Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
5. Az egyes fajok ismertetése
NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA) 123 Több alfaját (néha faji státusban) írták le. Ezeket az alfajokat később nem tartották megalapozottnak (Barnard, O'Connor 1987). A hazai trichopterológiai kutatás egyik nagy meglepetése volt az Alpok közepes és nagyobb magasságaiból (és néhány más európai hegyvidékről, északabbra alacsonyabb térszínekről is) ismert Apatania muliebris McL. megtalálása Nyugat-Magyarországon. (Elteijedési térkép (92j). A Jeli arborétumban (Kám) nappali hálózással összesen 3 nőstény példányt gyűjtöttünk 1991-ben és 1992-ben (Nógrádi 1994). A hazai populáció a muliebris „helvetica” alakkal volt leginkább azonosítható, de ennek nincs taxonómiai jeletősége. Minden bizonnyal posztglaciális reliktum. Ez a faj is - a nemzetség sok fajára jellemzően - csak ionszegény, szervesanyagtól mentes, egyenletes hőmérsékletű forrásokban maradhat fenn. Nálunk a Jeli arborétum (Kám) Hét-forrása ilyen élőhely, itt két alkalommal gyűjtöttük május elején. Számára elméletileg is alig alkalmasak a hazai források, legfeljebb Nyugat-Magyarország egy-két más pontján lehetne még felbukkanására számítani. A kis, gyenge reliktum-populáció valószínűleg nagyon sérülékeny, s a végóráit éli. 1995 és 1998 között ismételten felkeresve felfedezésének színhelyét, nem találtuk meg. A források környéke rendkívül elhanyagolttá vált, sűrű, áthatolhatatlan szeder-bozót nőtte be, s meg sem lehetett közelíteni azokat. Lehetséges, hogy a bozót és az árnyékolás éppen a túlélést segíti elő. 89. ábra. Az Apatania muliebris McLachlan, 1866 nőstényének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c). Fig. 89. Female terminal of Apatania muliebris McLachlan, 1866 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view. 5.13. Limnephilidae Közepes vagy nagytermetű fajokat magába foglaló, nagy fajszámú család, amelynek tagjai inkább az északi féltekén teijedtek el. Számyerezetük változatos, az elülső szárny lehet lekerekített (Ironoquia, Chaetopteryx, Amitella), de általában megnyúlt, viszonylag keskeny, ereit számos keresztér köti össze. A hátsó szárny anális sarka sokszor igen széles, számfeletti anális erek alakulhatnak ki (3. ábra: M-O). A hím iverszervére a jól fejlett külső, felső és belső ivarlebeny a jellemző, a IX. potrohszelvényen felső felületén különböző erős kitinizált megvastagodások, dudorok, szemcsézettség alakulhatnak ki. A phallus általában egyszerű szerkezetű, a titilator nagyon változatos lehet. A nőstény
