Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

108

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002)

Magyarországon is szórványosan fordul elő hegyvidékeinken (Pilis, Mátra, Zemplén) és alacsonyabb vidékeinken is: Dráva mente, Őrség: Magyarszombatfa. (Elterjedési térkép Kisebb patakokben él, dombvidékeken is.

Tinodes rostocki McLachlan, 1878

Rév. Syn., p. 420-421, Pl. 44, Figs. 2-4.

5-6 mm. Külsőre az előző fajra emlékeztet. Külső ivarlebenye kisebb, a harpagon hegyes tövisek vannak. A felső ivarlebeny igen karcsú, hosszú. A phallus végén rövid sörték állnak minden irányban (75. ábra: a-c). Nősténye az előző fajéra emlékeztet, bár a VIII. és

IX. szelvény egyes kitinizált képletei attól eltérnek (75. ábra: d-f). Közép- és Dél- Európából ismerjük, északon csak Angliából.

Ennek a nálunk kevéssé elterjedt fajnak első előfordulásáról Oláh (1967) számolt be (Zempléni-hegység), később előkerült újabb hegységeinkből is: Bükk, Mátra, Pilis- Visegrádi-hegység, Kőszegi-hegység. (Elterjedési térkép |78j).

75. ábra. A Tinodes rostocki McLachlan, 1878 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f).

Fig. 75. Male terminal of Tinodes rostocki McLachlan, 1878 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (f) view.