Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)
Ábrahám Levente és Uherkovich Ákos: A nagylepke (Lepidoptera) fauna kutatásának eddigi eredményei a Villányi-hegységben. - Updated results of studies ont he butterflies and larger moths (Lepidoptera) of the Villány Hills, South Hungary.
332 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10 (2000) élőhelyek fizikai megsemmisülése (pl. gyepek feltörése, fenyvesítés, újabb bányák nyitása, a jelenlegiek kiterjesztése) éppen úgy az értékes fajok populációinak gyengüléséhez, végső esetben eltűnéséhez vezethet, mint az élőhelyek egyéb károsítása (taposási kár, vegyszerek hatása). 8. ábra. A Limenitis Camilla egyik élőhelye, a Trinitás-erdő északi szegélye. 1999. végén az erdőszegélyen jókora foltot (keményfáj ú ligeterdőt) kivágtak. Fig. 8. One habitat of Limenitis Camilla along the northern edge of Trinitás forest at Vokány. In 1999 a large spot (a grove forest of oak and ash) was cut. A hegység egyik legcsúnyább „tájsebe" a Szársomlyó nyugati (nagy) kőbányája. Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb területre terjedt ki, és az élőhelyek tényleges, fizikai megsemmisülésén illetve a biotopok méretcsökkenésén kívül a bánya porterhelése sem elhanyagolható közvetlen környékén. A természetvédelem egyik legsürgetőbb tevékenysége lenne a bánya teljes felszámolása, majd a lehetőségekhez képest elvégzendő rekultiválás. A hegység területén egykor több tucat, kisebb-nagyobb kőfejtés működött, amelyek rendkívül sok élőhelyet sértettek meg. Természetvédelmi szempontból abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a hegység területének nagylepke faunáját már a hetvenes években vizsgálta Uherkovich A. (vö. citált művek), így a jelenlegi vizsgálatok összevethetők a korábbi vizsgálatok eredményeivel. Az eredmények a jelenlét és hiány szerinti kiértékelést és következtetések levonását teszik csak lehetővé. Az 1999-2000. évben elvégzett felmérések szerint 115 újabb faj került elő, viszont 102 faj jelenlétét nem sikerült bizonyítanunk. Sok esetben azonban a hiány okát nem biztos, hogy természetvédelmi problémákban kell keresnünk, hanem ahhoz erőteljesen hozzájárul a nagylepkék életmódja, pl. többségük éjszaka aktív állat stb. Természetesen az ilyen kiértékelés szubjektívnak tekinthető, de a szerzők közel negyven, illetve húsz éves aktív munkássága bizonyíthatja az objektív, tapasztalatokon nyugvó kiértékelést. Az elmúlt két évben elő nem került fajok közül több fajnak a hiányát nem természetvédelmi problémákkal hozzuk összefüggésbe. így pl. a vándorlepke fajoknak
