Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
6. A hazai tegzesek élőhelyei és az élőhelyek jellemző tegzes-együttesei
NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA) 275 tenellus Ramb. (49,33%), a Leptocerus tineiformis Curt. (22,56%) és a Neureclipsis bimaculata L (8,67%) erőteljes dominanciájával Részletesebb adatokat egy tanulmányunkban közöltünk (NÓGRÁDI, Uherkovich 1994a). A tározó viszonyai évről évre erősen változtak, s érdemes lett volna - vagy még ma is érdemes lenne — a vizsgálatokat megismételve elemezni a tegzes-együttes változását. Az ún. II. ütem területén ugyancsak működtettünk fénycsapdát, az elárasztott terület egy meglehetősen szennyezett részén. 4267 példányt tartalmazott ez a csapda-anyag, a két év alatt a Leptocerus tineiformis Curt. (35,50 ill. 38,21%), az Ecnomus tenellus Ramb. (17,44 ill. 32,79%) és a Limnephilus flavicornis F. (14,81 ill. 2,85%) dominanciájával. Néhány folyólakó faj a Zalából kerülhetett a fénycsapda hatókörébe (kb. 1 km-re volt a folyó), pl. Halesus tesselatus Ramb., Agapetus laniger Pict., Hydroptila forcipata Eaton, Athripsodes albifrons L. (Uherkovich, NÓGRÁDI 1996). A Dráva mentén (de másutt az országban, például Budapest alatt vagy a Szigetközben is) számos kavicsbányató található. A kavicsréteg a talajvizet megszűri, így ezek - ha egyébként nincs szennyező forrás a közelben - nagyon tiszta, ionmentes vizű tavak lehetnek. Többségükat azonban horgászatra vagy sportcélokra hasznosítják (a nálunk óhatatlanul ezzel együtt járó szennyezéssel). Kavicsbánya-tavak tegzeseit a Dráva mentén vizsgáltuk, bár ezek a vizsgálatok nem terjedtek ki az egész évre (212. ábra). A tó korától és mélységétől függően egymástól nagy mértékben eltérő tegzes-együttesek alakulnak ki bennük. Az állóvizekre általában jellemző Ecnomus tenellus Ramb, a sekélyebb és idősebb tavakban a Leptocerus tineiformis Curt, dominanciája a jellemző, de tapasztaltuk már az Oxyethira flavicornis Pict. domináns jelenlétét is. Ugyancsak érdekes és jellemző faj a Holocentropus dubius Ramb. Az állóvizek leggyakoribb tipusa Magyarországon a halastó. Ezernyi különböző korú és méretű halastó létezik az országban, közülük sok már több évtizedes, viszont állandóan létesítenek újakat völgyek elgátolásával vagy esetleg talajszint mélyítésével és gátak építésével. 37. táblázat. Barcs, tájvédelmi körzet, I. halastó (17°33’ E, 46°00’ N; XL99) leggyakoribb fajai. Table 37. Most frequent species from Barcs, landscape protection area, fish pond No. 1 _____________(17°33’ E, 46°00’ N; XL99). __________ _____________ Faj példány % Ceraclea dissimilis Steph. 2211 36,94 Leptoceris tineiformis Curt. 1370 22,91 Hydropsyche sp. indet. 496 8,29 Neureclipsis bimaculata L. 338 5,65 Orthotrichia tragetti Mos. 295 4,93 Setodes punctatus F. 236 3,94 Ecnomus tenellus Ramb. 220 3,69 Agraylea sexmaculata Curt. 147 2,46 Hydropsyche contubernalis McL. 128 2,14 Limnephilus flavicornis F. 70 1,17 Oecetis notata Ramb. 68 1,14 Oecetis ochracea Curt. 64 1,07 Oecetis fúrva Ramb. 38 0,63 Összesen 58 faj 5985 100,00
