Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Papp Beáta és Peter ERZBERGER: A Villányi-hegység mohaflórája (Bryophyta) - The bryophyte flora of the Villány Hills, South Hungary

Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sorozat 10 37-45 Pécs, 2000 A Villányi-hegység mohaflórája (Bryophyta) PAPP Beáta és Peter ERZBERGER PAPP, B. & P. ERZBERGER: The bryophyte flora of the Villány Hills, South Hungary. Abstract. Altogether 121 bryophyte taxa (13 hepatics and 108 mosses) were found in the Villány Hills during field trips in 1999 and 2000. Three species are included in the Red Data Book of European Bryophytes (ECCB 1995), 17 taxa are rare in Hungary. Bevezetés A legkorábbi két mohadat a Villányi-hegységből a legelső összefoglaló magyarországi mohaflóraműben szerepel. Simkovics gyűjtéséből említi őket HAZSLINSZKY (1885). Majd LATZEL (1934) Baranya megyéről szóló munkájában találunk számos adatot. Közben már Boros is látogatja a hegységet, elsősorban a Szársomlyót, útinaplói tanúsága szerint és közöl adatokat (BOROS 1924, 1925, 1926, 1926b, 1941). A hegység déli kitettségü sziklagyepjein előforduló mediterrán elemekre is többször felhívja a figyelmet (BOROS 1924, 1938, 1968). Később Vajdával együtt publikálnak még néhány adatot a hegységből (BOROS, VAJDA 1966,1970). MARSTALLER (1983) több éven át készít mohaés zuzmó-cönológiai felvételeket a térségben. Ennek eredményeként cönológiai tábláiban nagyon sok moha- és zuzmóadat szerepel. Számos olyan fajt is említ a területről, amelyek Magyarországra új fajok vagy ritkák hazánkban. Marstaller adatait a példányok ellenőrzése után e cikk kiegészítéseként megjelenő későbbi publikációban szeretnénk közölni. Az elmúlt két évben több gyüjtőutat tettünk a hegységben, és a területen előforduló különböző, jellemző élőhelyeket bejártuk; 1999. V. 1-2. Papp, 1999. VIII. 7-8. Papp és Erzberger, 2000. II. 17-18. Papp és Odor gyűjtöttek több mint 400 példányt, amelyek a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában (Budapest), a Janus Pannonius Múzeumban (Pécs) és Peter Erzberger magángyűjteményében (Berlin) kerültek elhelyezésre. Eredmények A hegységben 121 taxont (13 májmohát és 108 lombosmohát) találtunk, melyek 30%-a mediterrán, szubmediterrán, szubatlantikus eltérjedésű faj. A boreális, szubboreális elemek aránya nem magas, összesen 12%. A legnagyobb arányban Európa mérsékelt területeinek fajai szerepelnek (53%). Ezenkívül még előfordulnak szubkontinentális és kontinentális fajok, összesen 5%-ban. Az európai elterjedéseket DULL munkái alapján adtuk meg (1983, 1984, 1985, 1992). Három európai moha vöröskönyves fajt (ECCB 1995) sikerült találnunk a területen; a veszélyeztetett kategóriában szereplő Asterella saccata telepes máj mohát, a főleg szikes