gödör kora bronzkori, a Somogyvár- Vinkovci kultúra időszakára keltezhető. Szép belső díszes tálak töredékei is előkerültek ezekből az objek­tumokból. 18 Az ásatáson részt vett Molnár István, Sipos Carmen (régész), Bállá Krisztián, Cserép Tamás, Nyári Zsolt technikus. 19 Az ásatáson részt vett: Molnár István, Sipos Carmen, Nyári Zsolt, Varga Máté, Bállá Krisztián, Stunya Péter, Gál Zoltán, Cserép Ta­más v

Next

/
Oldalképek
Tartalom