Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)
Ábrahám Levente és Uherkovich Ákos: A nagylepke (Lepidoptera) fauna kutatásának eddigi eredményei a Villányi-hegységben. - Updated results of studies ont he butterflies and larger moths (Lepidoptera) of the Villány Hills, South Hungary.
330 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10 (2000) 2. Természetvédelem Mindenekelőtt az endemikus Polymixis rufocincta isolata Ronkay et Uherkovich érdemel kitüntetett figyelmet. Mint bioszférára egyedi faj, természetvédelmi szempontból a Szársomlyó és a hegység legnagyobb értéke, s éppen ezért védelme érdekében a legfontosabb tennivaló, hogy biomonitoring vizsgálatok keretében értékeljük a populációban bekövetkező változásokat. Ezen kívül életmódjának, fejlődési alakjainak, tápnövényének ismerete is sokat segítene a természetvédelmi munkában. A populációk nagyságának ismerete a biomonitoring rendszerben megfogalmazottak szerint (RONKAY 1997) további hasznos információt szolgáltatna a fajok védelme érdekében. Azonban önmagában a fajok védetté nyilvánítása valószínűtlen, hogy bármi eredményt is hozna. Az utóbbi években hozott intézkedések, ti. hogy a Szársomlyót szigorúan védett, csak külön engedéllyel látogatható területté nyilvánították, nagymértékben hozzájárulhatnak a faj egyetlen populációjának túléléséhez, amennyiben ezek intézkedések betartatása is sikeres lesz. Fajpopuláció szinten aktuálisan veszélyeztetettnek tekinthető még a Cucullia farmosa Rghf. és a Shargacucullia gozmanyi Ronkay et Ronkay is. Ezek rendkívül túlspecializálódott (monofág), a hegységben viszonylag kis területen élő, sérülékeny populációval rendelkező fajok. Veszélyeztető tényezők között kell megemlítenünk a Shargacucullia gozmanyi esetében a hegylábi löszös szegélyeken a szukcesszió előrehaladását, ugyanis a faj csak olyan tápnövényen él, mely ligetes-bokros szegélyek szélén található. Az ismétlődő tüzesetek (2000-ben két súlyosabb tüz pusztított a Szársomlyón) - legalábbis átmenetileg - ugyancsak redukálhatják a populáció-méretet. Emellett mindkét faj esetében a terület szigorú védelmét javasoljuk, különösen a Szársomlyó keleti oldalon a szoborpark felett és tőle nyugatra, a déli oldalon, mivel itt a legnagyobb az emberi zavarás annak ellenére, hogy a terület zárt és csak engedéllyel látogatható. A terület természetvédelmi őrrel történő egész napos őrzése áprilisban és szeptember végétől november közepéig hajnaltól késő estig, mindenképpen indokolt, ugyanis a Szársomlyó természeti értékei iránt a természetkedvelö külföldiek és a „hivatásos gyűjtők" részéről is rendkívül komoly érdeklődés mutatkozik. A Villányi-hegység rovarközösségei emellett még számos olyan nagylepke-fajt tartalmaznak, amelyek - az ott tenyésző növénytársulásokkal egyetemben - különleges értéket képviselnek. így együtt, ilyen értékes fajokból álló együttesek másutt nem fordulnak elő, s ezért védelmük nemcsak a Szársomlyón, hanem a hegységben másutt is indokolt, különös tekintettel a hegység még megmaradt déli kitettségü és gerinceken húzódó kartszbokorerdő-sziklagyep mozaikkomplexében. A teljesség igénye nélkül az együttes legjellemzőbb tagjai: Dyscia conspersaria Fabr., Aedia leucomelas L., Phyllophyla obliterata Ramb., Pyrrhia purpurina Esp., Phalera bucephaloides Ochs., Callopistria latreillei Dup., Cucullia farmosa Rghf., Shargacucullia gozmanyi Ronkay & Ronkay, Cryphia muralis Forst., Panchrysia deaurata Esp., Dysgonia algira L., Eupithecia insigniata Hbn., Eupithecia venosata Fabr., Marumba quercus Den. & Schiff., Jolanajolas Ochs. stb. A fenti okok miatt a legrövidebb időn belül szigorúan védett területnek kellene minősíteni a Csukma-hegytől a Tenkes-hegyig húzódó tető-régiót és a Máriagyüd feletti lejtősztyepp foltokat tágabb környezetükkel együtt. Jelentős természetvédelmi kezelésre lenne szükség a csarnótai Kis-hegyen és Nagyhegyen, hogy az akác és a bálványfa visszaszoruljon a hegyoldalról és a hegylábi területekről. Természetvédelmi szempontból érthetetlen a Tenkes-hegy északi oldalán a
