Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA)

101

68. ábra. A Ilolocentropus stagnalis (Albarda, 1874) hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d) és alulról (e).

Fig. 68. Male terminal of Ilolocentropus stagnalis (Albarda, 1874) lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d) and ventral (e) view.

Cyrnus nemzetség

Cyrnus crenaticornis (Kolenati, 1859)

Tinodes crenaticornis Kolenati, 1859, Gen. Spec. Trich., 2, p. 145-148, 167, 186, 222,

PI. 5, Fig. 52.

5-7 nun. A legtöbb hazai Polycentropodidával szemben elülső szárnya nem barnás, hanem halvány sárgás-rózsaszín, még világosabb foltokkal. A nőstény jellemzően nagyobb a hímnél. A hím külső ivarlebenye nagy, tojásdad, pillás peremű, a belső nyúlvány kitinizált tövise rövid. A VIII. haslemezen hátrafelé álló hegyes nyúlvány van. (69. ábra: a-c). Nősténye alsó páros lemeze tojásdad, viszonylag nagy, széle pillás (69. ábra: d-e). Nyugaton és a Brit-szigeteken nem találták, egyébként alacsonyabb vidékeken Európa- szerte elterjedt.

Magyarországon nagyon elterjedt, több mint 100 helyről van előfordulási adatunk. Az Alföldön is sokfelé él, viszont hegyvidékeink területén nem fordul elő. (Elterjedési térkép [72]). Május elejétől szeptember végéig rajzik, fő rajzási ideje május közepe és június vége között van. (Rajzási diagram |3Ö|). A kissé szennyezett vagy eutrofízálódott vizeket is elviseli. Kedveli a sűrű vegetációval benőtt holtágakat, tavakat, elöregedett halastavakat.