A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Honti Szilvia - Hajdú Ádám Dávid - Költő László - Molnár István - Németh Péter Gergely - Sipos Carmen: Régészeti feltárások Somogy megyében 2007-2011 között
118 HONTI SZILVIA - HAJDÚ ÁDÁM DÁVID - KÖLTŐ LÁSZLÓ - MOLNÁR ISTVÁN NÉMETH PÉTER GERGELY - SIPOS CARMEN Istvándi gázmezők és a MÓL babócsai gázüzem között létesítendő gázvezeték (Sipos Carmen) 2011. június és augusztus eleje között, több szakaszban megelőző feltárásokat végeztünk az Istvándi gázmezők és a MÓL Babócsa gázüzem között létesítendő gázvezeték nyomvonalán. A beruházás két korábban is ismert lelőhelyet érintett, amelyek mellé a 2010 ősze és 2011 tavasza során végzett terepbejárások során két újabbat is sikerült azonosítanunk. A feltárás során a vezeték két oldalán 3-3, összesen 6 m széles árkokat nyitottunk. Bár a megnyitott felületek viszonylag kicsik voltak, a feltárások elé nagy várakozással tekintettünk, hiszen egy viszonylag kevésbé kutatott, ráadásul több régészeti korszakban is a megye más részeitől eltérő sajátosságokat mutató területet érintett a beruházás. Istvándi-Csontai-dűlő Az Istvánditól északra lévő lelőhely szántott, mezőgazdasági művelés alatt álló területen volt, erősen lepusztult. A nyomvonal a lelőhely keleti szélén ment végig, így mindössze egy őskori, közepes méretű, sekély gödör került elő. Az objektum a rézkori Tűzdelt barázdadíszes kerámia kultúrájához tartozott. Barcs-Somogytarnóca-Aszalói-dűlő A somogytarnócai sertésteleptől északkeletre lévő lelőhelyet legelőnek használták. Az objektumok sűrűn, egymáshoz közel helyezkedtek el, maga a lelőhely le volt kopva, az objektumok viszonylag sekélyek voltak. Összesen 69 objektumot tártunk fel, többségük gödör volt, ezek mellett árkok és cölöplyukak kerültek elő. Az objektumok nagyobb része őskori. A legkorábbiak a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája időszakába tartoznak, a vékony vonalas díszítésű edénytöredékek alapján a kultúra késői időszakába keltezhetők valószínűleg. Az időrendben ezután következő Lengyeli kultúra két gödréből származó leletanyagból, a vörös festésű töredékek mellett, egy oltárhoz vagy idolhoz tartozó láb töredékét lehet kiemelni. 2 rézkori objektumot találtunk - 1-1 gödör a Tűzdelt barázdadíszes kerámia kultúrájához illetve a Bolerázi csoporthoz tartozott. A kora bronzkori Kisapostagi kultúra 4 gödrében jellegzetesek a tekercselt pálcikával kialakított mészbetétágyas, tölcséres peremű bögrék, csuprok. Hasonló számban találtunk késő bronzkorim az Urnamezős kultúrához tartozó objektumokat. Egy kelta és két római gödör mellett 5 Árpád-kori objektum tartozott a lelőhely későbbi korszakaihoz. Az utóbbiak betöltéséből a szokásos fazékperemeken kívül agyaggolyókat is találtunk. Barcs-Somogytarnóca- Sertésteleptől ÉNy-ra Az előző lelőhelytől kissé nyugatra fekvő, szántott, mezőgazdasági művelés alatt álló terület erősen lepusztult. Az objektumok viszonylag sekélyek voltak. 26 objektumot tártunk fel, ezek többsége gödör volt, mellettük árkok, cölöplyukak kerültek elő. Egy kelta objektumon kívül neolit kori objektumokat tártunk fel. Legalább 6 gödör a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája időszakába tartozik, a kerámiatöredékeken kívül orsógombot is találtunk. Három, a Lengyeli kultúra időszakába tartozó, objektumunk volt, ezek leletanyagából kiemelnék egy festett, talpas tál töredéket. Komlósd-Mogyorós A Komlósdtól északra lévő lelőhelyen - két Árpádkori gödör mellett a, Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája 14 sekély, kevés leletanyagot tartalmazó objektumát bontottuk ki. Ezen a lelőhelyen a terepbejáráskor összegyűjtött nagyszámú leletanyag alapján intenzív lelőhelyre számítottunk, azonban, valószínűleg a mezőgazdasági művelés miatt, egy nagyon lepusztult és az ásatáskor már ritkás lelőhely lett belőle.18 Balatonendréd-Lulla összekötő út 2010-ben kezdődtek a Balatonendréd és Lulla közötti 65137. számú új összekötő út építését megelőző régészeti munkálatok. Az akkori szabályoknak megfelelően 2010-ben a munkálatokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat illetve jogutódja a MNM Nemzeti örökségvédelmi Központja szervezte, intézményünk alvállalkozóként végezte a lullai szakaszon lévő feltárások szakmai munkáját. 2011-ben - a jogszabályi környezet változása miatt - a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága saját jogon fejezte be a feltárásokat, emellett az útépítés földmunkáit is szakfelügyelte. Az endrédi szakasz lelőhelyeit a KÖSZ illetve a MNM-NÖK ásta ki. Lulla, Büdösalja Balatonendréd - Lulla összekötő út 1. lelőhely (Molnár István-Sipos Carmen) A lelőhely Lullától nyugatra, az úgynevezett „Büdös aljában" található. A lelőhely déli része egy magas, erdős dombtetőn, középső része az eleinte meredekebb, majd lankásabb domboldalon található. Ez utóbbi részt egy földút osztja ketté. A lelőhely északi része mélyen fekvő, laposabb terület. Itt egy mesterséges medrű vízfolyás osztja két részre a lelőhelyet, a vízhez közel kissé újra emelkedik a felszín. A munka megkezdésekor, a kivitelező kívánságának megfelelően, a vízfolyástól északra lévő lelőhelyrészt tártuk fel - itt csak egy árkot találtunk. Az objektumokkal fedett terület északról jól körülhatárolható volt, egyértelműen véget ért, határát a vízfolyás egy régebbi medre jelölte ki. 2011-ben megállapítottuk, hogy a lelőhely a dombtetőn, a korábbi erdő területén is jól lehatárolható - itt is elfogynak a régészeti objektumok. 11251 m2-en 448 objektumot - több korszak maradványait - sikerült feltárnunk.19 A legkorábbi objektum a rézkori Balaton-Lasinja kultúra leletanyagát tartalmazta, néhány gödör kora bronzkori, a Somogyvár- Vinkovci kultúra időszakára keltezhető. Szép belső díszes tálak töredékei is előkerültek ezekből az objektumokból. 18 Az ásatáson részt vett Molnár István, Sipos Carmen (régész), Bállá Krisztián, Cserép Tamás, Nyári Zsolt technikus. 19 Az ásatáson részt vett: Molnár István, Sipos Carmen, Nyári Zsolt, Varga Máté, Bállá Krisztián, Stunya Péter, Gál Zoltán, Cserép Tamás v
