Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
5. Az egyes fajok ismertetése
176 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) Chaetopteryx nemzetség A nemzetség fajai gyenge röpképességű vagy kifejezetten röpképtelen állatok. Szárnyuk szalmasárga vagy halvány szürkés drapp; erőteljesen kitinizált, vastag és igen hosszú szőrökkel borítva. Az imágók ősszel kelnek, aktivitásuk decemberben, sőt olykor január elejéig tart. Chaetopteryx fusca Brauer, 1857 Neur. Austr., p. 46, Fig. 43. 8-12 mm. A hím külső ivarlebenye ferdén felálló, végén elvékonyodik. A belső ivarlebeny két csúcsban (erősen ki tines tövisben) végződik. A phallus vége Y-alakban két lebenyre válik szét, a lebenyek vége homorúan kicsípett. A titilator egyszerű, végén rövid sertecsomóval (139. ábra; a-c). A nőstény IX. és X. szelvényéből alakult nyúlvány oldalnézetben felül ujyszerű nyúlványt visel, felülnézetben középen széles U-alakban kimetszett (139. ábra: d-f). Az Alpokban és környékén fordul elő. Magyarországon hegyvidékeinek általánosan elterjedt, a Dunántúl dombos tájain szórványosan fordul elő. (Elteijedési térkép jl44[). Szeptember végétől december elejéig aktív, rajzási maximuma október végére esik. 139. ábra. A Chaetopteryx fusca Brauer, 1857 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) cs hátidról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f). Fig. 139. Male terminal of Chaetopteryx fusca Brauer, 1857 lateral (a), dorsal (b) and caudal (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (I) view.
