Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA)

53

26. ábra. A Synagapetus mosely (Ulmer, 1938) hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); a nőstény potrohvégének részlete ugyanezen nézetekből (d, e, f).

Fig. 26. Male terminal of Synagapetus mosely (Ulmer, 1938) lateral (a), dorsal (b), ventral (c) view;

same views of females (d, e, f).

5.3. PTILOCOLEPIDAE

Szisztematikai helyzete a mai napig bizonytalan, mivel lárvális bályegeik alapján inkább a Hydroptilidae család, míg imágó alakban a Glossosomatidae jellegzetességeit mutatja. Régebben a Rhyacophilidae család Glossosomatinae alcsaládjához ill. Glossosomatidae családba sorolták, ezen belül a Ptilocolepinae alcsaládot alkották meg számára (lásd ott is!). Az újabb felfogás szerint (pl. Ito, Higler 1992 és Ito T. szóbeli közlése) viszont a Hydroptilidae család tagja, ott is önálló alcsaládként. A bizonytalan helyzetet és az egyéni jellegeket talán legjobban Malicky (2001) véleménye fejezi ki, aki a mixomorf tulajdonságok miatt önálló család rangjára emeli a Ptilocolepinae alcsaládot. Ezt elfogadva a hazai fauna új családjaként vesszük fel, amely egy nemzetségéből egyetlen, nem régóta ismert faja él nálunk.