Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Somlyay Lajos: Adatok a Villányi-hegység és környéke flórájához, különös tekintettel a gyomokra. - Contributions to the flora of the Villány Hills and the adjacent areas (South Hungary), with specieal regard to weeds.

SOMLYAY L.: ADATOK A FLÓRÁHOZ, KULONOS TEKINETTEL A GYOMOKRA 85 Limodorum abortivum (L.) Sw. - Siklós, Máriagyüd: a Tenkes-hegy csúcsa és a Köves-máj között, a „Kunyhórom"-tól ÉK-re. Sokáig egyetlen adata a Szársomlyóról származik (SlMONKAi 1876), hosszú szünet után BOROS (1961) a Felső-legelő környékéről, DÉNES (1996) a Tenkes-hegy csúcsáról (Kun A. adata), továbbá a Felsőlegelőről, a Csukma-hegyről és a Fekete-hegyről közli. Orchis simia Lam. - Csarnóta: Nagy-hegy, egyetlen tő; Bisse-Siklós, Máriagyüd: a Tenkes-hegyen, főleg a Köves-máj felé tömegesen (f. alba is). A hegységben elég gyakori faj (vö. DÉNES 1996,1997). Bromus erectus Huds. - Csarnóta: Nagy-hegy. Bromus arvensis L. - Nagyharsány: Kerek-hegy; Siklós, Máriagyüd: Tenkes-hegy, Göntér; Kisharsány mellett (mindenütt szőlőkben). SlMONKAi (1876) Harsány és Villány mellől közli, azóta újabb adatai nem voltak. A hegyvidék szőlőiben minden bizonnyal igen elterjedt faj. Bromus japonicus Thunb. var. subsquarrosus Borb. - Nagyharsány: Kerek-hegy (szőlőben). E változatot PÉNZES (1936) közli a Szársomlyóról, a tőfajt HORVÁT (1957) is jelzi innen. Sclerochloa dura (L.) P. B. - Túrony: Tenkes csárda mellett; Nagyharsány: Szársomlyó, a nemzetközi szoborpark környékén, és taposott helyeken másutt is. HORVÁT (1942, 1976) csak a Mecsekből közli, LEHMANN (1975) sem jelzi. Aegilops cylindrica Host - Nagyharsány: Szársomlyó, a falu felett (szőlőben). VöRöss (1963) közli először a Szársomlyóról és Nagyharsányból, de LEHMANN (1975) nem veszi fel az adatot. Eragrostis minor Host - A nagyharsányi vasúti pályaudvaron. Eddig csak HORVÁT (1942) jelezte Túronyból és Beremendről. Avena sterilis L. ssp. ludoviciana (Durieu) Nym. - Nagyharsány: Szársomlyó, a falu felett (szőlőben). E dél-európai fajt Magyarországon eddig főként a Tiszántúl déliközépső részéről ismertük (vö. ERDŐS, TERPÓ 1982, SlMON 1992). Új adat a DélDunántúlra nézve. NAGY, VÖRÖSS (1967) a villányi Somsich-hegyről A. fatua L. előfordulását közli, de utóbbi fajt HUNYADI (1988) nem jelzi területünkről. Nem kizárt, hogy ez az adat is A. sterilis L.-re vonatkozik. Koeleria majoriflora Borb. var. mecsekensis Újhelyi - Nagyharsány: Szársomlyó, a kőbánya szélénél, végveszélyben. E taxont ÚJHELYI (1961) írta le a Mecsekből, majd a Szársomlyón is megtalálták (PRISZTER, BORHIDI 1967). LEHMANN (1975) még utal a nagyharsányi adatra, de az később feledésbe merül, HORVÁT (1976), SZÁRAZ et al. (1985), BORHIDI et al. (1990) és DÉNES (1997, 1998) már nem jelzik a területről. Apera spica-venti (L.) Р. В. - Siklós, Máriagyüd: Alsó-köves-föld. Korábbi adata Villány mellől SIMONKAMÓI (1876) származik. HUNYADI (1988) szerint Baranya a kevésbé fertőzött megyék közé tartozik. Tragus racemosus (L.) Ali. - A nagyharsányi vasúti pályaudvaron tömegesen. Panicum miliaceum L. - Kisharsány mellett (útszéli gyomtársulásban). HORVÁT (1942, 1976) nem, de HUNYADI (1988) jelzi a területen. Sorghum halepense (L.) Pers. - Nagyharsány: Szársomlyó, a falu felett (szőlőben), és müveit helyeken másutt is. A területről nincs korábbi adata (vö. HORVÁT 1942, 1976, LEHMANN 1975), de HUNYADI (1988) könyvéből kiderül, hogy a fenyércirokkal való borítottság tekintetében Baranya az ország egyik legfertőzöttebb megyéje (a bemutatott térkép szerint területünkön előfordul). Arum sp. - A nagyharsányi Szársomlyó északi oldalának gyertyános-tölgyesében élő Arum rendszertani helyzete - véleményem szerint - továbbra sem tisztázott. Idén tavasz-